klímakatasztrófa

Se víz, se felelős – Videóriport a kiszáradt Tarna patakról

„Kiszáradt a Tarna, valaki az utolsó csepp vizet is kiszivattyúzta!” – futótűzként terjedt a hír július végén a Heves megyei Kápolna, Aldebrő, Kompolt, Kál falvak környékén és az országos sajtóban is. A korábban nagy vízhozamú patak vizének az „ellopásával” egy közeli borászatot vádolnak a helyiek, de a cég szerint ők nem szegtek szabályt, volt engedélyük vízkivételre. Igaz, ezt az engedélyt sem ők, sem a vízügyi hatóság nem mutatta meg a kérésünkre. Az ügyben a rendőrség ismeretlen tettes ellen folytat büntetőeljárást, a katasztrófavédelmi hatóság pedig közigazgatási hatósági eljárást indított.

Néhány, a meder alján megmaradt tócsában tolongtak a halak a 40 fokos hőségben július végén a kiszáradt Tarnában. Mostanra a tócsák nagy része is eltűnt a patak Kompolt és Feldebrő közötti szakaszán. Helyi aktivisták tudni vélik, hogy az aszály mellett kik a felelősek a történtekért, a vízügy viszont az aszállyal magyarázza a patak kiszáradását.

Az állatvédők a helyi lakókkal összefogva most megpróbálják pótolni a víz egy kis részét az ott élő állatok miatt. Az aktivisták, köztük az Átlátszónak nyilatkozó Bóday Pál külön sérelmezi, hogy a patak vizével öntöző cég még akkor sem hagyta abba a szivattyúzást, amikor már egyértelmű volt, hogy nagy a baj, teljesen elfogy a víz.

A patakból öntözést végző borászat által épített gát a bontás előtt. A helyi aktivisták fotója.

Bóday szerint a helyi korrupció is hozzájárulhatott ahhoz, hogy évek óta büntetlenül folytatta a cég ezt a tevékenységet. Ezt a véleménye szerint az is bizonyítja, hogy valakitől politikai kapcsolatokra is hivatkozó fenyegetéseket kaptak, amikor a vízkivétel leállítását követelték a cégtől. Az ügyben kértünk interjút minden érintettől, de a megkeresettek egy része nem is válaszolt, vagy a folyamatban lévő eljárásokra hivatkozva nem kívánt nyilatkozni, a többség pedig írásban küldte el a véleményét.

Nem kaptunk semmilyen választ például a területi zöldhatóságtól, a Heves Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Osztályától, és több megkeresésünk ellenére a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságától sem.

 

Július végén, amikor a patakmeder több helyen teljesen kiszáradt, környezetvédő aktivisták és helyi lakosok próbálták menteni a megmaradt állatokat. Többen elindultak a patak medre mellett a gáton észak felé, míg Aldebrő és Feldebrő között megtalálták azt, ami szerintük a kiszáradás oka lehetett: a víz kiemelésére szolgáló kisebb és nagyobb szivattyút, és egy „házi készítésű”, zsákokból emelt gátat.

Ezzel a szivattyúval emelték ki az öntözéshez. A helyi aktivisták fotója.

Az Átlátszónak nyilatkozó aktivisták és helyi segítőik szerint rendszerszintű problémára utal a Tarna esete, mert ők úgy tudják, a helyi gátőr korábban jelezte a vízszivattyúzást a vízügynek, így nem értik, miért nem lépett senki az ügyben. A borászatot okoló helyiek ugyanakkor elismerik, hogy a patak kiszáradásának az aszály is oka volt, mert a Tarnát tápláló patakok egy része is kiszáradt. Viszont abban biztosak, hogy ha nem lett volna a gát, ha nem veszik ki az összes vizet, akkor a patak – a meder alján maradt kevés vízzel – átvészelte volna a vészesen csapadékmentes napokat.

Az aktivisták azt hangsúlyozzák, hogy ha volt is a cégnek engedélye (amit közülük eddig senki nem látott) a szivattyúzásra, akkor is felelőtlen, szívtelen tett volt, hogy a helyi élővilággal egyáltalán nem törődve a legnagyobb szárazságban is folytatták a szivattyúzást.

