rezsihorror

Rekordáron sikerült a távhőhöz szükséges földgázárat rögzíteni, a szektorban a rezsicsökkentés kivezetéséről beszélnek

A tavaly májusi 20 euró/MWh-s gázár után idén augusztusban 300 euró/MWh-s áron rögzítette a földgáz referencia költséget a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH). Az ármeghatározásra az utolsó pillanatig várt a hivatal, így most a korábbi sokszorosába kerül a távhőhöz szükséges gáz. Közben forrásaink szerint a szektorban is véget érhet a „rezsicsökkentés”, erre utalnak a hatóság által kért adatok.

„A távfűtés távvezetékeken történő hőenergia-szolgáltatás, amely többféle energia felhasználására képes.” – olvasható az egyszerű meghatározás a Wikipedián. Azt pedig a MEKH 2020-as tájékoztatója írja, hogy „Magyarországon több mint másfél millió ember él mintegy 650 ezer távfűtéses lakásban, a távhővel ellátott települések száma 2020-ban megközelítette a százat”.

Gulyás Gergely: a távfűtést nem érinti a mostani intézkedés – a hatósági árszabályozás, vagyis a kormányzati kommunikációban rezsicsökkentésnek nevezett intézkedés feladása kapcsán mondta ezt a Miniszterelnökséget vezető miniszter még július 13-án. Akkor a hazai távfűtésben alkalmazott gáz tőzsdei ára 182 EUR/MWh volt.

Gulyás ugyanezen a Kormányinfón jelentette be, hogy havi 144 köbméter gázfogyasztás felett 747 Ft/köbméter lesz a gázár a lakossági fogyasztóknak, vagyis a korábbi hétszeresét fizetik a kormánylimit fölötti fogyasztásért.

A távfűtött lakásokban élők Gulyás bejelentése nyomán fellélegezhettek, hogy az ő fűtésköltségük nem változik. Pedig a gáz tovább drágult. A távfűtőcégek is többért vásárolnak, hiába rögzítették központilag az árat 2013-ban. A különbözetet a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalon (MEKH) keresztül a MAVIR állja, ami az állami MVM tulajdonában van.

Kivártak, nem jött be

A hivatal a szolgáltató által elszámolható gázárat a fűtési szezon végén, májusban határozza meg. A képlet nem csak a gázmolekula árát, hanem egy kereskedői árrést és az euró/forint árfolyamát is figyelembe veszi. Az alábbi grafikon az úgynevezett „Dutch TTF Gas” opció árát mutatja. Jól látszik, hogy tavaly májusban 19-20 EUR/MWh volt az ár, ami idén májusban 99-100 EUR/MWh lett, augusztus 26-ig pedig 339 EUR/MWh-ra nőtt.

 

A MEKH a távhőszolgáltatóknak írt határozatában április 25-én azt jelezte, hogy a korábbi májusi időpont helyett „a jelen helyzetben a Hivatal elfogadhatónak tartja és javasolja olyan földgázellátási szerződések 2022. június 1-jéig történő megkötését”, de azzal a kitétellel, hogy „a 2022. június 1. és 2022. augusztus 26. közötti időintervallumban – ahol az alábbiakban leírt Árrögzítési intervallum utolsó napja augusztus 26. lehet – a földgáz vásárlójának módjában álljon kérni az alábbiakban ismertetett módszertan szerint az ár rögzítését a 2022/2023-as földgázév teljes szerződött mennyiségére vonatkozóan Ft/MWh mértékegységben, amelyet a földgázkereskedő teljesít.”

2022. július elsején 150 EUR/MWh volt a földgáz ára. A MEKH nem kapkodta el az ármeghatározást, forrásunk szerint abban bíztak, hogy a májusi 100 euró alá megy a gázár.

Az újabb közleményből az derül ki, hogy „Az árrögzítési időszak kezdő napja: 2022. augusztus 22. Az árrögzítési időszak utolsó napja: 2022. augusztus 26.” Ekkor volt csúcson a gázár. De nem csak ebben történt változás. A kereskedő hasznát a korábbi 2,37 EUR/MWh-ról 25 EUR/MWh-ra emelte az állami hatóság.

A rövidebb távú grafikonon az látszik, hogy pont a csúcsidőszakra határozta meg az árat a MEKH. A közel 300 EUR/MWh díj több mint tízszerese az egy évvel korábbinak. Ráadásul tavaly májusban 350 forint volt egy euró, most 406.

Csak a gázköltség közel 962 milliárd forintot vinne el

A távhőszolgáltatókat a távhőkasszából finanszírozzák. A TIM közadatigénylésünkre elküldte a kassza havi záróértékét. Eszerint 2022 júliusában 11 milliárd forint volt benne.

