A dolgok állása

Mire alapul az EP állásfoglalása a magyarországi önkényuralomról? Elolvastuk, hogy neked ne kelljen

Szeptember 15-én, csütörtökön Strasbourgban az Európai Parlament képviselőinek 74%-os támogatásával, 21 % ellenében, 5 % tartózkodása mellett elfogadták azt az állásfoglalást, amely szerint Magyarország nem demokrácia, hanem választási önkényuralom. A posttruth és a fakenews világában tények létezéséről és azokról szóló hiteles tudósítások lehetőségéről is viták folynak. Ahhoz, hogy legalább esélyünk legyen értelmes párbeszédre arról, hogy az európai parlamenti képviselők helyes döntést hoztak-e, minimálisan tudnunk kell, hogy milyen tényeket rögzítettek az állásfoglalásukban. Hiszen azok alapján vonták le lesújtó következtetésüket, és ha premisszájuk téves, akkor a konklúziójuk eleve nem lehet helyes. Ebben a cikkben pusztán az állásfoglalásból megismerhető tényeket ismertetjük, az azokból levonható következtetéseket az olvasókra hagyjuk, ahogy annak megítélését is, hogy a magyar valóságot reálisan tükrözi-e a jelentés, vagy sem. 75 pontban az Európai Parlament állásfoglalásáról, amely szerint Magyarország nem demokrácia, hanem választási önkényuralom.

Mi köze az az Európai Uniónak a magyar jogállamisághoz?

A jelentés első két oldala jórészt jogias terminológiát használva tisztázza, hogy az Európai Unió milyen indokok alapján veszi magának a bátorságot ahhoz, hogy egy tagállam jogállami és demokratikus teljesítményét vizsgálja.

Az európai uniós szerződéseket ismerők számára nem újdonság, hogy az Európai Unióról szóló Szerződés (EUSZ) második cikke szerint az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Így az sem lehet meglepő, hogy az Európai Unió Parlamentje ezen értékek érvényesülését vizsgálhatja. Különös tekintettel arra, hogy ezen értékek tiszteletben tartását a tagállamok önként vállalták, amikor aláírták a szerződést.

A jelentés emellett hozzáteszi, hogy a felsorolt értékek súlyos megsértésének egyértelmű veszélye nem tagállami belügy, mivel az kihat a tagállamok közötti bizalomra, sőt magának az Uniónak a lényegére és az uniós jog által az Unió polgárainak biztosított alapvető jogokra is.

Kicsit olyasmi ez, mint a NATO Alapokmány 5. cikke, amely szerint bármelyikük ellen intézett támadást valamennyiük ellen irányuló támadásnak tekintenek. Vagyis az Unió bármely tagállamán belül a demokrácia és a joguralom ellen indított támadást az Unió közös értékei elleni támadásnak tekinthet, amivel szemben az Európai Unió szervei jogosultak fellépni.

Ennél azonban konkrétabb indokokat is hoz a jelentés arra, hogy mivel szolgált rá a magyar kormány az újabb jelentésre. Ezek között beszédes az, amely kiemeli, hogy a magyar kormány ugyan sok kérdésben nem tartja tiszteletben az uniós jog elsőbbségét, de nem ritkán az Unió Bíróságához fordul az uniós jog sérelmére hivatkozva – nyilván, ha érdekei úgy kívánják. Nem meglepő módon sérelmezi a jelentés azt is, hogy a magyar parlament 2022 júliusában olyan határozatot fogadott el, amely az Európai Parlament hatáskörének korlátozására és arra szólított fel, hogy az európai parlamenti képviselőket ne válasszák, hanem delegálják.

És végül az indokok között megjelenik az is, hogy mit gondol a Parlament a magyar kormány magatartásáról az oroszokkal szembeni küzdelemben. Eszerint „az Oroszországgal szembeni korlátozó intézkedések Tanácson belüli blokkolása aláássa az EUSZ 2. cikkében foglalt értékek védelmére irányuló uniós erőfeszítéseket az EU-n belül és kívül, és biztonsági problémát jelent az Európai Unió számára”.

Majd tizenkét területet vizsgál a jelentés huszonnégy oldalon keresztül. Alább ezeket foglaljuk össze, szükségszerűen töredékesen, egyes pontokat akár teljesen elhagyva, de a lényeg ismertetésére törekedve. A szövegszerű fordításhoz képest szabadabb tartalomismertetéssel akkor élünk, ha ez a magyar olvasó számára a megértést könnyíti. Négy éve a Sargentini jelentésről készítettünk hasonló összefoglalót:

Miről szól a magyarfaló Sargentini-jelentés? Elolvastuk, hogy neked ne kelljen | atlatszo.hu

Elöljáróban annyit leszögeznék, hogy ez az írás semmilyen módon nem foglalkozik a jelentés értékelésével. Sem azzal, hogy az abban foglalt megállapításokról mit gondolok én, vagy szerintem mit kellene gondolnia bárki másnak, sem azzal, hogy hogyan kellene arról szavaznia bárkinek. Az ilyen kérdések feltétele és megválaszolása nem tárgya ennek a cikknek.

