aranyélet

Milliárdos költségvetési támogatást is kaptak a KEKVA-k az ingatlanok mellé

Az államtól kapott ingatlanok és részvények mellé még milliárdos működési támogatásra is számíthatnak az államtól a Fidesz-közeli, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA): a tavalyi év végéig további 9 milliárd forintot címkézett fel számukra a kormány, de korábban is volt rá példa, hogy a feltőkésítés után csak tovább nőtt egy vagyonkezelő költségvetési lábnyoma.

2021 tavaszán a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legnagyobb privatizációs hulláma zajlott le, melynek során a parlament egy-egy döntésével felbecsülhetetlen értékű állami vagyont adott át ingyen magánalapítványoknak. Ebben az időszakban ugyanis számos úgynevezett „közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványt” (KEKVA) jegyeztek be, amelyek ezután átvették többek között a hazai oktatás és kultúra intézményrendszerének nagy részét.

Hasonló szervezetek már korábban is léteztek, például a Corvinus Egyetemet vagy az SZFE-t átvevő alapítvány, a Mathias Corvinus Collegium elitképző vagy Schmidt Mária Közép-és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítványa, amelyek már régebben is kaptak értékes állami vagyonelemeket. A tavalyi törvénnyel a folyamat új fokozatba kapcsolt, és alapítványi kézbe került az összes vidéki egyetem, valamint múzeumok és alkotóházak hálózata, illetve állami gazdaságok. Az újonnan létrehozott alapítványokról ebben a cikkben írtunk részletesen:

Rejtett privatizáció: az elmúlt évben több ezermilliárdos vagyon került az államtól a kormánypárt által uralt alapítványokhoz | atlatszo.hu

2021-ben a rendszerváltáskori privatizációhoz mérhető nemzeti vagyont adott ki az állam kezéből az Orbán-kormány. A több ezermilliárdos összértékűre becsülhető vagyontárgyakat ingyen kapták meg nagyrészt Fidesz-közeli figurák által vezetett vagyonkezelő alapítványok.

Az átszervezést sokan bírálták, amiért az alig leplezett módon a Fidesz klientúraépítését jelentette: a KEKVA-kat irányító kuratóriumokba nagyrészt kormánypárti politikusokat, köztük kormánytagokat neveztek ki, akiket egy friss alaptörvény-módosítás értelmében csak kétharmados parlamenti szavazással lehetne leváltani.

Plusz 9 milliárd készpénz a vagyonkezelőknek

A KEKVA-k nemcsak az intézmények feletti irányítás jogát kapták meg, hanem hozzájuk kapcsolódó (illetve kevésbé kapcsolódó) állami ingatlanokat is, és esetenként milliárdos részvénycsomagokat is – hasonlóan a Corvinus Egyetem alapítványához (az egyetemet még 2019-ben alapítványosították), amely azért kapta meg a magyar állam MOL és Richter részvénypakettjét, hogy az osztalékból fedezhesse a kiadásait.

A közelmúltban Váradi József, a Corvinus-alapítvány kuratóriumának tagja az Átlátszó podcastjában azt mondta, az egyetem működési költségeinek nagy részét fizetni tudják az osztalékból. Más alapítványok azonban, ahogy látni fogjuk, aligha váltak önfenntartóvá, hiszen

a legtöbb KEKVA eleve nem kapott részvénycsomagot, és bár a törvény indoklása szerint függetlenné váltak „a mindenkori kormányzattól”, pénzügyileg nagyrészt továbbra is az államra vannak utalva.

Nézzük, hogy az elmúlt években mennyit fordított az állam a vagyonkezelő alapítványok működtetésére. A tavaly áprilisban bejegyzett KEKVA-k pénzügyi beszámolói még nem állnak rendelkezésre, azonban a Magyar Államkincstár legfrissebb, a központi költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolójában szerepel egy összesítés, amely az alakuló KEKVA-kra utal. A novemberi beszámolóban a „közfel-ot ell.közérd.vagyonkez.al.létes-hez,v.rész.pénzb.vagyoni jutt.nyújt-hoz szüks. forrás bizt.” rövidítés alatt az szerepel, hogy

a KEKVA-k számára tavaly év végéig több mint 9 milliárd forintnyi közpénzt irányoztak elő működési kiadásként,

amelyből novemberig mintegy 3 milliárd forint érkezett be. Ebben persze nincsenek benne az alapítványoknak ingyen átadott, ezermilliárdos nagyságrendű ingatlan- és részvényvagyonok.

