Ángyán József, a második Orbán-kormány egykori államtitkára megyénkénti bontásban elemzi az árveréses földértékesítési eljárásokat, és tárja fel a Földet a gazdáknak! elnevezésű programban általa talált visszásságokat a Greenpeace Magyarország Egyesület támogatásával. A sorozat 17. része a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei földeladásokat elemzi: a jó kapcsolatok itt is sokat számítottak.
Az elmúlt tíz évben családok tízezrei adták fel a gazdálkodást: egyharmaddal, közel 120 ezerrel csökkent az agrárgazdaságok száma Magyarországon. Eközben az agrárminiszter folyamatosan a családi gazdaságok számbeli gyarapodásáról beszél – hangsúlyozza Ángyán József, a 2016 óta kiadott „Ángyán-jelentések” tanulmánysorozat legújabb dokumentumában. A második Orbán-kormány egykori államtitkára megyénkénti bontásban elemzi az árveréses földértékesítési eljárásokat, és tárja fel a Földet a gazdáknak! elnevezésű programban általa talált visszásságokat a Greenpeace Magyarország Egyesület támogatásával.
A sorban a 17. ilyen dokumentum a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei földeladások visszásságait tárja fel: ebből kiderül, hogy a gazdálkodó helyi családok helyett ebben megyében is sokszor a jó kapcsolatokkal bíró vállalkozók, nagybirtokosok jártak jól.
Az Átlátszón is olvasható Ángyán-jelentések arra is felhívják a figyelmet, hogy a földek után járó uniós támogatások igénylése mellett a jelentős földár-emelkedés miatt is megéri földet szerezni. Bár az állami földek eladását indokoló kormányzati propaganda szerint „a föld azé a helyben élő földművesé legyen, aki azt megműveli”, mégis sokszor nem a helyi gazdák, hanem más településen élő, tőkeerős árverezők szerzik meg a földek jelentős részét.
Az első megyei mintaelemzés 2016 áprilisában jelent meg, a most közzétett 17. jelentés Szabolcs-Szatmár-Bereg megye árveréses állami földprivatizációs képét (meghirdetett 4 094 hektár és elárverezett 3 878 hektár) mutatja be. A dokumentumból kiderül: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében – az ország más részeihez hasonlóan – az árverésre bocsátott földterületek kiválasztásában a kormányzó „elithez” való viszony döntő szerepet játszhatott.
Az elkelt megyei földterület 134 nyertes árverezőhöz került, ám ennek több mint felét, közel 54%-át a nyertes érdekeltségek alig több mint 8%-a szerezte meg.
2200 hektár tehát nem a kormánypropagandában szereplő „kis/közepes családi gazdaságoknak”, hanem a 18 nyertes árverező tagja nevén pályázó 10 nagy érdekeltséghez került. Ők mind 100 hektárnál nagyobb területre tettek nyertes árajánlatot. Az „alsóházi” – 20 ha alatti területet szerző – 88 érdekeltség, a nyertes érdekeltségek 71%-a eközben csupán a területek alig 18%-ához, kevesebb mint 750 hektárhoz jutott.
„Ez a – kiválasztott keveseknek nagy, viszonylag sokaknak pedig igen kis területeket juttató – rendszer persze olyan »családi léptékű« – Szabolcs-Szatmár-Bereg esetében 30 ha/nyertes árverező – megyei átlag kimutatását teszi lehetővé, ami alkalmas a közvélemény tökéletes megtévesztésére” – vonja le a következtetést Ángyán József. A volt államtitkár azt is sérelmezi, hogy a szabolcsi földpályázatok nyertesei közül néhányan nemcsak, hogy nem „helybeliek”, de több mint 750 hektárt, az elárverezett terület közel 19%-át a kormányhatározatban rögzítettnél nagyobb, átlagosan 23 km (egyes esetekben több mint 40 km) távolságban lakó pályázók szerezték meg.
„E megye adatai is cáfolják továbbá azokat a kormányzati állításokat is, amelyek szerint »komoly versenyben kialakult, piaci áron« jutottak a nyertesek az állami földterületekhez. A 4034 ha elkelt megyei földterület közel 50%-a, mintegy 2000 ha ugyanis licitálás nélkül, kikiáltási vagy azt alig meghaladó áron, ráadásul az európai 10-35 mFt/ha földárak töredékéért – átlagosan 1 millió 300 eFt/ha nyertes árajánlattal – került a sikeres árverezőkhöz. Valódi árverseny a területek alig 1/5-ének árverésén alakult csupán ki” – olvasható Ángyán József elemzésében.
Ángyán szerint értelmetlenek és félrevezetőek azok a kormányzati kijelentések is, amelyek azzal próbálták indokolni a közös földvagyon eladását, hogy az állam annak rossz gazdája, mondván, hogy az állami cégeket „a management szétlopja”. A bérleti viszonyok elemzése ugyanis a volt államtitkár szerint azt mutatja, hogy az elárverezett területek döntő többsége – e megyében közel 82%-a – 106 cégnek, illetve magánszemélynek bérbe adott – azaz nem az állam által művelt – terület volt, közel 36%-át pedig mindössze 5 nagy bérlő használta.