I. Az alkotmányos és a választási rendszer működése

1. Az európai és a hazai bírósági ítéleteket nem hajtják végre minden esetben a magyar állami szervek.

2. A koronavírus-járvány alatt bevezetett határidő nélküli rendeleti kormányzás során olyan szabályokat hoztak, amelyeknek semmi köze nem volt a járványhoz.

3. 2020-ban és 2021-ben is úgy módosították az Alaptörvényt és számos más, alapvető fontosságú jogszabályt, hogy arról társadalmi konzultáció nem folyt.

4. Az önkormányzatok hatáskörét központosító kormányzati intézkedések korlátozzák, egyre növekvő elvonások mellett.

5. A választókerületi határok átalakítása és a győzteskompenzáció bevezetése, valamint a listaállítási szabályok módosítása – mind érdemi társadalmi konzultáció nélkül elfogadott változtatások – hátrányos helyzetbe hozzák az ellenzéket az országgyűlési választásokon.

6. Az EBESZ megállapította, hogy a 2022-es országgyűlési választásokon a kormánypártok és az ellenzéki pártok nem egyenlő esélyekkel indultak, a kampányfinanszírozás továbbra is átláthatatlan, valamint a kormány és a kormánypártok kampánya összemosódott.

7. Immár több mint háromszáz törvény minősül sarkalatosnak, aminek az az eredménye, hogy azokat a választásokon szerzett, kétharmados mandátumarányt el nem érő demokratikus többséggel nem lehet módosítani. Ezeket a szabályokat is jellemzően társadalmi egyeztetés nélkül fogadták el.

8. Egyes elemző értékelések a magyarországi demokrácia helyzetének romlásáról adnak számot:

  • A Göteborgi Egyetem 2019. évi V-Dem demokráciaindexe szerint Magyarország az EU első autoriter tagállama lett.
  • A Freedom House 2020. évi „Nations in Transit” című jelentésében Magyarországot „hibrid rezsimként” azonosították, elvesztve „félig konszolidált demokrácia” státuszát.
  • Az Economist Intelligence Unit 2022. évi demokráciaindexében Magyarországot „hiányos demokráciaként” sorolták be, és 167 ország közül az 56. helyen áll (egy helyet visszaesve 2020-hoz képest).
  • A 2022. évi V-Dem demokráciaindex szerint az Unió tagjai közül Magyarország az elmúlt évtizedben a világ egyik legjobban autokratizálódó országa volt.

Így csúszott bele Magyarország a hibrid rezsimek csoportjába a Freedom House Demokrácia Indexe szerint | atlatszo.hu

A Freedom House legújabb, 2022-es jelentése szerint Magyarország továbbra is a hibrid rezsimek közé tartozik, 3,68 ponttal – ennél még Szerbia (3,79), Montenegró (3,82) és Albánia (3,75) pontszáma is magasabb.

II. Az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége, valamint a bírák jogai

9. A bírák által választott Országos Bírói Tanács nem tudja ellensúlyozni az Országos Bírói Hivatal (OBH) országgyűlési képviselők által választott elnökének hatáskörét, ezt az Európa Tanács emberi jogi biztosa is megállapította már 2019-ben, és az ezzel kapcsolatosan a Velencei Bizottság által megfogalmazott kritikáknak megfelelő korrekciók sem történtek meg az emberi jogi biztos szerint.

10. A bírói kinevezések és előléptetések kapcsán hozott diszkrecionális – azaz jogszabályban nem rendezett szempontok szerint meghozott – döntések lehetősége továbbra is adott.

11. Az Európai Bíróság döntése értelmében az uniós joggal ellentétes volt az, hogy egy magyar bíró úgynevezett előzetes döntéshozatali kérdését (amelyet az Európai Unió Bíróságának tesz fel egy tagállami bíró saját nemzeti jogának az uniós joggal való összeegyeztethetőségéről) törvénysértőnek ítélték meg, amiért fegyelmi eljárás is indult vele szemben.

12. A bírói kirendelési rendszer, az ügyelosztási rend kialakítása és a Kúria elnökének egyes hatáskörei a Velencei Bizottság 2021. évi jelentése szerint problematikusak.

