uniós támogatások

A közszolgálati egyetemtől 7 milliárd forint EU-s pénzt vontak el szabálytalanságok miatt

Két projektre összesen közel 30 milliárd támogatást kapott a sokszor csak Orbán kedvenc egyetemeként emlegetett Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), ugyanakkor az eljáró hatóság szabálytalanságokat talált mindkét projekt kapcsán. Az NKE az Átlátszó érdeklődésére elárulta: a szabálytalanságok miatt a két projekt költségvetését összesen 24%-kal csökkentette az Irányító Hatóság. Információink szerint ugyanakkor a pénzügyi korrekcióból adódó fizetési kötelezettség egy részét, több mint 1,6 milliárd forintot minden valószínűség szerint nem az egyetemnek kellett rendeznie.

„A Közigazgatás-és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program (KÖFOP) keretében Magyarország több mint 935 millió eurót fordít a közigazgatási szervek által nyújtott szolgáltatások megerősítésére. A fenti összegből közel 795 millió euró uniós forrásból származik (75,7%-ban az Európai Szociális Alapból és 24,3%-ban a Kohéziós Alapból) segítséget nyújt Magyarországnak abban, hogy javítsa közigazgatásának hatékonyságát” – olvasható az Európai Bizottság honlapján.

Ugyanitt megtalálható az is, hogy a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) célja a közép-magyarországi régió fejlesztésének biztosítása és versenyképességének további javítása, a régió társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségeinek csökkentésével egyidejűleg.

15%-os korrekciót állapított meg az EB

A KÖFOP-2.1.1-VEKOP-15-2016-00001 kódszámú „A közszolgáltatás komplex kompetencia, életpálya-program és oktatástechnológia fejlesztése” elnevezésű projekt 2016. áprilistól 2019. december 31-ig tartott.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) összesen 17,5 milliárd forintot kapott a közszolgálatban dolgozók kompetencia-fejlesztésére, hatékonyabb tanulását segítő tanulási környezet, oktatás-technológia és képzésmenedzsment fejlesztésére, valamint kompetencia-alapú közszolgálati életpálya-programot támogató szolgáltatásokra.

A 2016-os sajtótájékoztatóból az is kiderül, hogy az egyetem a pénzből két új szakirányú továbbképzési szak fejlesztését és költségeit finanszírozta. Erre azért volt szükség, mert az Országgyűlés 2016-ban döntött úgy, hogy átalakítja az állami tisztviselők képzésének rendszerét. A törvény ennek érdekében két új előmeneteli képzést vezetett be: a közigazgatási tanulmányok szakirányú, valamint a kormányzati tanulmányok szakirányú továbbképzést.

Az Európai Bizottság (EB) 2018. október 11-19. között korai megelőző rendszerellenőrzést folytatott le a programot irányító magyar hatóságnál. A jelentős számú korrekciós intézkedésre tekintettel végül projektszintű átalánykorrekciót állapítottak meg, melynek mértéke a teljes támogatási összeg 15%-a volt. A szabálytalanság megállapításáról és a pénzügyi korrekcióról végül szabálytalansági eljárás mellőzésével született döntés.

Az Európai Bizottság honlapja úgy fogalmaz, hogy „pénzügyi korrekcióra akkor kerül sor, amikor a finanszírozást megvonják olyan, uniós támogatásban részesített projektektől, amelyek esetében a támogatások kifizetése nem a szabályoknak megfelelően ment végbe, vagyis például ha csalás történt”.

Az Átlátszó értesülései szerint az Irányító Hatóság azzal a kéréssel fordult az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz (ITM), hogy biztosítson forrást a projekt kapcsán előírt pénzügyi korrekcióból adódó fizetési kötelezettség bruttó 119,1 millió forintos összegének finanszírozására.

Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campusának átadásán 2018. április 4-én (forrás: miniszterelnok.hu)

A támogatási összeg 40%-át visszakérték

A KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” című projekt 2016-ban indult és 2020-ban fejeződött be. A Széchenyi 2020 program keretében 11,77 milliárd forintos uniós támogatásból megvalósuló projekt nyolc alprojektből állt, célja a leírás szerint olyan tudományos tevékenységek támogatása, amelyek hozzájárulnak a közigazgatás, a közszolgáltatás és az állam versenyképességének növeléséhez.

