választás 2022

Nemzetközi megfigyelők: az igazságosság és a törvényesség elve is sérülhet az áprilisi választásokon

Nincsenek meg Magyarországon a jogszabályi keretek a választási csalás megelőzésére – olvasható az ENEMO nemzetközi választási megfigyelőcsoport időközi jelentésében. Az EBESZ időközi jelentése szintén az egyenlőtlen kampánylehetőségekre, a választókerületek szabálytalan kijelölésére és a levélszavazatok ellenőrizhetetlenségére figyelmeztet.

A napokban két nemzetközi szervezet megfigyelői is jelentést adtak ki a magyarországi választási rendszerről. Az Európai Biztonsági (EBESZ, PDF) és a Választásfigyelő Szervezetek Európai Hálózata Együttműködési Szervezet (ENEMO, PDF) megfigyelői azt vizsgálták, hogy a pártok egyenlő feltételek szerint készülhetnek-e az április 3-i választásokra, vagyis garantálható-e az igazságos választási verseny, és hogy a választási törvények, intézmények mennyire alkalmasak a választási csalások megakadályozására, vagyis garantálható-e a törvényes választás. A két szervezet egymástól függetlenül hasonló meglátásokra jutott a választási rendszerrel kapcsolatban: mind az igazságosság, mind a törvényesség tekintetében találtak kivetnivalókat.

Mindkét szervezet úgy látja, a magyarországi kampányfinanszírozás nehezen átlátható és alig szabályozott.

Bár a pártok hivatalos kampánytevékenységét a választási törvény világosan szabályozza (az államtól kapott pénzügyi kerettel a pártoknak elvileg el kell számolniuk az Állami Számvevőszék felé), mostanra a kampányban már nem a hivatalos kampánykeretből fizetett politikai hirdetések döntenek, hanem a különböző „harmadik felek” által folytatott kampányok. Bár a választási törvény engedélyezi bármilyen szervezetnek, hogy politikai hirdetéseket tegyenek közzé, ezt a tevékenységet a pártokhoz képest semmilyen módon nem szabályozzák, ami viszont így biztosítja, hogy a kormányoldal masszív előnyben legyen a kampányra fordítható erőforrások tekintetében.

Titkosszolgálati módszerekkel készült kampányvideók: újabb sértetteket találtunk | atlatszo.hu

Decemberben a Legfőbb Ügyészség hivatali vesztegetéssel gyanúsította meg Völner Pált, az Igazságügyi Minisztérium államtitkárát, fideszes parlamenti képviselőt. A politikus ezt…

Nagy multicégeknél is többet költ a Fidesz online hirdetésekre

„A jogszabályban nem térnek ki a harmadik felek által végzett kampánycélú pénzköltésekre, akik az eddigi megfigyelések alapján aktív szerepet játszanak a kampányban. Az ODIHR korábban megfogalmazott ajánlásaival ellentétben a törvény nem követeli meg a kampányköltések nyilvánossá tételét a választása napja előtt” – olvasható az EBESZ jelentésében.

Az Átlátszó adatújságírás projektje, az Átló rendszeresen foglakozik a magyar média helyzetével, ezen belül is több anyag született a kormánypárti média terjeszkedéséről, a hirdetési piac alakulásáról vagy a befektetések megtérülésének kérdéséről. Az ELTE BTK médiás doktorandusza, Német Szilvi és Minkó Mihály adatvizualizációs szakember, illetve Katona Eszter (ELTE TáTK) azt nézték meg, milyen viszonyrendszer állítható fel az egyes kormánypárti médiatermékek között Magyarország legnépszerűbb közösségimédia-felületén. Az eredményeket az Átlón tették közzé.

Hatalmas hálózat és óriási pénz miatt látod a Megafont állandóan a Facebookon | atlatszo.hu

Sok minden történt azóta, hogy 2020 decemberében a kormánypárti médiumok még egy alternatív technológiai platformban keresték a választ arra, hogyan tudják üzeneteiket akadálytalanul eljuttatni az állampolgárokhoz a közösségi médián keresztül. A „cenzúrázó” Facebookot kiváltó saját fejlesztésű, konzervatív „safe space”, a Hundub azonban alig fél év működés után megszűnt és tulajdonosa ellen az adóhatóság végrehajtási eljárást indított.

Az EBESZ és az ENEMO is kitér a közösségi médiában futtatott fizetett politikai hirdetésekre, amelyek az idei választáson a kampánykeretek jelentős részét adják. Az ENEMO a Google átláthatósági adataira hivatkozva azt írja, hogy

a Fidesz és a Márki-Zay Pétert támadó videókat gyártó Aktuális Média Nonprofit Kft. az egész Európai Unióban a 10 legtöbbet költő hirdető között volt Google- és YouTube-hirdetéseik alapján.