13. A Kúria új elnökének kinevezését illetően a 2019. évi módosításokkal bevezetett rendszer a Velencei Bizottság szerint az igazságszolgáltatás átpolitizálódásának komoly kockázatát vetheti fel, a bírói függetlenségért felelős ENSZ raportőr a Kúria elnökének kinevezését egyenesen az igazságszolgáltatás függetlensége elleni támadásnak minősítette, különösen annak fényében, hogy a megválasztását a bírói önigazgatási szervként működő OBT kifogásolta, amit a kormányzó politikai többség azonban figyelmen kívül hagyott.

14. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának a korábbi legfelsőbb bírósági elnök, Baka András 2011-es elmozdítása tárgyában hozott, Magyarországot elmarasztaló döntését máig nem hajtották végre maradéktalanul, a bírói függetlenséget illetéktelen befolyástól megóvó intézkedéseket nem hozták meg.

15. Magyarország a World Justice Project Jogállamisági Indexén 139-ből a 69. helyet foglalja el, (két helyet esett vissza az előző évhez képest), és az utolsó (31-ből a 31.) helyet foglalja el az EU, az EFTA és az Észak-Amerika alkotta térségben.

A NER előképei – így alakult a sorsa a hibrid rezsimeknek | atlatszo.hu

Ezúttal közelebbről is megvizsgáljuk, hogy más országokban hogyan működnek a hibrid rendszerek – azaz az olyan rezsimek, amelyek hatalomgyakorlásában a demokratikus és az autokratikus elemeket egyszerre lehet felfedezni -, és arra is megkísérlünk választ adni nemzetközi példák, valamint a témában íródott tanulmányok alapján, hogy mi lehet a hatalmon lévők leváltásának a kulcsa.

III. Korrupció és összeférhetetlenség

16. Továbbra is hiányos a párt- és kampányfinanszírozás, valamint a lobbitevékenységek szabályozása, a független ellenőrzési mechanizmusok nem elégségesek a korrupció felderítésére.

17. A 2014–2020-as időszakra a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatban a Bizottság súlyos hiányosságokat állapított meg az irányítási és ellenőrzési rendszer működésében.

18. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 2020-as jelentésében azt javasolta a Bizottságnak, hogy két uniós Alap keretében a 2016–2020-as időszakban teljesített kifizetések 2,2%-át téríttesse vissza Magyarországgal, és az összes tagállam közül ez a legmagasabb visszafizettetési arány, amely messze meghaladja a 0,29%-os uniós átlagot.

19. 2021 novemberében a Bizottság levelet küldött Magyarországnak az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos problémák, a korrupció elleni eredménytelen büntetőeljárások és a közbeszerzés hiányosságai miatt, amelyek veszélyeztethetik az EU pénzügyi érdekeit.

20. Elsősorban a korrupciós aggályok miatt a Bizottság 2022. április 27-én megindította Magyarországgal szemben a jogállamisági feltételrendszerről szóló rendelet szerinti hivatalos eljárást.

21. Az Európa Tanács tagállamainak antikorrupciós együttműködési szervezeteként működő Korrupcióellenes Országok Csoportja (GRECO) a 2020 szeptemberében elfogadott jelentésében megállapította, hogy Magyarország a korábbi antikorrupciós jelentéseiben szereplő 18 ajánlás közül még mindig csak ötöt hajtott végre kielégítően.

22. Magyarország nem vesz részt az Európai Ügyészség létrehozására irányuló megerősített együttműködésben, illetve az uniós ügyészek közötti megerősített együttműködésben.

23. Magyarország a Transparency International 2021. évi korrupcióérzékelési indexében szereplő 180 ország közül a 73. helyen áll (egy helyet esett vissza az előző évhez képest), és a rangsorban elfoglalt helye 2012 óta folyamatosan romlik.

Magyarország az EU második legkorruptabb országa, egyre lejjebb csúszunk a Transparency International rangsorán | atlatszo.hu

Magyarország idén 43 ponttal a 73. helyen áll, így olyan országokkal van egy szinten, mint Ghána, Kuwait, Szenegál vagy a Salamon-szigetek. Beszédes adat, hogy a 2020-as eredményhez (69. hely és 44 pont) képest négy helyet és egy pontot rontottunk. A TI arra is emlékeztet, hogy hazánk egy évtizeddel ezelőtt, 2012-ben az akkor még 27 tagú EU 19.

IV. A magánélet és a személyes adatok védelme

24. Az Európai Unió Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága 2021 őszen megállapította, hogy a titkos megfigyelésre vonatkozó magyar jogi szabályozás aggodalomra ad okot.

25. A Pegasus megfigyelő szoftvert az adatok szerint az állam 300 személy, köztük újságírók, ügyvédek, aktivisták és politikusok ellen használta, amiről a kormánypárti média szinte be sem számolt.