„A most induló, európai uniós forrásból megvalósuló kiemelt projektjétől a közszolgálat számára hozzáférhető minőségi tudásanyagot, kompetenciát és mérhető fejlesztési eredményeket vár a Nemzeti Közszolgálati Egyetem” – tudatta a 2016-os sajtóközlemény.

Az Európai Bizottság már említett korai megelőző rendszerellenőrzése nyomán a végleges audit jelentésben – egyebek a mellett az NKE KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 azonosítószámú projekt vonatkozásában – szabálytalansági megállapításokat tett, illetve pénzügyi korrekciós és egyéb intézkedéseket határozott meg.

Az Átlátszó értesülései szerint a magyar Irányító Hatóság 2019. augusztusban szabálytalansági eljárás mellőzésével megállapította a szabálytalanságot. A pénzügyi korrekció összege a projekt támogatási összegének 40%-a volt.

A Kilényi Géza Egyetemi Kutatóműhely tagjai Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartanak szakmai konferenciát (forrás: https://fejlesztesiprogramok.uni-nke.hu/)

A központi költségvetésből finanszírozták a visszafizetéseket

Információnk szerint mindkét projekt esetében 2020-ban kezdeményezték, hogy a szabálytalanságokból adódó pénzügyi korrekció a központi költségvetésből kerüljön rendezésre. Erre 2013 óta „az Uniós fejlesztések fejezetbe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának rendjérőľ’ szóló kormányrendelet alapján van lehetőség.

Ez több esetben is lehetséges, de általában a „nemzeti érdekre” való hivatkozással szokták kérelmezni. A rendelet ugyanis kimondja, hogy a tartalék előirányzat az európai uniós forrásból finanszírozott projektekkel kapcsolatosan az előre nem látható kiadások finanszírozására használható fel, így például szabálytalanságból vagy jogosulatlan forrásfelhasználásból adódó visszakövetelések esetén, ha a projekt a lakosság széles körét érinti, és állami vagy helyi önkormányzati feladat ellátásához vagy a közjó előmozdításához járul hozzá.

Részlet az 549/2013. (XII. 30.) számú kormányrendeletből

Mindez azt jelenti, hogy a szabálytalanság miatt visszakért uniós támogatást nem az érintett kedvezményezettnek (jelen esetben a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek) kell visszafizetnie, hanem a központi költségvetésből, vagyis az államkasszából finanszírozzák azt.

A KÖFOP-2.1.1 esetében úgy tudjuk, arra hivatkozott az egyetem, hogy a szabálytalansági eljárás eredményeként megállapított pénzügyi korrekcióból adódó kötelezettség rendezése veszélyeztetné a likviditási helyzetét, és kockáztatná az általa ellátandó közfeladatok zavartalan és hatékony megvalósítását. Éppen ezért a kormányrendeletre, illetve a nemzeti érdekre való hivatkozással kezdeményezték a 119,1 millió forint összegű követelés tartalék terhére történő finanszírozását.

A már említett, 8 alprojektből álló KÖFOP-2.1.2 projekt esetében is hasonlóra hivatkoztak, kiemelve, hogy a költségvetésben nem áll rendelkezésre elkülönített összeg a korrekció rendezésére. Ezért a nemzeti érdekre való hivatkozással kérték, hogy 1,5 milliárd forint a központi költségvetés európai uniós programokhoz kapcsolódó tartalék előirányzatának terhére kerüljön rendezésre.

Nemrég megírtuk, hogy hasonló indokra hivatkozott a Belügyminisztérium is, amikor két projekt személyi költségei között talált szabálytalanságok miatt 24 millió forint visszafizetésre kötelezték őket.

Albérletre, fogászati kezelésre és Erzsébet-utalványra is költött a BM uniós pénzből | atlatszo.hu

Az Átlátszó szerkesztősége újabb fotókat szerzett meg az újságírókat, civilszervezetek munkatársait és más szakembereket becsapó csoportról, akik álnéven, titkosszolgálati módszerekkel készítettek interjúkat. A fedősztorival kicsalt beszélgetésekről a kormány szócsöveként működő Magyar Nemzet az interjúalanyok szavait kiforgatva, kontextusból kiragadva az Orbán-kormány “Soros-kampányába” illő lejárató cikkeket írt.