A jelentés szerint az árverésre bocsátott területek kiválasztásában döntő szerepet játszhatott – Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is – a bérlőnek a kormányzó „elithez” való viszonya. A korábban már állami földekhez juttatott „baráti”, illetve a politikai oldalakon, pártokon átívelő „közös gazdasági érdekhálózathoz tartozó” nagy bérlő cégek és/vagy magánszemélyek esetében Ángyán szerint általános jelenség, hogy a meghirdetett bérleményeik jelentős részét, akár egészét maguk a cégvezetők/tulajdonosok vagy gazdasági/családi érdekkörük tagjai vásárolták fel. (Jobbára azokat a földeket bocsátották árverésre, amelyekre azután részben vagy egészben maguk a bérlők tehettek nyertes árajánlatot.)
A „nem baráti” bérlők esetében viszont a földeladás alapvető célja a bérelt területek olyan kormány-közeli tőkeérdekeltségekhez juttatása lehetett, akik megemelve a földbérleti díjakat leszoríthatják e bérlőket a földről – állítja Ángyán.
A legújabb Ángyán jelentés szerint a szabolcsi politikaközeli nyertesek között van MSZMP/MSZP kötődésű multimilliárdos agrár-nagyvállalkozó, FIDESZ-közeli építési és ingatlanos nagyvállalkozó , volt polgármester, alpolgármester és önkormányzati képviselő (mind FIDESZ-KDNP), korábban MDF majd FIDESZ-KDNP-közeli gazdálkodó család azonos lakcímű üzlettárs tagjai.
Ángyán József tanulmánya listát közöl a legnagyobb ilyen politika-közeli nyertesekről:
Az Ángyán-jelentések célja, hogy széles körben bemutassák, hogyan jelentette be a kormány az ország földvagyonának kiárusítására vonatkozó terveit 2015 nyarán, a migrációs válság árnyékában. Az ezt követő tiltakozások hatására a kormány kommunikációs kampányt indított a Földet a gazdáknak!-programról, ami az Orbán-kormány korábbi államtitkára, Ángyán József szerint tele volt valótlansággal és csúsztatással. Ahhoz, hogy a tényleges helyzet megismerhető legyen, Ángyán megyénként elemezve kezdte ismertetni a program árveréses földértékesítési eljárásának hátterét és tényeit.
A volt államtitkár minden egyes megyei jelentés publikálásakor hangsúlyozza, hogy sajnálatos módon a Nemzeti Földügyi Központ (korábban Nemzeti Földalapkezelő, NFA) mostanáig nem hozta hozzáférhető és áttekinthető módon nyilvánosságra az adásvételi szerződéseket vagy az azok összegzett tényeit tartalmazó listát, így jelenleg csak a hivatalosan közzétett árverési eredmények elemezhetők. Ráadásul ez is csak azért lehetséges, mert Ángyánéknak még idejében sikerült letölteniük az NFA honlapjáról a korábban nyilvánosan hozzáférhető földárverési hirdetményeket, amelyek azóta a jogutód NFK honlapjáról nyomtalanul eltűntek.
A Földet a gazdáknak!-program keretében 2015 novembere és 2016 júliusa között, három hullámban, 9 ezer db birtoktest került árverezésre.
Az Ángyán-jelentések szerint a „helyi gazdák” között szinte mindenütt voltak olyan cégtulajdonosok is, akik nem valódi helyi lakosként, hanem – a földforgalmi törvény abszurd szabályozása folytán, lakhelyüktől és foglalkozásuktól függetlenül – cégük székhelye jogán válhattak úgy „szerzőképes helyi földművessé”, hogy helyben akár sohasem jártak és/vagy a mezőgazdaságot hírből is alig ismerik. Ángyán József részletesen elmagyarázza, hogy volt (van) erre lehetőség.
„Ki lehetett tehát nézni az országban bárhol földterületeket, majd egy legalább 3 éve 20 km-en belül működő mezőgazdasági főprofilú – akár alvó vagy bedőlt – céget legalább 25 % tulajdonrésszel megszerezve, annak bármilyen foglalkozású és lakhelyű tulajdonosaként felkerülve a földművesek árverésre jogosító listájára, a cég székhelyén vagy telephelyén »helyi földművessé« válva, el lehetett vinni a földet az adott településen élő, ténylegesen ott gazdálkodó családok elől. De ehhez akár a település jegyzője által a »tartózkodási helyről« kiállított igazolás is elégséges lehetett, és akár nem is kellett sohasem járni a föld fekvése szerinti településen. Minderről a közvélemény persze mit sem tud, a kormányzati kommunikáció erről mélyen hallgat, így ez a földforgalmi törvényben kódolt arcátlan szabályozás a közvélemény tökéletes megtévesztésének – a kormányzati propaganda által tudatosan fel is használt – lehetőségét kínálja.”
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéről szóló teljes jelentés itt olvasható:
Ángyán-jelentés Szabolcs-Szatmár-Bereg megye by atlatszo on Scribd
Horn Gabriella
Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!
A második Orbán-kormány egykori vidékfejlesztési államtitkára, dr. Ángyán József ötödik éve teszi közzé megyénkénti tanulmányait a 2015-2016-os földprivatizáció szerinte korrupciógyanús...
A Nógrád megyei földek négyötödét nem a családi gazdaságok, hanem városi emberek szerezték meg – derül ki Ángyán József legújabb,...
A mezőgazdasági földek eladásánál is leginkább a jó politikai kapcsolatok segítették az előbbre jutást – ez derül ki Ángyán József...
A(z) https://cdn.atlatszo.hu oldal sütiket és más kódokat használ a honlap megfelelő működésének biztosítása céljából, a weboldalon nyújtott felhasználói élmény fokozása érdekében, továbbá ennek segítségével készít elemzéseket az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállításához. Bővebb információt az adatkezelési tájékoztatónkban talál.
