Ángyán József, a második Orbán-kormány egykori államtitkára megyénkénti bontásban elemzi az árveréses földértékesítési eljárásokat, és tárja fel a Földet a gazdáknak! elnevezésű programban általa talált visszásságokat a Greenpeace Magyarország Egyesület támogatásával. A sorozat 17. része a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei földeladásokat elemzi: a jó kapcsolatok itt is sokat számítottak.
Az elmúlt tíz évben családok tízezrei adták fel a gazdálkodást: egyharmaddal, közel 120 ezerrel csökkent az agrárgazdaságok száma Magyarországon. Eközben az agrárminiszter folyamatosan a családi gazdaságok számbeli gyarapodásáról beszél – hangsúlyozza Ángyán József, a 2016 óta kiadott „Ángyán-jelentések” tanulmánysorozat legújabb dokumentumában. A második Orbán-kormány egykori államtitkára megyénkénti bontásban elemzi az árveréses földértékesítési eljárásokat, és tárja fel a Földet a gazdáknak! elnevezésű programban általa talált visszásságokat a Greenpeace Magyarország Egyesület támogatásával.
A sorban a 17. ilyen dokumentum a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei földeladások visszásságait tárja fel: ebből kiderül, hogy a gazdálkodó helyi családok helyett ebben megyében is sokszor a jó kapcsolatokkal bíró vállalkozók, nagybirtokosok jártak jól.
Az Átlátszón is olvasható Ángyán-jelentések arra is felhívják a figyelmet, hogy a földek után járó uniós támogatások igénylése mellett a jelentős földár-emelkedés miatt is megéri földet szerezni. Bár az állami földek eladását indokoló kormányzati propaganda szerint „a föld azé a helyben élő földművesé legyen, aki azt megműveli”, mégis sokszor nem a helyi gazdák, hanem más településen élő, tőkeerős árverezők szerzik meg a földek jelentős részét.
10 nagy érdekeltség „kaszált”
Az első megyei mintaelemzés 2016 áprilisában jelent meg, a most közzétett 17. jelentés Szabolcs-Szatmár-Bereg megye árveréses állami földprivatizációs képét (meghirdetett 4 094 hektár és elárverezett 3 878 hektár) mutatja be. A dokumentumból kiderül: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében – az ország más részeihez hasonlóan – az árverésre bocsátott földterületek kiválasztásában a kormányzó „elithez” való viszony döntő szerepet játszhatott.
Az elkelt megyei földterület 134 nyertes árverezőhöz került, ám ennek több mint felét, közel 54%-át a nyertes érdekeltségek alig több mint 8%-a szerezte meg.
2200 hektár tehát nem a kormánypropagandában szereplő „kis/közepes családi gazdaságoknak”, hanem a 18 nyertes árverező tagja nevén pályázó 10 nagy érdekeltséghez került. Ők mind 100 hektárnál nagyobb területre tettek nyertes árajánlatot. Az „alsóházi” – 20 ha alatti területet szerző – 88 érdekeltség, a nyertes érdekeltségek 71%-a eközben csupán a területek alig 18%-ához, kevesebb mint 750 hektárhoz jutott.
„Ez a – kiválasztott keveseknek nagy, viszonylag sokaknak pedig igen kis területeket juttató – rendszer persze olyan »családi léptékű« – Szabolcs-Szatmár-Bereg esetében 30 ha/nyertes árverező – megyei átlag kimutatását teszi lehetővé, ami alkalmas a közvélemény tökéletes megtévesztésére” – vonja le a következtetést Ángyán József. A volt államtitkár azt is sérelmezi, hogy a szabolcsi földpályázatok nyertesei közül néhányan nemcsak, hogy nem „helybeliek”, de több mint 750 hektárt, az elárverezett terület közel 19%-át a kormányhatározatban rögzítettnél nagyobb, átlagosan 23 km (egyes esetekben több mint 40 km) távolságban lakó pályázók szerezték meg.
„E megye adatai is cáfolják továbbá azokat a kormányzati állításokat is, amelyek szerint »komoly versenyben kialakult, piaci áron« jutottak a nyertesek az állami földterületekhez. A 4034 ha elkelt megyei földterület közel 50%-a, mintegy 2000 ha ugyanis licitálás nélkül, kikiáltási vagy azt alig meghaladó áron, ráadásul az európai 10-35 mFt/ha földárak töredékéért – átlagosan 1 millió 300 eFt/ha nyertes árajánlattal – került a sikeres árverezőkhöz. Valódi árverseny a területek alig 1/5-ének árverésén alakult csupán ki”– olvasható Ángyán József elemzésében.
MSZP-s kötődésű és Fidesz-közeli nyertes is van
Ángyán szerint értelmetlenek és félrevezetőek azok a kormányzati kijelentések is, amelyek azzal próbálták indokolni a közös földvagyon eladását, hogy az állam annak rossz gazdája, mondván, hogy az állami cégeket „a management szétlopja”. A bérleti viszonyok elemzése ugyanis a volt államtitkár szerint azt mutatja, hogy az elárverezett területek döntő többsége – e megyében közel 82%-a – 106 cégnek, illetve magánszemélynek bérbe adott – azaz nem az állam által művelt – terület volt, közel 36%-át pedig mindössze 5 nagy bérlő használta.