Ehhez pedig még hozzá kell adni a Facebookon elköltött reklámpénzeket is, amelyek szintén több milliárdot tesznek ki – ezek nagy részét nem a Fidesz, hanem olyan, hivatalosan harmadik félnek számító fedőszervezetek költik el, mint például a Megafon.

„Elmúltnyolcév” újratöltve: ismét közpénzből kampányol a CÖF | atlatszo.hu

A Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. (SZNP) honlapján közzétett szerződéslista szerint július 1-én 40 millió forintot adtak a Békemenet szervezőinek. A CÖF mögött álló Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) korábban már kapott két részletben 170 milliót az SZNP-től, és idén a szintén állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank is megtámogatta őket 25 millió forinttal.

Visszaélés állami erőforrásokkal

Az EBESZ megemlíti azt is, hogy a kormányzati tevékenység sokszor összemosódik a kampánytevékenységgel, másképpen a kormány „kampány céljából visszaélésszerűen használja” hivatalos csatornáit – erre példa a COVID-járvány óta kiküldött „kormányzati tájékoztató” levelek, a NAV adókedvezményről szóló tájékoztatója, amelyek a Fidesz kampányüzeneteit tartalmazták, vagy a „Magyarország előre megy, nem hátra” kampány, amely hivatalosan nem a Fidesz kampányának részét képezi, hanem közpénzből fizetett közérdekű hirdetés. Ez a helyzet ellentmond a választási törvénynek, amely „meghatároz bizonyos alapelveket, amelyeket a kampány egész ideje alatt tiszteletben kell tartani, így például a választáson indulók esélyegyenlőségét és a választások tisztaságának megóvását” – írja az EBESZ. „Az állami tisztviselők kampánytevékenységét a jogszabályok semmilyen módon nem korlátozzák, és az állami források kampánycélú felhasználását a jogszabály nem tiltja.”

Az ENEMO jelentése szintén arról szól, hogy

rendszerszintűek az átfedések az állam és a kormánypártok között,

és hogy a kormány rendszeresen visszaél a közigazgatási erőforrásokkal, ami nagyban jelzi az egyenlőtlen versenyfeltételeket.

A Fidesz választási kampányához használhatják fel a civil alap támogatásait | atlatszo.hu

Közvetlenül fideszes politikusok irányítása alatt áll azoknak a szervezeteknek több mint a fele, akik a legnagyobb összegű támogatást nyerték el a Norvég Alap helyére állított magyar állami alapból. A Városi Civil Alap legnagyobb, egyenként 15 milliós támogatásainak további nyertesei között elvétve találni olyat, amelyik ne kötődne közvetve vagy közvetlenül kormánypárti politikusokhoz vagy Fidesz-közeli üzleti körökhöz.

A megfigyelők kitérnek a hazai médiahelyzetre hangsúlyozva, hogy a COVID-járvány óta jelentősen romlottak a magyar választók tájékozódási lehetőségei. „A média politikai törésvonalak mentén megosztott, és egy egyre inkább központosított piaci környezetben működik. Az Európa Tanács és az ENSZ emberi jogi tisztviselői aggályaiknak adtak hangot a korlátozó média jogi környezet, a médián belüli tulajdonviszonyok fokozódó koncentrációja, valamint a kormányzati reklámok által uralt reklámpiac torzulásai miatt” – írja az EBESZ-jelentés, és hogy emiatt ellenzéki politikusok lényegében nem tudnak megjelenni a közmédiában. A szervezet kiemeli azt is, hogy ellenzéki szereplők „kifogásukat fejezték ki az ODIHR Választási Megfigyelési Missziója számára a kampány céljára használható plakáthelyek elosztásában tapasztalható nagymértékű egyenlőtlenséggel kapcsolatban”.

Titokban további közpénzmilliárdokat kapnak a Fidesz-közeli alapítványok a választások előtt | atlatszo.hu

Az államtól kapott ingatlanok és részvények mellé még milliárdos működési támogatásra is számíthatnak az államtól a Fidesz-közeli, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA): a tavalyi év végéig további 9 milliárd forintot címkézett fel számukra a kormány, de korábban is volt rá példa, hogy a feltőkésítés után csak tovább nőtt egy vagyonkezelő költségvetési lábnyoma.

Magyar jogszabályokat is sérthetnek

Mindkét megfigyelőcsoport kiemeli, hogy ezek a médiaviszonyokat és kampányfinanszírozást érintő torzulások nem sértik a választási törvényeket. Az egyenlőtlen versenyt a Fidesz-többség által hozott magyar jogszabályok legitimálják annak ellenére, hogy ellenkeznek a nemzetközi jó gyakorlatokkal, az EU és az EBESZ ajánlásaival. Vannak olyan területek azonban, ahol a választási környezet a magyar jogszabályok szerint is törvénytelen visszaéléseknek adhat teret.