A MEKH 2020-as éves tájékoztatója szerint a távhőszolgáltatók 28 509 630 gigajoule (GJ) földgázt használtak el, ez 7 919 341 MWh-t jelent. Utóbbi az augusztusi meghatározott árral számolva 962 milliárd(!) forintot jelent, ráadásul még csak a gázról van szó – ebben az összegben nincs benne sem üzemeltetés, sem a villamosenergia-díj.

A Főtáv Zrt. dolgozói a XI. kerületi Irinyi József utcában futó távhő-gerincvezeték javításán 2017. január 4-én. A hiba elhárítása miatt a fűtés- és a melegvíz-szolgáltatás előreláthatóan délután hat óráig szünetel az I., II. és XI. kerület egy részén, csaknem 7900 lakásban. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

A 2020-as adatok szerint a távhőcégek 51 milliárd forint lakossági hődíjat, 22 milliárd forint egyéb hődíjat, 42 milliárd forint alapdíjat szedtek be. Mivel hatósági árról beszélünk, ez 2021-ben sem változott. Vagyis a csak gázoldalról jelentkező közel

1000 milliárd forint kiadás mellé alig 120 milliárd forintos bevétel társul.

Hogy a szolgáltatók csak most vesznek gázt, tény, hiszen eddig senki sem lépett piacra, amíg nem tudták, mennyi is lesz a referenciagázár.

A MEKH adatsorából az is kiderül, hogy 2014-től 2020-ig valójában 30 százalékkal csökkent a távhőtermeléshez felhasznált földgáz átlagköltsége, de ebből a fogyasztók semmit sem érzékeltek.

Megkérdezték, hány lakás fogyaszt 24 GJ alatt

Iparági forrásunk szerint éppen az óriási kiadások miatt változás várható, és vélhetően még a fűtési szezon előtt változnak a távfűtés-árak. Ezt azzal magyarázta forrásunk, hogy a különböző hőszolgáltatók nem csak gázzal fűtenek, így valójában a bekerülési költség sem azonos. A MEKH adatai szerint közel 5 millió GJ biomasszából, 4,3 millió GJ fűtési energia pedig geotermiából készül.

A Kelenföldi Hőerőmű gázturbináinak kéménye a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal I. Erőművek éjszakája címmel megrendezett nyílt napján, 2019. október 11-én. (fotó: MTI/Máthé Zoltán)

Informátorunk azt is mondta, már hetekkel ezelőtt bekérték a 24 gigajoule alatti fogyasztókat, vélhetően ők lennének benne a kedvezményes körben. Forrásunk szerint a kormány nemcsak emelni fogja a távfűtés árát, hanem megszünteti a rezsicsökkentést is egyes fogyasztóknak. Ugyanakkor úgy vélte, a díjemelés csökkenti a fizetési hajlandóságot. A 24 GJ-ról pedig azt mondta, ennyit egy alsó szinten lévő, 75 négyzetméteres szigeteletlen panellakás fogyaszthat.

Megkerestük a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt, és a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségét, hogy:

  • a korábbi, májusi árrögzítés helyett, miért az őszit választották
  • a 300 EUR/MWh-s árral számolva a tavalyi mennyiséget alapul véve mekkora támogatási igényre lehet számítani
  • a megnövekedett villamosenergia-ár kompenzációjáról volt-e egyeztetés
  • mit kezdenek a növekvő áramárral a távhőszolgáltatók

A MEKH válaszok helyett annyit közölt, hogy “A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnál jelenleg is zajlanak azok a háttérszámítások és elemzések, melyek a távhőágazat hatékony működésével kapcsolatos kormányzati döntéseket megalapozhatják. Ezen túl a MEKH a távhőtermelők gazdaságos működését elősegítendő minden évben közzéteszi az adott fűtési időszakra vonatkozó indokolt költség alapjaként elismert referencia földgázárat. A MEKH hirdetményben foglaltak szerint ismeri el a földgáz-tüzelőanyag költségét, amelyhez a felelősen működő távhőszektor már az eltelt évek során alkalmazkodott.”

A Miniszterelnökségtől és a Technológiai és Ipari Minisztériumtól pedig azt kérdeztük:

  • a 2021-2022-es fűtési időszakban a távhőkasszából mennyit fizettek a szolgáltatóknak
  • a 2022-2023-as időszakra mennyi támogatásra van szükség, azt milyen forrásból fedezik
  • a lakosság által fizetett díjak mennyiben fedezik a kiadásokat, milyen arányról beszélhetünk
  • terveznek-e távhőáremelést
  • miért kérték a szolgáltatóktól, hogy közöljék a 24 gigajoule alatti fogyasztók számát
  • mi indokolta, hogy a kereskedői hasznot tízszeresére emelték
  • okoz-e problémát, hogy míg 2021 májusában 350 forint volt egy euró, most több mint 400

Cikkünk megjelenéséig egyik tárcától sem kaptunk választ.

Segesvári Csaba

Címlapkép: Csőrendszer az Alpiq Csepeli Vállalatcsoport erőművében 2014. december 2-án. (MTI Fotó: Illyés Tibor)

Megosztás