A jelentés szerint az árverésre bocsátott területek kiválasztásában döntő szerepet játszhatott – Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is – a bérlőnek a kormányzó „elithez” való viszonya. A korábban már állami földekhez juttatott „baráti”, illetve a politikai oldalakon, pártokon átívelő „közös gazdasági érdekhálózathoz tartozó” nagy bérlő cégek és/vagy magánszemélyek esetében Ángyán szerint általános jelenség, hogy a meghirdetett bérleményeik jelentős részét, akár egészét maguk a cégvezetők/tulajdonosok vagy gazdasági/családi érdekkörük tagjai vásárolták fel. (Jobbára azokat a földeket bocsátották árverésre, amelyekre azután részben vagy egészben maguk a bérlők tehettek nyertes árajánlatot.)
A „nem baráti” bérlők esetében viszont a földeladás alapvető célja a bérelt területek olyan kormány-közeli tőkeérdekeltségekhez juttatása lehetett, akik megemelve a földbérleti díjakat leszoríthatják e bérlőket a földről – állítja Ángyán.
A legújabb Ángyán jelentés szerint a szabolcsi politikaközeli nyertesek között van MSZMP/MSZP kötődésű multimilliárdos agrár-nagyvállalkozó, FIDESZ-közeli építési és ingatlanos nagyvállalkozó , volt polgármester, alpolgármester és önkormányzati képviselő (mind FIDESZ-KDNP), korábban MDF majd FIDESZ-KDNP-közeli gazdálkodó család azonos lakcímű üzlettárs tagjai.
Ángyán József tanulmánya listát közöl a legnagyobb ilyen politika-közeli nyertesekről:
A Tedej agrárholding megyei cégvezetői és/vagy társtulajdonosai alkotta üzleti érdekeltség tagjai, Gál Gergely Imre, Háda Sándorné és Kaknics Lajos Nyíregyházáról, illetve Tiszakanyárról (603 ha, 894 mFt)
Egy azonos lakcímű/árverezési című testvérpár, a tucatnyi cégben érdekelt Toldi Miklós István gépészmérnök, a közbeszerzési pályázatokon igen sikeres, Fidesz-közeli építési és ingatlanos nagyvállalkozó üzlettárs fiai, Toldi Máté és Toldi Szabolcs Nyíregyházáról (262 ha, 297 mFt)
Tóth Sándor, a helyi Sirokkó Szövetkezet volt elnöke, dohánytermesztő nagygazda, önkormányzati képviselő és üzlettárs családtagjai – unokaöccse, Becsei Zoltán, lánya, Tóth Enikő és felesége, Tóth Sándorné, családi cégük, a szövetkezet-jogutód Sirokkó Kft., valamint a megvásárolt terület zömét bérlő, közvetlenül a földárverések előtt dr. Budai Gyula (FIDESZ) rokonságától, Gerzsánszkiéktól megvett, szarvasmarha tenyésztő Adrivikk Kft., a szántóföldi növénytermesztő Xantofil Kft., valamint a „Nyírségi Dohány” Termelői Csoport Kft. társtulajdonosai és/vagy vezetői – Ófehértóról (184 ha, 159 mFt)
Zilainé Molnár Ildikó önkormányzati képviselő (FIDESZ-KDNP), a Molnár farm társtulajdonosa, családi cégük, az élelmiszer kis- és mezőgazdasági termék nagykereskedő Molnika Bt. alapító kültagja, valamint az éttermi/mozgó vendéglátó Zimovit Kft. társtulajdonosa, ingatlanos egyéni vállalkozó, valamint édesapja, id. Molnár János, mezőgazdasági és közúti szállító egyéni vállalkozó Újfehértóról. (118 ha, 139 mFt)
Simon Barnabás, egyéni mezőgazdasági vállalkozó, édesapjával, Simon Miklós országgyűlési képviselő (FIDESZ) testvérével, a 2006 óta önkormányzati képviselő, alpolgármester (előbb független, majd FIDESZ-KDNP) Simon Barnabással közös családi cégük, a desztillált szeszes ital gyártó Agron 10 Focus Kft. és a szarvasmarha tenyésztő Nagyari Kettős Kft. alapító tulajdonos ügyvezetője Érpatakról (68 ha, 170 mFt)
dr. Borbás László járási főállatorvos, az Szabolcs – Szatmár -Bereg Megyei Kormányhivatal Élelmiszerláncbiztonsági és Állategészségügyi Osztályának vezetője, a Borbás-vendégház tulajdonosa Panyoláról (63 ha, 56 mFt)
Kemény József, tucatnyi villamosenergia-termelő, fémszerkezet és műanyagtermék gyártó, építő, illetve ingatlanos cégben érdekelt nagyvállalkozó, volt polgármester majd önkormányzati képviselő (FIDESZ-KDNP), a Geszterédi Aranyszablya Társaság alapító tagja Geszterédről (37 ha, 36 mFt)
Tóth Árpád György, egyéni mezőgazdasági vállalkozó, több cikluson át volt önkormányzati képviselő, alpolgármester (1998-2010: független, 2010-2019: FIDESZ-KDNP) Sonkádról (19 ha, 14 mFt)