Sőt, a Miniszterelnökség is erre a kormányrendeletre és a benne foglalt nemzeti érdekre hivatkozott, amikor az Európai Unió ellenőrei a Végrehajtás Operatív Program (VOP) uniós támogatásának felhasználásának vizsgálata során talált szabálytalanságok miatt közel 20 milliárd forint visszafizetését kérték.

Közel 20 milliárd forintot fizetett vissza a kormány az EU-nak több VOP-os projekt szabálytalanságai miatt | atlatszo.hu

Az Európai Bizottság a Miniszterelnökséget érintő két VOP-projektnél annyira szabálytalannak ítélte meg a pénz felhasználását, hogy a teljes összeget visszakérte Magyarországtól. Információink szerint a Fidesz-kormány egy darabig próbálta cáfolni az EU megállapításait, de aztán inkább elfogadta a közel 20 milliárd forint visszafizetését, hogy lezáruljon a VOP elszámolása, és ne legyen más intézkedés az ügyben.

Korábban is találtak már furcsaságokat

A két NKE-s projektről már korábban is lehetett olvasni a sajtóban pénzügyi furcsaságok kapcsán. 2017-ben a 24.hu írta meg elsőként, hogy az Európai Bizottság durva túlárazásokat és indokolatlan költségeket talált az ebben a cikkben is említett KÖFOP 2.1.1.- VEKOP-15-2016-00001 kódszámú „A közszolgáltatás komplex kompetencia, életpálya-program és oktatástechnológia fejlesztése” projektnél. A cikk szerint a 2015-ben közzétett felhívásra dedikáltan a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) nyújthatott be támogatási kérelmet. Az egyetem a projektet a kormányhivatalokkal együttműködve valósította meg.

2016 decemberében azonban az Európai Bizottság vizsgálatot folytatott a projekt kapcsán, amelyben megállapították, hogy mind az előkészítésre betervezett költségek, mind a projekt megvalósításának személyi költségei erősen túlzónak tűnnek.

Személyi költségekre például 3,1 milliárdot szántak, ami annyi, mintha az egyetem összes dolgozója, azaz 750 ember teljes munkaidőben, több mint 10 hónapig csak ezzel foglalkozott volna.

De a képzési költségeknél, az oktatási helyiségek bérlésére szánt összegeknél, illetve a catering költségeknél is aránytalanságokat találtak. A különféle berendezések beszerzésénél – ami a második legnagyobb költségtétel volt több mint 4 milliárd forinttal – pedig több olyan tételt is azonosított a Bizottság, amely egyáltalán nem, vagy nem szorosan kapcsolódik a projekt megvalósításához. Magyarul olyan berendezéseket is az uniós pénzből akartak megvenni, amelyek az egyetem mindennapi működéséhez kellenek, de semmi közük az EU által finanszírozott projekthez.

Az EB ezért levélben szólította fel a magyar irányító hatóságot, hogy igazolja a kifogásolt tételek indokoltságát, illetve ossza meg velük a költségbecslést és a számítási metódusokat. A válaszra két hónapot adtak.

Hadházy Ákos országgyűlési képviselő is több alkalommal foglalkozott már az NKE-projektek körüli furcsaságokkal. A 24.hu cikkének megjelenése után például ki akarta kérni a projekt szerződéseit, amiért az egyetem először kétmilliós, majd 900 ezer forintos költségtérítést kért volna. Ezt követően Hadházy sajtótájékoztatón mutatott rá arra, hogy nagy az átfedés a brüsszeli levél tárgyát képező projekt és korábbi, szintén uniós pénzből finanszírozott programokkal, sőt, a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 kódszámú „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” című projekttel is.

Később a képviselő végül mégis megkapta a szerződések egy részét – amelyek kapcsán fideszes kötődésű cégeknek kifizetett milliókról, kísértetiesen hasonló feladatokra költött uniós pénzekről és horribilis összegű terembérlésről számolt be.

Hadházy szerint beismerte a túlárazást a szervilis Patyi egyeteme | atlatszo.hu

Hadházy most, két hónappal az igénylés után megkapta az egyetemtől a bérleti szerződésekre vonatkozó közadatokat. A válaszból és a mellékelt táblázatokból kiderül, hogy az NKE lejárat előtt módosította a szerződéseket, így januárban és februárban már 0 forintot fizettek bérleti díj címén. Ezzel a politikus szerint elismerték a korábbi pénzszórást.

