Bár az utóbbi hónapokban nem történtek világrengető kiszivárogtatások, Julian Assange-ról is mintha csak menedéket kereső bűnözőről hallanánk, és a botrányokban leginkább érintett kormányok is túlélték a megrázkódtatásokat, a Wikileaks óriási hatással volt az újságírásra – állítja Charles Beckett, a London School of Economics Polis intézetének vezetője. A szerző „Hírek a hálózatok korában” című új könyvében azt állítja, hogy a Wikileaks nem más, mint a digitális időszak újságírásának legnagyobb kihívása, mely három leckét adott fel a média számára. A nagykövetségi üzenetek 2010-es kiszivárogtatása szerinte nem volt egy úttörő tett, de sok érintett kormány esetében meglévő gyanúkat igazolt. Áttörésnek tartja viszont a Wikileaks világméretű hatását és immunitását a támadásokra, melyek mára sem álltak le. Harmadik elemként Beckett az információáramlás hálózatos megoldását emeli ki, mely során a megszerzett anyagokat a világ legnagyobb kiadványain keresztül tudta minél nagyobb közönséget eljuttatni a szervezet. Az angol szakértő szerint ez a fajta hálózatos újságírás a jövő polarizálódó közösségi médiájában egyre nagyobb szerepet fog kapni – írja az Open Democracy nyomán a Guardian.
A Bácskai Napló főszerkesztője kommunistázik, Érd fideszes alpolgármestere csürhének titulálta az ellenzéket és szavazóikat. Kósa Lajos amnéziás, az érdi...
Bemutatjuk a NER üzleti hátországát működtető oligarcha utánpótlás-válogatottat. Macedóniában is médiavásárlásokba kezdett az orbáni propagandagépezet. A Hortobágyon pusztulnak a...
A(z) https://cdn.atlatszo.hu oldal sütiket és más kódokat használ a honlap megfelelő működésének biztosítása céljából, a weboldalon nyújtott felhasználói élmény fokozása érdekében, továbbá ennek segítségével készít elemzéseket az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállításához. Bővebb információt az adatkezelési tájékoztatónkban talál.