26. A magánélet védelméhez való jog sérelmét megállapító Szabó és Vissy v Magyarország ügyben hozott strasbourgi bíróság döntés végrehajtásának ellenőrzése kapcsán az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága megállapította, hogy a magyar hatóságok 2017 óta semmit nem tettek az ítéletben feltárt jogsértések kezelése érdekében.

Amikor ez a kép készült, éppen Pegasus kémprogrammal figyeltek minket | atlatszo.hu

A fenti kép idén július 3-án készült a Dunakanyar egyik falvában, ahol mint évente szoktuk, az Átlátszó nyári összetartására jöttünk össze egy napra. Ilyenkor a szervezet legszűkebb magjánál szélesebb körben jövünk össze: például kevésbé rendszeres szerzőinket vagy a munkánkhoz valamilyen formában személyesen kapcsolódó, „külsős” vendégeket is meg szoktuk hívni.

V. A véleménynyilvánítás szabadsága, beleértve a médiapluralizmust is

27. 2022 nyarán az Európai Bizottság megállapította a jogállamisági jelentésében, hogy

  • A médiahatóság függetlenségét és hatékonyságát erősíteni kell.
  • Az állami hirdetési pénzeknek a kormánypárti médiához történő folyamatos becsatornázása torzítja a médiapiacot.
  • A közmédia szerkesztői függetlenségével kapcsolatban aggályok merülnek fel.
  • Ezzel együtt az újságírók működését a hatóságok nem segítik, viszont közérdekű adatokhoz való hozzáférésüket veszélyhelyzetre hivatkozva megnehezítik.

28. A Klubrádió frekvenciája megvonásának ügye az Európai Unió Bírósága előtt van, mert az Európai Unió Bizottságának jogi megítélése szerint a döntés sértette az EU telekommunikációs szabályait.

29. A 470 médiumot tömörítő KESMA létrehozatalával a független és ellenzéki médiatér szűkülése mellett lehetővé vált a közpénzek becsatornázása az ellenzék és a civil szervezetek elleni propagandakampányokat folytató médiumok finanszírozásába.

30. A médiakörnyezet a médiatulajdon manipulálásával, a szabályozó szervek és korábban független vállalkozások állam általi elfoglalásával, a kormány reklámköltéseivel és az engedélyek odaítélésével a kormány javára torzítható, és ezeket a módszereket Európa más részein is utánozzák.

31. Elmarasztaló strasbourgi ítéletek sora született, amelyekben a végrehajtás ellenőrzés egytől egyig tart:

  • 2019 októberében a Szurovecz v Magyarország ügyben az EJEB a véleménynyilvánítás szabadságának megsértését állapította meg amiatt, hogy a média nem kapott hozzáférést a menedékkérőket befogadó létesítményekhez,
  • 2019-ben és 2021-ben arról születtek ítéletek, hogy az ellenzéki képviselők házelnök általi bírságolása sértette a szólásszabadságot,
  • 2020 januárjában a MKKP v Magyarország 2019 októberében az EJEB megállapította, hogy a párt megbírságolása az általa fejlesztett mobil applikáció használatáért sértette a szólásszabadságot
  • 2020 májusában a Mándli és mások v Magyarország ügyben a bíróság kimondta azt is, hogy az újságírók magyar parlamenti akkreditációjának felfüggesztése szintén nemzetközi egyezménybe ütközött.

32. 2020 júliusában az Index főszerkesztőjének kirúgását követően 70 fős szerkesztőség közösen lemondott, egyértelmű kormányzati beavatkozásra és befolyásolásra hivatkozva.

33. Az Európa Tanács emberi jogi biztosa és az ENSZ különleges raportőre is a szabad politikai véleménynyilvánítás kereteinek romlását állapította meg 2021-ben, aminek okaként többek között a médiahatóság politikai elfogultságát és a médiapiacba való kormányzati beavatkozást jelölték meg.

34. Magyarország a Riporterek Határok Nélkül 2022. évi sajtószabadság-indexében szereplő 180 ország közül a 85. helyen áll, és az európai–közép-ázsiai régióra vonatkozó elemzésben az újságírókkal szemben egyre szigorúbb törvényeket alkalmazó országok között szerepel.

Romlott a magyar helyzet egy sajtószabadság-index szerint, de másutt még inkább | atlatszo.hu

Az orosz katonák a ma már nem üzemelő csernobili, és az Ukrajnában legtöbb elektromosságot szolgáltató zaporizzsjai atomerőműveket is elfoglalták, utóbbi az orosz katonai hadműveletek közben meg is sérült. Vlagyimir Putyin a háború harmadnapján “különleges harckészültségbe” állította az orosz nukleáris erőket, ami az atomfegyverek bevetésével való fenyegetőzésként értékelhető. Diagramok az atomenergia közel nyolcvan évéről.