Patyi András, az NKE akkori rektora (2018-tól a helyét Dr. Koltay András, majd 2022-től Deli Gergely vette át) 2017. december közepén úgy kommentálta az ügyet, hogy szerinte szervezett kampány indult a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és személye ellen. Kiemelte, hogy az uniós projektek keretében mintegy 80 ezer kormány-, köz- és állami tisztviselő továbbképzésére nyílt lehetőség, a túlárazottság vádja pedig szerinte azért nem helytálló, mert a fejenként átlagosan 900 eurós költség nagyjából fele annak, mint amennyiért európai cégek vállalják ugyanezt.

Patyi egyébként 2018-ig a Nemzeti Választási Bizottság elnöke is volt, ezt követően tanszékvezető lett, majd 2021-től a Kúria elnökhelyettesévé választották.

Patyi András és Orbán Viktor 2018-ban, az NKE tisztavatási ünnepségén (forrás: 2015-2019.kormany.hu)

A „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” című 11,5 milliárdból megvalósuló projekt ugyancsak 2017-ben szintén az Európai Bizottság célkeresztjébe került. A Miniszterelnökséget akkor vezető Lázár János Hadházy Ákos írásbeli kérdésére adott válaszából kiderült: a 2.1.2 kóddal jelölt projekt ügyében szintén nyomonkövetési céllal kért információkat az Európai Bizottság. Ez a két KÖFOP-projekt volt az egyedüli, amivel kapcsolatban ezzel az eszközzel élt az EB.

2018-ban a 24.hu számolt be arról, hogy a két, uniós pénzből finanszírozott projekt kapcsán még mindig tart a huzavona az Európai Bizottság és a magyar hatóságok között. A Miniszterelnökség Hadházy Ákosnak elárulta: az Irányító Hatóság mindössze egyetlen szabálytalansági eljárást indított az NKE ügyeiben, de nem talált szabálytalanságot. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ugyanakkor Hadházy feljelentése nyomán nyomozni kezdett költségvetési csalás gyanúja miatt.

Durva túlárazások, projekthez nem kapcsolódó kiadások

2021-ben újra előkerült a közszolgálati egyetem ügye: Hadházy Ákos júliusi Facebook-posztjában arról írt, hogy „egészen elképesztő dolgokat találtak az EU ellenőrei az intézmény sokmilliárdos projektjeinél. A magyar kormány mindent megpróbált, hogy ne jussak hozzá a dokumentumhoz, de végül Brüsszelből kiadták azt a részemre.”

A képviselő birtokába került, korai rendszerellenőrzésekről szóló dokumentum többek között arról ír, hogy több ponton túlárazásokra mutattak rá az uniós ellenőrök.

„Az ellenőrök ezeknél a projekteknél informatikai fejlesztésekkel, személyi jellegű költségekkel, rendezvényszervezéssel, a projekt célkitűzéseihez nem kapcsolódó kutatási tevékenységekkel, bérleti és egyéb költségekkel kapcsolatos nem elszámolható és részben elszámolható kiadásokat találtak.”

A személyi jellegű költségeknél közel 12 milliárd forintot akartak elszámolni, ami „olyan, mintha a teljes személyzete (2015-ben 759 fő) kizárólag a projekt előkészítésén és végrehajtásán több mint 4 évig dolgozna.”

Részlet a Bizottság ellenőrzési jelentéséből (forrás: Hadházy Ákos, korrupcioinfo.hu)

Hasonló volt a helyzet a jelentés szerint a képzési anyagoknál és a előkészítési munkálatokkal összefüggő személyi költségeknél is, amelyeket nem tartottak reálisnak és indokoltnak az EU-s ellenőrök. Mindkét projekt kapcsán kiemelik az informatikai jellegű kiadásokat, amelyekre összesen 4,7 milliárdot szántak, ám az ellenőrök szerint olyan tételeket is elszámoltak volna, amelyek nem szükségesek a projekt végrehajtásához. Például közel 10 millió forint értékben kívántak beszerezni több új iPhone-t, Macbook-ot és Apple Magic Mouse-t. De a kutatási tevékenységek kapcsán is úgy vélték, hogy a javaslatok több mint 85%-a nem támogatható az operatív program alapján.