Kevésbé átlátható a gazdálkodásuk

Érdemes megemlíteni, hogy a költségvetésben az átalakítás után átláthatatlanabbá vált az alapítványok finanszírozása: a korábbi beszámolókban még szerepel, hogy egy-egy alapítvány (például a Mathias Corvinus Collegium vagy a Schmidt Mária-féle hálózat) mennyi működési támogatást kapott, míg az ideiben erről már csak egy összesítés érhető el.

A régebb óta működő vagyonkezelők pénzügyeiről pontosabb adatok állnak rendelkezésre – ezek alapján úgy tűnik, a kvázi-privatizációval költségeket aligha spórol az állam, hiszen a feltőkésítés ellenére az alapítványok működésére évről évre több közpénzt ment el. Erre a legjobb példa a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC) kormányközeli tehetséggondozó esete.

Két év alatt 230 milliárd a NER-elitképzőnek

Az MCC-t fenntartó alapítvány (korábban Tihanyi Alapítvány) 2020-ban vált közfeladatot ellátó vagyonkezelővé, ekkor az alapítvány kuratóriumi elnöke Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára, főigazgatója pedig Szalai Zoltán, a Mandiner.hu lapigazgatója lett.

Az induláshoz a szervezet (saját pénzügyi beszámolójuk alapján) mintegy 290 milliárd forintot kapott MOL- és Richter-részvényben és mintegy 4 milliárdot ingatlanokban.

Tulajdonába került például az egykori Munkásőrség Gellért-hegyi épülete, a korábbi pécsi Tiszti Kaszinó, de olyan, az oktatási tevékenységhez nem kapcsolódó ingatlanok is, mint a révfülöpi vitorláskikötő, és szintén Révfülöpön több mint 10 ezer hektár terület, rajta többek közt egy kastéllyal.

A vagyonátadás évében az államtól kapott működési támogatás is megugrott: a bíróság civil szervezetek pénzügyi beszámolóit gyűjtő oldala szerint az MCC-fenntartó 2019-ban még kevesebb mint 100 millió forintos támogatást vett át a központi költségvetésből, a következő évben viszont már közel 600 millió forintot. A valóságban ennél jóval több készpénzt kaphattak:

az Államkincstár kimutatása szerint 2020-ban 130,8 milliárd forint jutott a szervezetnek a költségvetésből,

míg az előző két évben ennek töredéke, 300-300 millió forintot tüntet fel az Államkincstár. Ez a 130 millió az MCC Alapítvány beszámolójában is megjelenik mint sima pénzeszköz, miközben azt nem jelzik, hogy állami forrásról van szó.

Az MCC Alapítvány pénzügyi beszámolójából jól látszik a szervezet hirtelen gazdagodása:


Forrás: civilsznev.birosag.hu

A következő évben az RTL Klub Híradója közölte, hogy az azóta vagyonkezelővé alakult MCC Alapítvány további 100 milliárd forint állami pénzt kapott. Az MCC főigazgató-helyettese, Lánczi Péter azt mondta, a támogatásra azért volt szükség, mert „a jelenlegi működési modellt felváltja egy 35 helyszínes Kárpát-medencei hálózat, az összeget ennek kiépítésére költik majd”.

Havi egymilliós ösztöndíj élménybeszámolókért

Később, 2021 májusában a Transparency International megszerezte az MCC Alapítvány szerződéslistáját. Ez alapján a szervezet nagyjából 1,6 milliárd forintot költött el, töredékét a kapott vagyonnak. Ez is elég volt azonban ahhoz, hogy az alapítvány választott tisztviselőinek havi 399 ezer és 1,275 millió forint közötti tiszteletdíjat fizessenek. A legmagasabb, 1,877 milliós fizetést a főigazgató Szalai Zoltán kapta, ugyanakkor a kuratóriumi elnök és államtitkár Orbán Balázs nem kapott tiszteletdíjat. 2020-ban szintén extravagáns, évi 12 millió forintos „alkotói évet” hirdettek meg volt diákjaiknak.

A havi egymilliós ösztöndíjért cserébe a végzett hallgatóktól annyit kértek, hogy tartsanak egy „részletes élménybeszámoló előadást az év során szerzett” élményeikről, tapasztalataikról. Emellett az alapítvány ingyenes utakat is megszervezett a hallgatóknak, a Telex decemberi cikke szerint például egy kanadai vadontúrára és grizzlyfarmra invitálták őket.

Utólagos támogatás tavalyelőtti emlékévre

Lassabban, de biztosan növekedett a Kapronczay Károly és Schmidt Mária nevével fémjelzett Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány (KKETTK) is, amely tavaly májusban, az egyetemi alapítványok bejegyzésének idején lett hivatalosan vagyonkezelő.