 

A riportalanyaink által említett gátőr Birgenstok István, aki a vízművek megbízásából a területet felügyeli, és egyben Aldebrő alpolgármestere is. (A borászat szivattyúja a Tarna Aldebrő és Feldebrő közötti részén vette ki a vizet a patakból). Birgenstok az Átlátszó kérdésére telefonon azt mondta, hogy „a balhé kitörése napján vagy előző nap jelezte a feletteseinek, hogy ott van a szivattyú, de semmi többet”. Hozzátette: „Mindig márciusban tették ki és októberben visszahúzták (a szivattyúkat). Nekem annyi volt a dolgom, hogy azt ellenőrizzem, hogy a védművekben (a gátban – a szerk.) tettek-e kárt. 15 évig soha nem tettek kárt a védművekben.”

A gátőr úgy tudja, hogy a borászat a botrány kirobbanásakor elismerte, hogy előző nap felduzzasztották a vizet a gáttal,

de Birgenstok István szerint ez egy térdig sem érő, 2-3 soros homokzsák-gát volt, amit a szivattyúzás befejezése után „elengedtek”. A gátőr-alpolgármester úgy emlékszik, hogy évekkel korábban látta a cég engedélyét a vízkivételre, és bár az ideiglenes gát építésére szerinte nem volt felhatalmazásuk, szerinte nem az okozta a patak kiszáradását. Birgenstok István a Tarna más szakaszain is látott már  szivattyúkat, s azt is közölte, hogy ő nagy területért felel, maximum havonta egyszer tud ránézni egy-egy helyszínre.

A helyi aktivisták és állatvédők állításait tagadja a Tóth és Tóth Borászat, és Facebook-közleményben hangsúlyozták, hogy ők nem jártak el szabályellenesen a víz kiszavattyúzásával.

 

Megkerestük a borászat vezetőit, akik dr. Gondos István ügyvédhez irányítottak minket a kérdéseinkkel. Ő a vízkivételi engedélyre vonatkozó kérdésünkre nem válaszolt, és nem is mutatta meg ezt a dokumentumot, hanem az alábbiakat közölte:

„2022. január 1. napjától képviselem Egyedné Tóth Anita e.v.-t. Sajnos összemossák a neveket a Tóth és Tóth márkanévvel, ami egy különálló szakág a családban. A családi szőlőültetvény előállítás – külső értékesítésre – több évtizedre tekinthető vissza. Szivattyú használata nélkül nem lehet vizet kivenni mederből, enélkül locsolásra nincs lehetőség. A duzzasztógát kifejezés megtévesztő, hiszen összesen 4 homokzsák kerül behelyezésre a mederbe annak érdekében, hogy a vízkivétel lehetséges lehessen. Sajnálatos módon amikor jelezte a kormányhivatal, hogy be kell szüntetni a vízkivétet – melynek eleget is tettek aznap – a homokzsákokat nem tudták eltávolítani, hiszen Bóday Pál már a helyszínen volt, a többi közismert.” Az ügyvéd hozzátette: Bóday Pál állításával szemben ő nem tagja a Heves Megyei Közgyűlésnek, és senki nem fenyegette meg az állatvédőket, „és ha történne ilyen nyugodtan tegyenek feljelentést. (…)Továbbra is azt állítjuk, hogy ügyfeleimnek semmi köze a Tarna sajnálatos kiszáradásához, mely országos jelenség. 3 Ha (hektár) terület öntözésével képtelenség lenne kiszárítani egy patakot.”

Felszólították a borászatot a gát eltávolítására

Ugyanígy az aszályt okolja a Tarna vizének eltűnéséért az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság, ahonnan megkeresésünkre az alábbi választ kaptuk:

 “A Tarna vízrendszerének alacsony vízállása, egyes mellékágainak és szakaszainak esetleges kiszáradása – hasonlóan az ország számos területén található vízfolyásokhoz, tavakhoz, egyéb víztestekhez, stb. – a rendkívüli aszályos időszak következménye.”

Az igazgatóság ugyanakkor elismerte, hogy intézkedtek a borászat vízkivétele ügyében:

„A területi bejárások során tapasztaltuk, hogy a vízfolyás egyes szakaszain rendkívül alacsony a vízállás, egyes szakaszán vízhiányos, amely a rendkívüli aszályos időszak velejárója, és hasonlóan érint több kezelésünkbe tartozó kisvízfolyást is. A vízhiány okának megállapítása céljából a területileg illetékes őr bejárást végzett, ahol megállapításra került, hogy mederelzárás készült vízkivétel céljából. (Mindeközben lakossági bejelentés és sajtóhír is érkezett.)