 VI. A tudományos élet szabadsága

35. Az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy a CEU elüldözése nemzetközi egyezményeket sértett.

36. 2018-ban a genderszakot törölték az akkreditációra és közfinanszírozásra jogosult mesterképzési programok listájáról.

37. 2019-ben hozott törvénnyel korlátozták az MTA autonómiáját.

38. Az SZFE vezetőségébe az egyetem tiltakozása ellenére neveztek ki kuratóriumi tagokat.

39. A Velencei Bizottság kifogásolta, hogy közfeladatokat ellátó közhasznú vagyonkezelő alapítványok egyetemi fenntartói státuszt kaptak, mivel az ilyen alapítványok átláthatóságának és finanszírozásának szabályozási hiányosságai, valamint a kuratóriumi tagjainak kinevezési rendje az egyetemi autonómiát sértheti.

Rejtett privatizáció: az elmúlt évben több ezermilliárdos vagyon került az államtól a kormánypárt által uralt alapítványokhoz | atlatszo.hu

A folyamatot többen nevezik a privatizáció egy formájának, ami nagyságrendileg csak a rendszerváltást követő magánosításhoz mérhető – ezt igazán az Orbán-kormány sem cáfolta, hiszen az általuk benyújtott és április 27-én elfogadott törvény bevezetőjében is célként szerepel, hogy ezek az alapítványok „a mindenkori kormányzattól” függetlenek legyenek.

 VII. Vallásszabadság

40. Még mindig nem történt meg az EJEB Magyar Keresztény Mennonita Egyház és társai kontra Magyarország ügyben hozott azon ítéletének a végrehajtása, amely szerint a vallásszabadsághoz való jogra tekintettel az egyházak nyilvántartásból való törlése miatt sérül az egyesülés szabadságához való jog.

41. A 2020 decemberében elfogadott alkotmányos módosításokról szóló véleményében a Velencei Bizottság javasolta, hogy a közoktatási rendszer biztosítson objektív és pluralista tantervet és a szülők választási szabadságát az egyházi és nem egyházi iskolai osztályok között.

Gettófelújítás és iskolai szegregáció egyházi segítséggel, uniós finanszírozással Nyíradonyban – videóriport | atlatszo.hu

Az ifj. Mészáros Lőrinc, Szatmáry Kristóf fideszes országgyűlési képviselő, és néhány további kormányközeli vállalkozó földvásárlásairól kifüggesztett adásvételi szerződések árulkodnak.

VIII. Az egyesülési szabadság

42. A civil szervezeteket szabályozó törvénymódosítás (közismert itthoni nevén a Stop Soros) európai uniós jogba ütközött, de az EUB döntését évekig nem hajtották végre.

43. A Stop Soros törvény helyébe lépő szabályozásról semmilyen egyeztetés nem folyt az érintettekkel, akiket ezt követően most már az az Állami Számvevőszék ellenőrizhet rendszeresen, amelynek pedig a feladata a közpénzek (és nem a magánadományok) elköltésének az ellenőrzése

44. A magyar kormány nem egyezett meg a közel 215 millió eurónyi Norvég Alap támogatásáról, így ezekből a civil szervezetek sem részesülnek.

45. Az Európa Tanács emberi jogi biztosa 2019-ben megállapította, hogy a civil szervezetek demokratikus jogállamban szokásos tevékenységét stigmatizáló és kriminalizáló szabályozás jogsértő, kiszámíthatatlan és önkényes.

Fideszes politikusok által irányított szervezetek nyertek a Norvég Alap helyén felállított civil programon | atlatszo.hu

A Bethlen Alapítvány holnapjára július végén felkerült a támogatott civil szervezetek teljes listája, amin mintegy 700 csoport szerepel. Az alábbiakban a maximálisan elnyerhető, 15 millió forint támogatást élvező szervezetek listáját tekintjük át. Ezt az összeget 81 szervezet nyerte el a Városi Civil Alap legelső pályázatán.

IX. Az egyenlő bánásmódhoz való jog, beleértve az LMBTIQ-személyek jogait is

46. 2022-ben a Bizottság jogállamisági jelentésében megállapította, hogy az alapvető jogok biztosa bár új hatásköröket kapott, leminősítették a függetlenségét ért kritikák miatt és azért, mert a biztos nem látja el megfelelően a feladatát olyan sérülékeny csoportokkal kapcsolatban, mint az etnikai kisebbségek, LMBTQ emberek, jogvédők, menekültek és migránsok, vagy olyan fontos emberi jogi ügyekben, mint a médiapluralizmus vagy a bírói függetlenség. (A leminősítést Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Világszövetsége hozta meg (GANHRI), és azt jelenti, hogy a mi ombudsmanunknak nincs szavazati joga és nem viselhet tisztséget a Világszövetségben, csak megfigyelőként vehet részt a szövetség találkozóin, és nem vehet részt aktívan az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának munkájában szerz.)