A szervezet azonban már sima közalapítványként is egyre nagyobb intézményi vagyonnal gazdagodott: 2011-ben kapta meg a parlamenti szavazással megszüntetett Habsburg Történeti Intézet összes vagyonát, 2019-ben pedig hozzá került a Kertész Imre Intézet és vele a Nobel-díjas író hagyatéka. Ezzel párhuzamosan az alapítvány egyre növekvő közpénztámogatást kapott (2017 és 2020 között mintegy egymilliárddal nőtt a költségvetési bevételük saját beszámolóik szerint), igaz, a legnagyobb támogatást nem ezzel, hanem az ’56-os emlékévvel kaszálhatták.

Schmidt Máriáék váratlanul közzétették az ’56-os emlékév szerződéseit | atlatszo.hu

Az 1956-os emlékév lebonyolítására 14,5 milliárd forintot kapott a Terror házát is üzemeltető Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány (KKETTK), de azt eddig nem voltak hajlandók kiadni, hogy mire költötték a pénzt. Schmidt Mária, a KKETTK vezetője azt mondta, hogy a közérdekű adatok nyilvánosságra kerülése “indokolatlanul zavarná az emlékév méltó lebonyolítását”.

Kapronczay és Schmidt mellett a KKETTK kuratóriumának szintén tagja Lánczi András, a Corvinus rektora, aki az MCC Alapítványban is tisztséget tölt be, valmint Martonyi János volt külügyminiszter, és 2020 decemberéig kuratóriumi tag volt Szájer József is.

A KKETTK pénzügyi beszámolói szerint 2020-ban, a vagyonkezelővé válás előtt 5,5 milliárd forintot kapott a költségvetéstől működési támogatásként. Az Államkincstár teljesítésről szóló adatai szerint pedig a közalapítvány és a hozzá tartozó Kertész Imre Intézet támogatására több mint 9 milliárd forintot fordítottak a költségvetésből 2020-ban, közvetlenül mielőtt KEKVA lett volna belőle.

Arról, hogy vagyonkezelőként mennyi pénzt kapott a KKETTK, egyelőre nem állnak rendelkezésre pontos adatok. Egy novemberi közbeszerzési értesítőből viszont kiderült, hogy

a friss KEKVA tavaly év végén további 700 millió forintot kapott a 2020-as Nemzeti Összetartozás emlékév és az alapítvány kommunikációjára.

Igaz, az emlékév még 2020-ban volt, a programok viszont még nem értek véget. A KKETTK által kiírt közbeszerzést egyedüli indulóként a kormányplakátok (például a „Magyarország előre megy”-kampány) gyártásáról ismert New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. nyerte meg.

Újabb 700 millió forintot költhet a 2020-as Trianon-emlékév hirdetéseire Schmidt Mária alapítványa | atlatszo.hu

Demeter Szilárd kultúrtéesze alig egy év alatt sokmilliárdos ingatlanvagyonnal gazdagodott, szerzeményeik között van minden jelentősebb művésztelep, múzeumok, műemlékek, kastélyok és…

Az egyetemek alapítványi tulajdonba adása szintén nem jelenti feltétlenül azt, hogy az intézmények pénzügyileg függetlenebbé váltak volna az államtól, sőt, a tapasztalat sokszor éppen az, hogy több állami támogatásra számíthatnak, mint az állami kézben maradt egyetemek. Ahogy korábban írtuk, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) 2021-es egyetemi pályázatain hallgatói létszám arányában jobban szerepeltek egyes alapítványi egyetemek: a 20 ezer hallgatót oktató Pécsi Tudományegyetem például több mint 5,7 milliárd forintot nyert az államtól, míg a kisebb, mintegy 10 ezer hallgatóval működő Semmelweis több mint 8,8 milliárdot.

A 15 ezres Széchenyi Egyetem szintén többet, 2,84 milliárd forintot kapott a pályázatokon. Ezzel szemben a szintén 20 ezer hallgatóval rendelkező BME csak 2,75, a mintegy 28 ezres ELTE 3 milliárdot nyert.

A rektor ellenzi ugyan, de a választások után a BME is alapítványi tulajdonba kerülhet | atlatszo.hu

2A Budapesti Műszaki Egyetem alapítványi modellváltásáról tárgyaltak Palkovics Lászlóval az egyetem vezetői, mondta az egyetem két munkatársa az Átlátszónak. Elmondásuk szerint a miniszter nem zárja ki az alapítványosítást, de a választások előtt már inkább nem vágna bele.

Zubor Zalán

Címlapkép: A Mathias Corvinus Collegium (MCC) tisztségviselői sajtótájékoztatón (forrás: mcc.hu)

 

Adj szja 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka! Átlátszónet Alapítvány: 18516641-1-42 from atlatszo.hu on Vimeo.

Megosztás