A mederelzárás haladéktalan megszüntetése érdekében felszólítottuk az ügyfelet, amely felszólításunkat egyidejűleg a területileg illetékes vízügyi hatóságnak is megküldtük. A mederelzárás elbontásra került.

Információnk szerint az ügyben rendőrségi eljárás is folyik.”

A vízügyi igazgatóságtól megtudtuk azt is, hogy ha valaki a természetes vizeinkből szeretne öntözni, akkor a területileg illetékes vízügyi hatóságtól (ez a katasztrófavédelem – a szerk.) vízkivételi engedélyt kell kérnie, amelyhez a vízügyi igazgatóság vagyonkezelői hozzájárulást ad ki.

“Az érvényben lévő jogszabályoknak megfelelően a VIZEK rendszeren keresztül kell benyújtania a vagyonkezelői hozzájárulás kiadásához a kérelmet tekintettel arra, hogy a víz (felszíni és felszín alatti) állami vagyon. A benyújtott dokumentációt a vízügyi igazgatóság elbírálja műszaki és vízkészlet gazdálkodási szempontból, és amennyiben a tervezett műszaki megoldás megfelel, illetve rendelkezésre áll a szükséges vízkészlet, akkor vagyonkezelői hozzájárulást ad az ügyfél részére. A vagyonkezelői hozzájárulás birtokában a B-A-Z. Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Szolgálata adja ki az engedélyt. Fentieknek megfelelően javasoljuk az utólag feltett kérdéssel kapcsolatban a Hatósági Szolgálatot megkeresni szíveskedjen.”

Ki látta az engedélyt?

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságtól, mint területileg illetékes vízügyi és vízvédelmi hatóságtól annyi választ kaptunk, hogy ők az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatósággal és további társhatósággal a bejelentés napján, 2022. július 21-én helyszíni ellenőrzést tartottak a Tarna patak vízkivétellel érintett szakaszán, s hogy a közigazgatási hatósági eljárás jelenleg is folyamatban van.

Szerettük volna azt is megtudni, hogy van-e a Tarnán Aldebrő és Feldebrő között szivattyút állító borászatnak vízkivételi engedélye, és ezt milyen feltételekkel kapták. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy az elmúlt 5 évben hány, és milyen vízmennyiségre vonatkozó vízkivételi engedély volt érvényben a Tarna patakra vonatkozóan, és hogy kik kapták ezeket. Ezekre a kérdéseinkre mostanáig nem kaptunk választ a katasztrófavédelmi hatóságtól. A Tarna kiszáradásáról a Heves Megyei Rendőrfőkapitányságot is megkérdeztük, de ott csak annyit árultak el, hogy

„a Füzesabonyi Rendőrkapitányságra érkezett feljelentés alapján indult büntetőeljárás ismeretlen tettes ellen.”

Aldebrő polgármesterével is szerettünk volna interjút készíteni ( a patakból öntözött ültetvény Aldebrő és Feldebrő között fekszik), de Wingendorf János (Fidesz-KDNP) azzal hárította el a kérésünket, hogy majd csak a hatósági vizsgálatok lezárulta után nyilatkozik a sajtónak.

Több helyen megjelentek hírek az ügy „politikai szálairól”. Erre mi annyi bizonyítékot találtunk, hogy

az első rendőrségi feljelentést Gyetvai Péter, a Fidesz helyi csoportját is vezető természetfotós tette.

Az állatvédők állítását, miszerint a borászat jogi képviselője a Heves Megyei Közgyűlés Fidesz-KDNP-s tagja, az érintett, Gondos István az Átlátszó kérdésére tagadta. Ugyanakkor a füzesabonyi önkormányzat weboldala szerint ugyanígy hívják az egyik önkormányzati képviselőjüket, aki ott a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke, valamint a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság tagja. Információink szerint ő azonos a borászat jogi képviselőjével, de ennek megerősítését még várjuk az érintettől.

Horn Gabriella

Fotók és videók: Pápai Gergely

Megosztás