47. A 2021 nyarán elfogadott (gyermekvédelmi/pedofilellenes) törvényben a szexuális irányultságnak és a nemi identitásnak a pedofíliával való összemosása elfogadhatatlan, és a szexuális kisebbségek további megkülönböztetéséhez és megbélyegzéséhez vezet.

48. 2021 decemberében a Bizottság indokolással ellátott véleményt küldött a magyar hatóságoknak, mivel úgy ítélte meg, hogy Magyarország korlátozta a szerzők és könyvkiadók véleménynyilvánítási szabadságát azáltal, hogy tájékoztatási kötelezettséget írt elő a „hagyományos nemi szerepektől” való eltérésről, ami egyben szexuális irányultságon alapú hátrányos megkülönböztetést is jelent.

49. 2021 júliusában a Bizottság eljárást indított az EUB előtt Magyarországgal szemben, amiért a 18 év alatti személyek esetében megtiltják vagy korlátozzák az úgynevezett „születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást” ábrázoló tartalmakhoz való hozzáférést.

50. 2020 májusában az Országgyűlés elutasította a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló egyezmény (isztambuli egyezmény) ratifikálását.

51. Az EJEB 2020 júliusában megállapította a Rana kontra Magyarország ügyben, hogy a nemváltoztatás jogi elismerését tiltó magyar szabályozás nemzetközi egyezményt sért.

52. A Velencei Bizottság szerint – egyéb kritikái mellett – a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogának védelmét rögzítő alaptörvény-módosítást hatályon kívül kell helyezni vagy módosítani kell, hogy az ne korlátozza a transznemű személyek jogát a nemi identitásuk jogi elismeréséhez.

53. 2022 márciusában az ENSZ Fogyatékossággal Élő Személyek Jogainak Bizottsága aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a fogyatékossággal élők nem rendelkeznek önálló döntéshozatali mechanizmussal, és javasolta, hogy Magyarország hozzon intézkedéseket és csoportosítsa át költségvetési előirányzatait közösségi alapú támogató szolgáltatásokra, például személyes segítségnyújtásra, hogy a fogyatékossággal élő személyek önálló és egyenlő életet élhessenek a közösség tagjaként.

Magyarország messze elmarad az EU átlagtól a nemek közti egyenlőség tekintetében – mutatjuk mennyire! | atlatszo.hu

4 éve folyamatosan a második legrosszabbul teljesítő ország vagyunk. Magyarország 2013-ban (a mutató publikálásának kezdetekor) az 5. legrosszabbul teljesítő ország volt az EU-ban. 2017 óta viszont már csak Görögország teljesít rosszabbul nálunk a nemek közötti egyenlőség tekintetében. A 2013 és 2017 közötti négy évben Horvátország, Románia és Ciprus is megelőzött minket.

X. A kisebbségekhez tartozó személyek – köztük a romák és a zsidók – jogai, valamint a gyűlöletbeszéddel szembeni védelem

54. A Bizottság álláspontja szerint az a 2020-ban a köznevelés törvény módosításával bevezetett szabály, amely oktatási diszkrimináció esetén a sérelemdíj megítélését megtiltja, ellentétes az etnikai megkülönböztetést tiltó uniós irányelvvel.

55. A Bizottság 2021-ében megfogalmazott hivatalos álláspontja értelmében uniós jogot sért az, hogy a magyar büntetőjog nem biztosítja, hogy a rasszista és idegengyűlölő indíttatást súlyosbító körülménynek tekintsék, vagy hogy a bíróságok az ilyen indíttatást minden elkövetett bűncselekmény esetében figyelembe vegyék.

56. Az ENSZ Faji Megkülönböztetés Felszámolásával Foglalkozó Bizottsága 2019-ben a menekültellenes kampány során elharapózó, a legmagasabb szintű közéleti szereplők közreműködésével megvalósított gyűlöletbeszédet ítélte el.

57. A nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény tanácsadó bizottsága 2020-ban jelezte többek között, hogy az egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés továbbra is komoly gyakorlati akadályokba ütközik, főként a roma nők és gyermekek kárára.

58. A roma gyerekek értelmi fogyatékosként történő szisztematikus téves diagnosztizálását és ez alapján megvalósuló szegregálását megállapító Horváth és Kiss kontra Magyarország ügyben hozott EJEB döntés végrehajtása még mindig nem zárult le.

