Egyéb

Nem fenyegetett terrorcselekménnyel a weboldalán képviselők kivégzéséről deliráló férfi

 

Emberölés előkészületét valósítja meg a terrorcselekménnyel fenyegetés helyett az, aki nyilvánosan vállalkozik arra, hogy azt a parlamenti képviselőt, aki a törvényjavaslatát nem szavazza meg, kivégzi – hozta meg határozatát a Kúria október 3-án annak a miskolci férfinak az ügyében, aki képviselők kivégzését helyezte kilátásba a weboldalán.

KORMÁNYPROPAGANDA HELYETT VALÓDI HÍREK

Előfizetőket keresünk – támogasd a független tényfeltáró újságírást havi 1000 forinttal!

 

Bűnmegelőzési célból akarta elkezdeni az országgyűlési képviselők kivégzését a miskolci Miczán József három évvel ezelőtt, miután lányának a devizahitelek miatt abba kellett hagynia az egyetemet – írta meg az eszakhirnok.com anno.

A férfi elkészített egy „2013. évi MIC számú devizarabszolga felszabadító törvény” elnevezésű iratot – melyet ő maga törvényjavaslatnak tekintett – és eljuttatta az összes országgyűlési képviselőhöz.

Miczán József ezután az általa szerkesztett weboldalra kitette a „Levél az Országgyűlés Elnökének” címzett irományát, amelyet „Fogadalom”-ként jelölt meg. Ebben szerepelt az, hogy amelyik képviselő nem szavazza meg a devizarabszolga felszabadító törvényt 2013. augusztus 20-ig, azt „állampolgártársaim számára példamutatóan, alkalom kínálta időben, helyen és módon kivégzem.”

Annak végrehajtására pedig „a nemzet, az adósrabszolgák felhatalmazását elvárom, és tisztelettel elfogadom. A kitűzött, 10.000.000 forint vérdíjjutalmat is elfogadom, de a kivégzést a nemzetem elnyomásának megszüntetése, anyagi szabadságnak, függetlenségének elősegítése érdekben hajtom végre.”

A devizahitelesek megsegítéséért küzdő férfi azt nem árulta el, hogy ki lenne az első áldozata, de terrorcselekmény előkészítése miatt eljárás indult vele szemben. A Kúria honlapján olvasható határozat szerint első fokon, 2015 júniusában a Miskolci Törvényszék a vádlottat a terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés miatt emelt vád alól felmentette, mondván a cselekmény nem bűncselekmény.

A döntést azzal indokolták, hogy a férfi „csak üres fenyegetést használt, maga sem gondolta komolyan a személy elleni erőszakos bűncselekmény megvalósítását. A vádlott kifejezetten hatásvadász kijelentéseivel kizárólag a közvélemény figyelmének felkeltését kívánta elérni, tisztában volt a jogszabály-alkotás folyamatával, fel sem merült benne a személy elleni erőszakos bűncselekmény tényleges megvalósítása”.

Amit a vádlott kinyilatkoztatott az általa vállaltakról, a törvényszék álláspontja szerint nem volt alkalmas arra, hogy az országgyűlési képviselőkben komoly félelmet keltsen, továbbá a Fogadalom szövegében a férfi pontosan nem jelölte meg „a személy elleni erőszakos bűncselekmény megvalósításának helyét, idejét és módját sem, valamint terrorcselekmény elkövetésére sem hivatkozott”.

A másodfok másképp látta a történteket

Az ítélettel az ügyész nem értett egyet, ezért fellebbezett ellene, kérve, hogy a bíróság mondja ki a vádlott bűnösségét és szabjon ki rá büntetést. A másodfokú eljáró ítélőtábla 2016. január 27-én ezt meg is tette, terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés miatt Miczán Józsefet 10 hónap fogházban letöltendő szabadságvesztésre ítélte, annak végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette.

A másodfokú bíróság úgy látta, hogy a vádlott az Országgyűlést, tehát egy állami szervet, valaminek a megtételére akart kényszeríteni azzal, hogy személy elleni erőszakos cselekmény (emberölés) elkövetésével fenyegette meg.

Eltért a másodfok álláspontja a törvényszékétől abban is, hogy szerinte az emberölés megvalósításának helyét, idejét és módját is meghatározta a vádlott azzal, hogy a Fogadalomban azt írta: állampolgártársai számára példamutatóan, alkalom kínálta időben, helyen és módon kivégzi. Ezzel az ítélettel szemben a vádlott és védője nyújtott be fellebbezést felmentést kérve.

Kúria: nem lehet terrorcselekménnyel fenyegetésről beszélni

Ezt követően a Kúria a vádlott tettét emberölés előkészületének minősítette október 3-án. Határozatában kifejtette, hogy a vádlott a közzétett írásában szándékos emberölésre készült és a törvények alapján ezért egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. „Ezt az ölési cselekmény fokozott társadalomra veszélyessége és az emberi élet kiemelkedő büntetőjogi védelme indokolja.”

A határozat részletezi azt is, hogy „az előkészületet a szándéktól az különbözteti meg, hogy míg a szándék kialakulása a pszichikumban lejátszódó, mások elöl rejtve maradó folyamat, addig az előkészület már a külvilágban lejátszódó tényleges cselekvés, a szándék tettekben megnyilvánuló megerősítése, mások számára is megismerhetővé tétele.”

Majd az indoklás azzal folytatódik, hogy “az előkészület büntetendősége szempontjából érdektelen, hogy a véghezvitel megkezdése a szándék vagy elhatározás gyengülése, a feltételek hiánya, vagy a megkezdés előtti leleplezés miatt maradt el.

Az előkészületi cselekmény végrehajtása ugyanis  önmagában még nem bizonyítja, hogy a szándékolt tett végrehajtását a feltételek megvalósulása esetén az elkövető egyáltalán meg is kezdte volna”.

Mindezek alapján a Kúria, mint harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ítéletét a cselekmények minősítésére vonatkozóan megváltoztatta, „egyebekben, s így különösen a büntetés kiszabására vonatkozóan helybenhagyta.”

Csikász Brigitta

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.

Megosztás