Az egyik ilyen dolog a választókerületi határok kérdése.

„A választókerületek közötti erős eltérés a választópolgárok számában ellentétes a legjobb nemzetközi gyakorlattal és a hazai jogi kerettel, és sérti a szavazati egyenlőség elvét”

– írja az ENEMO jelentése. Az észrevétel arra a jelenségre utal, hogy az egyéni választókerületek határait úgy rajzolták, hogy a Fidesz felé húzó kerületekbe rendre kevesebb választó került – emiatt országosan kevesebb kormánypárti szavazat is könnyen eredményezhet fideszes többséget a parlamentben.

Ezen a 26 helyen dőlhet el a jövő évi választás – térképen az egyéni választókerületek erőviszonyai | atlatszo.hu

Múlt hét hétfőtől lehet regisztrálni az előválasztáson indulni szándékozó ellenzéki politikusoknak. A jelöltjelöltek e-mailben jelezhetik indulási szándékukat az illetékes bizottságnak. A jelentkezési határidő augusztus 15-én, vasárnap éjfélkor jár le, és ezt követően kezdődik az aláírásgyűjtés, amely szeptember 6-án ér véget. A voksolást és a miniszterelnök-jelölti választás első fordulóját szeptember 18 és szeptember 26.

Az Átlátszó interaktív térképén nyomon követhető, hogy az egyes körzetekben miként alakul a verseny, és az érdekesebb helyekről külön összeállítást készítünk.

Ahogy az EBESZ felhívta rá a figyelmet: annak ellenére, hogy a választási törvény kifejezetten előírja azon választókerületek határainak felülvizsgálatát, amelyekben több mint 20 százalékos eltérés figyelhető meg a szavazók átlagos létszámához képest, a legutóbbi országos választások választói megoszlását alapul véve, a parlament 2018 óta nem módosította az érintett választókerületek határait. Emiatt a 106 egyéni választókerületből 25-ben több mint 10 százalékos eltérés van, a legnagyobb eltérés 33 százalék.

A választókerületekre vonatkozó szabályozásokat az Alaptörvény 2020 decemberi, a COVID-járvány miatt bevezetett rendkívüli helyzet idején megszavazott módosításában változtatták meg utoljára – ahogy az ENEMO is kiemeli, a folyamatot szélesebb körű nyilvános konzultációk és az összes érintett fél bevonása nélkül hajtották végre annak ellenére, hogy ez a választási rendszer jelentős módosításával járt.

A szervezet negatív fejleményként értékeli, hogy egy-egy pártnak vagy pártszövetségnek az előző választáshoz képest több egyéni jelöltet kell indítania az országos listaállításhoz, valamint azt, hogy csökkentették a levélszavazás kérelmezésének határidejét, miközben a választási visszaélések miatt benyújtott panaszok elbírálási határidejét 15 nappal meghosszabbították.

Egy kiszivárgott táblázat szerint hatalmas mozgósításra készül a Fidesz Borsodban | atlatszo.hu

Informátorunk szerint „valóban járnak is a falvakban, fenyegetik a közmunkásokat, hogy nem lesz közmunka, ha nem szavaznak Hörcsikre. Sőt, helyi önkormányzati képviselők kivételezett, megbízható közmunkásokkal, munkaidőben adatbázist gyűjtenek, illetve kiadják a kevésbé tájékozott, állásukat féltő embereknek, hogy kire kell szavazni.” A támogató aláírásokkal gyűjtött személyes adatokat az országgyűlési választások napján mozgósításra is fel lehet használni.

Törvénysértő választókerületi határok

Nem nyúltak hozzá eközben a választókerületi határokhoz annak ellenére, hogy ezt a választási törvény kifejezetten előírja: a jogszabály szerint felül kell vizsgálni azoknak a választókerületeknek a határait, ahol legalább 20 százalékkal több vagy kevesebb szavazó van, mint a választókerületek átlagában, a legutóbbi országos választások választói megoszlását alapul véve.  „A jelenlegi választói eloszlás alapján a 106 egyéni választókerületből 25-ben több mint 10 százalékos eltérés van, a legnagyobb eltérés 33 százalék” – írja az EBESZ jelentése.

A HVG februári cikke szerint 7 olyan választókerület is van, aminek a jogszabályok alapján nem lenne szabad léteznie: a Dunakeszi központú Pest megye 5. választókerület, illetve a Pest megye 2., 3., 6., 7., 8. és 11. körzet is. A kerületekben élő választók száma az országos átlagot több mint 20 százalékkal haladja meg, azaz az itt élők szavazata gyakorlatilag kevesebbet ér, mint az ország más részein élőké.