Danikáék: korábban MDF majd FIDESZ-KDNP-közeli gazdálkodó család azonos lakcímű üzlettárs tagjai (Ferenc, Lajos, Norbert) Ököritófülpösről (19 ha, 22 mFt)
Lőrincz Gusztáv, 1998 óta polgármester (független, majd 2010 óta FIDESZ-KDNP), a Tiszabecsi Református Egyházközség gondnoka, volt vendéglátós, ma gazdálkodó, a megvásárolt területet bérlő családi cégük, a Lőrincz és Társa-95 Bt. alapító kültagja, volt beltag vezetője Tiszabecsről (15 ha, 9 mFt)
Ángyán aprólékos munkával dolgozza fel az adatokat
Az Ángyán-jelentések célja, hogy széles körben bemutassák, hogyan jelentette be a kormány az ország földvagyonának kiárusítására vonatkozó terveit 2015 nyarán, a migrációs válság árnyékában. Az ezt követő tiltakozások hatására a kormány kommunikációs kampányt indított a Földet a gazdáknak!-programról, ami az Orbán-kormány korábbi államtitkára, Ángyán József szerint tele volt valótlansággal és csúsztatással. Ahhoz, hogy a tényleges helyzet megismerhető legyen, Ángyán megyénként elemezve kezdte ismertetni a program árveréses földértékesítési eljárásának hátterét és tényeit.
A volt államtitkár minden egyes megyei jelentés publikálásakor hangsúlyozza, hogy sajnálatos módon a Nemzeti Földügyi Központ (korábban Nemzeti Földalapkezelő, NFA) mostanáig nem hozta hozzáférhető és áttekinthető módon nyilvánosságra az adásvételi szerződéseket vagy az azok összegzett tényeit tartalmazó listát, így jelenleg csak a hivatalosan közzétett árverési eredmények elemezhetők. Ráadásul ez is csak azért lehetséges, mert Ángyánéknak még idejében sikerült letölteniük az NFA honlapjáról a korábban nyilvánosan hozzáférhető földárverési hirdetményeket, amelyek azóta a jogutód NFK honlapjáról nyomtalanul eltűntek.
A Földet a gazdáknak!-program keretében 2015 novembere és 2016 júliusa között, három hullámban, 9 ezer db birtoktest került árverezésre.
Az Ángyán-jelentések szerint a „helyi gazdák” között szinte mindenütt voltak olyan cégtulajdonosok is, akik nem valódi helyi lakosként, hanem – a földforgalmi törvény abszurd szabályozása folytán, lakhelyüktől és foglalkozásuktól függetlenül – cégük székhelye jogán válhattak úgy „szerzőképes helyi földművessé”, hogy helyben akár sohasem jártak és/vagy a mezőgazdaságot hírből is alig ismerik. Ángyán József részletesen elmagyarázza, hogy volt (van) erre lehetőség.
„Ki lehetett tehát nézni az országban bárhol földterületeket, majd egy legalább 3 éve 20 km-en belül működő mezőgazdasági főprofilú – akár alvó vagy bedőlt – céget legalább 25 % tulajdonrésszel megszerezve, annak bármilyen foglalkozású és lakhelyű tulajdonosaként felkerülve a földművesek árverésre jogosító listájára, a cég székhelyén vagy telephelyén »helyi földművessé« válva, el lehetett vinni a földet az adott településen élő, ténylegesen ott gazdálkodó családok elől. De ehhez akár a település jegyzője által a »tartózkodási helyről« kiállított igazolás is elégséges lehetett, és akár nem is kellett sohasem járni a föld fekvése szerinti településen. Minderről a közvélemény persze mit sem tud, a kormányzati kommunikáció erről mélyen hallgat, így ez a földforgalmi törvényben kódolt arcátlan szabályozás a közvélemény tökéletes megtévesztésének – a kormányzati propaganda által tudatosan fel is használt – lehetőségét kínálja.”
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéről szóló teljes jelentés itt olvasható:
Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!
A második Orbán-kormány egykori vidékfejlesztési államtitkára, dr. Ángyán József ötödik éve teszi közzé megyénkénti tanulmányait a 2015-2016-os földprivatizáció szerinte korrupciógyanús...
A(z) https://cdn.atlatszo.hu oldal sütiket és más kódokat használ a honlap megfelelő működésének biztosítása céljából, a weboldalon nyújtott felhasználói élmény fokozása érdekében, továbbá ennek segítségével készít elemzéseket az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállításához. Bővebb információt az adatkezelési tájékoztatónkban talál.