A 24.hu kérdésére tavaly a Miniszterelnökség elárulta: „a korrekciós döntés végrehajtásaként az NKE által 2019-ben befejezett KÖFOP projekt eredeti költségvetését az irányító hatóság 15 százalékkal csökkentette, az ennek megfelelő összeget tehát az NKE már nem használhatta fel és nem is használta fel a projektidőszakban.” A lap számításai szerint a két projekt esetében a 15 százalékos pénzügyi korrekció csaknem 3 milliárd forintot jelent.

24 százalékkal csökkent a költségvetés

E-mailben kerestük a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet, hogy arról érdeklődjünk: pontosan mely projektek kapcsán keletkezett visszafizetési kötelezettsége az egyetemnek, és milyen szabálytalanságokat állapítottak meg az ellenőrzések során. Azt is megkérdeztük, hogy milyen forrásból finanszírozták a visszafizetéseket.

Az egyetem válaszából kiderül, hogy két KÖFOP-projektnek volt a kedvezményezettje (KÖFOP-2.1.1 és KÖFOP-2.1.2.). Elmondásuk szerint a projekteket az Egyetem szabályosan hajtotta végre és zárta le. „Ezt az Irányító Hatóságnál (IH) lefolytatott EUB audit is megerősítette, amely érintette az NKE két KÖFOP projektjét is. Az EUB a projektek eredményeit nem kifogásolta, azok célrendszereinek  és költségvetéseinek belső arányait egyes pontokon vitatta.”

Mint írják, a korrekciós döntés végrehajtásaként a 2019-ben és 2020-ban befejezett projektek eredeti költségvetését az IH csökkentette, „az ennek megfelelő összeget tehát az NKE már nem használhatta fel és nem is használta fel a projektidőszakban”. Újabb levélben érdeklődtünk arról, hogy pontosan mekkora összeggel csökkent az egyes projektek költségvetése.

Az egyetem válaszából kiderül, hogy jóval nagyobb összegről van szó, mint amit a 24.hu becsült tavalyi cikkében.

Összesen ugyanis közel 7,1 milliárddal csökkentette az Irányító Hatóság a két projekt eredeti költségvetését, ami 24%-os csökkenést jelent. 

„A KÖFOP 2.1.1 esetében 2,6 Mrd Ft-tal, a KÖFOP 2.1.2 esetében pedig mintegy 4,5 Mrd Ft-tal csökkent a költségvetés. Az Egyetem mindkét projektnél a módosított költségvetést használta fel” – közölte az egyetem sajtóosztálya az Átlátszóval.

Nem nyomoz a NAV és a rendőrség

Tavaly nyáron Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő írásbeli kérdést intézett Polt Péter legfőbb ügyész felé, amelyben arról érdeklődött, hogy folynak-e büntetőeljárások az NKE KÖFOP-os jogsértései kapcsán. A válaszból kiderült: a kérdést feljelentésnek értékelte a legfőbb ügyész, ezért azt a NAV Bűnügyi Főigazgatóságának továbbította.

Hadházy pár nap múlva már arról írt, hogy a NAV szerint fennáll a különösen nagy értékre elkövetett, üzletszerűen vagy bűnszövetségben megvalósuló költségvetési csalás gyanúja.

Az NKE júliusban közleményben utasította vissza a „rágalmakat”, szerintük „politikai motívumú hamis híresztelésekről” van szó. Az egyetem szerint azokat a feladatokat, amelyeket az Európai Bizottság auditja nem kívánt támogatni, vagy nem valósították meg, vagy saját költségvetésből finanszírozták.

Augusztusban ugyanakkor kiderült, hogy a NAV, majd a rendőrség is megtagadta a nyomozást az ügyben. „Az elutasító határozatok tényénél csak az indoklás felháborítóbb és egyben viccesebb. Legyszerűsítve: a »bűnüldözők« szerint AZÉRT NEM VOLT HŰTLEN KEZELÉS VAGY KÖLTSÉGVETÉSI CSALÁS, MERT PATYIÉK NEM AKARTAK CSALNI, CSAK VÉLETLENÜL ÍGY SIKERÜLT” – kommentálta Hadházy Ákos a történteket.

Szopkó Zita

Címlapkép: Nemzeti Közszolgálati Egyetem (forrás: Facebook)

Megosztás