A héten Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont igazgatója is arról beszélt a Republikon Intézet rendezvényén, hogy

„a választókerületek lélekszáma közötti különbség ma már nagyobb annál, amit a Fidesz a saját törvényében megenged. Az Országgyűlés ezt a mulasztásos törvénysértést nem kívánta orvosolni.”

Hozzátette, hogy az egyenlőtlenül meghúzott határok miatt egyértelműen a Fidesznek lejt a pálya, ezek hatására az ellenzék akkor is kevesebb mandátumot kaphat, mint a Fidesz, ha országosan 3 százalékponttal több szavazatot szerez.

Tömegével élhettek vissza az aláírásokkal a választási ajánlásgyűjtésen, országosan több tucat büntetőeljárás indult | atlatszo.hu

Az elmúlt 12 évben számtalanszor hangzott el, hogy Magyarországon valami végérvényesen megváltozott, többek szerint már sem jogállamról, sem demokráciáról nem beszélhetünk. Ehhez képest választások előtt a kihívó pártok úgy vágnak bele a küzdelembe és a média úgy tudósít ennek eseményeiről, mintha egy “szokványos” többpárti versengés volna, s nehézséget legfeljebb a választási rendszer jelent.

Alapvetően hitelesek, de halottak is lehetnek a névjegyzékben

Szintén törvénysértésre ad lehetőséget a külhoni magyarok levélszavazása. Az EBESZ által idézett egyes szereplők aggályaikat fejezték ki, amiért nem garantált, hogy a levélszavazatokat nem manipulálják, valamint az sem, hogy a levélben történő szavazásra jogosultak adatai valóban pontosan szerepelnek a választói névjegyzékben.

A magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választóknak tíz évenként be kell jelenteniük az adataikat, hogy jogosultak legyenek levélben szavazni. Az ENEMO forrásai szerint, bár a választói lista valószínűleg pontos, aggodalomra ad okot, hogy a külföldön elhunyt személyek adatait nem távolították el a levélben küldött választói névjegyzékből.

A 2018 áprilisi parlamenti választásokon tapasztalt furcsaságok és szabálytalanságok megkérdőjelezik a néhány nap múlva esedékes EP-választások tisztaságát – állította 2019-es jelentésében az Unhack Democracy Europe. Az emberjogi csoport #TisztaVoks kampánya során magyarországi és más uniós tagállamokban élő aktivisták adatelemzők, programozók és politikai tanácsadók segítségével vizsgálta meg a parlamenti választásokat, és egy sor olyan visszásságot , valamint törvénytelenséget mutatott be, amelyek megkérdőjelezik a 2018 áprilisában megrendezett parlamenti választások eredményét.

Unhack Democracy Europe: így csalhatott a Fidesz a 2018-as választásokon | atlatszo.hu

Az Unhack Democracy Europe szerint az sem egyértelmű, hogy hányan voltak szavazásra jogosultak a választáson. Komoly ellentmondás feszül a választás előtti hónapokban a hivatalosan frissített választási weboldalról készített képernyőképek, a szavazásra jogosult szavazók számának a hivatalos online archívumból származó különböző időpontokban készült másolatai, valamint az EBESZ monitoring adatai között.

A levélszavazatokkal kapcsolatban már a 2018-as választáson is adódtak hasonló aggályok: az Unhack Democracy akkori jelentése szerint például

a Vajdaságban a Fidesz-közeli Vajdasági Magyar Szövetség aktivistái gyűjtötték be, és 4360 levélszavazatot felbontva vagy nem megfelelő borítékban juttattak Magyarországra

– emiatt többen arra gyanakodnak, hogy a pártaktivisták manipulálták vagy megsemmisítették a „nem megfelelő” szavazólapokat. Hogy valóban így történt-e, nem lehet megállapítani, ugyanis a levélszavazatok begyűjtésének és szállításának ellenőrzésére semmilyen mechanizmus nem létezik.

Az EBESZ és az ENEMO jelentéseiben kifogásolják azt is, hogy a választási törvény akadályokat gördít a külföldön élő, de hazai lakcímmel rendelkező magyarok szavazása elé. A kivándorolt magyarok ugyanis nem szavazhatnak levélben, csak személyesen a külképviseleteken, amiért nem ritkán több száz kilométert kell utazniuk. Március második feléig levélszavazásra 456 311 választó regisztrált, többen, mint a 2018-as választásokon. Akkor a levélszavazatok 96 százalékát a Fidesz kapta.

Zubor Zalán

Címlapkép: Az április 3-ai országgyűlési választás szavazólapjait nyomtatják a budapesti ANY Biztonsági Nyomdában 2022. március 9-én. Kétféle (a magyarországi és levélben szavazáshoz szükséges) országos pártlistás szavazólapot.

Adj szja 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka! Átlátszónet Alapítvány: 18516641-1-42 from atlatszo.hu on Vimeo.

Megosztás