59. A Balázs v Magyarország ügyben hozott strasbourgi ítélet végrehajtása még mindig nem zárult le. Ez az ítélet a hátrányos megkülönböztetés tilalmának és a megalázó bánásmód tilalmának az együttes sérelmét állapította meg rasszista motivációból elkövetett bántalmazások elégtelen nyomozása miatt.

60. Orbán Viktor kevert fajú népekről tartott beszédét parlamenti csoportok vezetői elítélték, utalva arra, hogy ez az uniós szerződésekben foglalt értékeket is érinti.

Így lett a nemzetközi ultrakatolikus hálózat magyar emberéből a kormánymédia homofób beszélő feje | atlatszo.hu

Így lett a nemzetközi ultrakatolikus hálózat magyar emberéből a kormánymédia homofób beszélő feje

XI. A migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai

61. 2020. március 19-én az EUB – az azóta bírói kinevezésétől megfosztott Szabó Gabriella bírói kezdeményezésére (a szerző megjegyzése) – előzetes döntéshozatali eljárásban az uniós joggal ellentétesnek találta azt, hogy a magyar szabályozás szerint nem kell érdemben elbírálni a Szerbián keresztül érkező menekültek kérelmét, és azt is, hogy a bíróságoknak az ilyen döntések felülbírálatára legfeljebb 8 napjuk van.

62. A Bíróság 2020. május 14-én, a hozott ítéletében kimondta, hogy a tranzitzónákra vonatkozó magyar szabályozás ellentétes az uniós joggal, többek között jogellenes fogvatartásnak minősül a menedékkérők ottani korlátlan ideig történő elhelyezése

63. A Bíróság 2020 decemberében hozott ítéletében ismételten kimondta, hogy Magyarország több uniós irányelvet is megsértett akkor, amikor i) előírta, hogy menedékkérők csak a röszkei és a tompai tranzitzónáiban nyújthatnak be nemzetközi védelem iránti kérelmet, miközben drasztikusan korlátozta azon kérelmezők számát, akik naponta beléphetnek e tranzitzónákba; ii) a röszkei és a tompai tranzitzónákban a nemzetközi védelmet kérelmezők szisztematikus fogva tartására szolgáló rendszert hozott létre; iii) lehetővé tette a területén jogellenesen tartózkodó valamennyi harmadik országbeli állampolgár kitoloncolását az uniós garanciák tiszteletben tartása nélkül; iv) az (automatikusan, lásd 61. pont) elutasított menedékkérőktől az uniós jogba ütközően tagadta meg a területen maradás jogát a menekültügyi döntés bírósági felülvizsgálatának befejeztéig.

64. 2021 januárjában az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) bejelentette, hogy az EUB előző pontban ismertetett döntése nyomán felfüggeszti magyarországi tevékenységét, mert jogsértő lenne az uniós jogot sértő magyar szabályozás végrehajtásában való közreműködés.

65. 2021 novemberében a Bizottság úgy határozott, hogy az EUB-hez fordul, mert Magyarország nem tett eleget a 64. pontban ismertetett ítéletben foglaltaknak, és kérte, hogy az EUB rendelje el pénzbírság megfizetését –először Magyarország uniós tagságának történetében – szerz.

66. 2022 júniusában a Bizottság hivatalos felszólítást küldött a magyar hatóságoknak, amiért azok nem ültették át a 2013/32/EU irányelvet a személyes meghallgatásra, az orvosi vizsgálatra, a kísérő nélküli gyermekeknek és fiataloknak nyújtott garanciákra, valamint a menekültügyi vizsgálati eljárásra vonatkozó rendelkezések tekintetében.

67. 2021. július 15-én a Bizottság eljárást indított az EUB előtt, mivel az új magyar menekültügyi eljárás (az elhíresült úgynevezett követségi rendszer, vagyis hogy csak a belgrádi vagy kijevi magyar nagykövetségen benyújtott szándéknyilatkozat jóváhagyása után lehet menedékkérelmet előterjeszteni Magyarországon – szerz.) összeegyeztethetetlen az uniós menekültügyi szabályozással.

68. 2020. november 16-án hozott ítéletében az EUB megállapította, hogy a Stop Soros néven elhíresült csomag az uniós jogba ütközik. Ennek a csomagnak egy részéről már korábban kimondta az EUB (lásd a 61. pontot), hogy ellentétes az uniós joggal, ebben az ítéletben a menekülőknek nyújtott segítséget egy évnyi szabadságvesztéssel büntető passzusról és az eljárás alá vontaknak a schengeni határ 8 kilométeres sávjából való automatikus kitiltásáról is megállapította, hogy az uniós jogba ütközik.

69. 2020. március 17-én a Kínzás, Embertelen vagy Megalázó Bánásmód vagy Büntetések Megelőzésére Létrehozott Európai Bizottság a 2018-as magyarországi látogatásról szóló jelentésében kiemelte, hogy a 2017-es helyszíni vizsgálatuk óta semmit sem tettek annak érdekében, hogy hatékony garanciákat vezessenek be a magyar rendőrök által a határkerítésen keresztül Szerbiába visszakényszerített személyekkel szembeni bántalmazások megakadályozására, amelyeket az ENSZ Faji Megkülönböztetés Megszüntetésének Bizottsága a 2019 júniusi észrevételei is megerősítettek.

70. Az EJEB számos döntésében megállapította, hogy Magyarország megsértette az embertelen és megalázó bánásmód tilalmát azáltal, hogy egyes a menedékkérőket, köztük nőket (lásd a 63. pontot) élelemmel sem látta el a tranzitzónákban. Szintén több ügyben azt is kimondta az EJEB, hogy a sérülékeny menedékkérők, így különösen a terhes nők és a gyermekek tranzitzónás elhelyezésével a fizikai körülmények elégtelensége miatt is megsértette az embertelen és megalázó bánásmód tilalmát.

71. Az EJEB a Shahzad kontra Magyarország ügyben 2021. július 8-án hozott ítéletében megállapította, hogy a kérelmezőt jogilag tiltott, ún. csoportos kiutasításnak vetették alá, mivel a hatóságok nem vizsgálták az egyéni helyzetét, nem biztosították számára a Magyarországra való belépés valódi esélyét, továbbá nem állt rendelkezésére megfelelő jogorvoslati lehetőség sem.

72. Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának címzett, 2022. augusztus 12-i beadványában az Európa Tanács emberi jogi biztosa jelezte, hogy Magyarországon gyakorlatilag lehetetlenné vált a menekültügyi eljáráshoz, valamint a védelmi jogosultság és a visszaküldés érdemi és egyedi vizsgálatához való hozzáférés a kormány által 2015 óta hozott egymást követő és egymást átfedő intézkedések miatt.

Magyarország néhány tízezer ukrajnai menekültet sem képes rendesen ellátni, civilek végzik az állam segélymunkáját | atlatszo.hu

Még úgy is recseg-ropog a menekültügyi ellátórendszer, hogy a kormány által emlegetett százezrekhez (sőt, milliót meghaladó számhoz) képest a valóságban alig huszonvalahányezer háborús menekült tartózkodik Magyarországon. A réseket civilek, önkéntesek próbálják betömködni több-kevesebb sikerrel. A legnagyobb probléma az, hogy nincsenek rugalmas, hozzáférhető szálláshelyek a fővárosban, de a kormányzati sóherség és koncepciótlanság az egész folyamatra rányomja a bélyegét.

XII. Gazdasági és szociális jogok

73. 2020. márciusában az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága komoly aggodalmakat vetett fel

  • az iskolát korán elhagyó, többségben hátrányos helyzetű diákok magas száma és az állami iskolák vallási közösségeknek való átadása miatt,
  • a roma és nem roma gyermekek közötti oktatási szakadék miatt,
  • a gyermekek, különösen az LMBTI-gyermekek iskolai zaklatása, bántalmazása és kirekesztése, valamint a gyermekek fizikai és mentális erőszaktól való védelmét nem biztosító iskolai fegyelmezési módszerek alkalmazása miatt.

74. A kormány 2022 februárjában sztrájktörvény értelmében nyújtandó „szükséges minimális szolgáltatásokat” olyan tágan értelmező rendeletet alkotott, amely ellehetetleníti a sztrájkot a közoktatásban, és amivel korlátozta azon tanárok jogait, akik 2022 márciusára sztrájkot jelentettek be.

75. Bár az életvitelszerű közterületi tartózkodás szabályainak megsértésével kapcsolatos szabályozás megsemmisítését többször indítványozták bírák, az Alkotmánybíróság azokat elutasította, és nem vett figyelembe egyetlen olyan beadványt sem, amely nem a kormány érvelését támasztotta alá. A hajléktalanság kapcsán a magyar szociális biztonsági rendszer elsősorban arra összpontosít, hogy a társadalmi befogadás helyett jogellenessé nyilvánítsa a hajléktalanok közterületeken való tartózkodását és büntesse azt.

A szállókról ki van tiltva, az utcán megbüntetik a kerekesszékes, HIV-pozitív hajléktalant | atlatszo.hu

A szállókról ki van tiltva, az utcán megbüntetik a kerekesszékes, HIV-pozitív hajléktalant

Megosztás