stadion

128 milliárdot költött a kormány stadionokra a kézilabda EB miatt: hármat építettek, egyet felújítottak

Január 13-án startol el a 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokság, a január 30-ig tartó eseményt Magyarország és Szlovákia közösen rendezi meg. Míg szlovák szomszédaink két, már meglévő sportcsarnokot használnak fel a célra, addig idehaza gigantikus stadionépítésbe kezdett a kormány az EB égisze alatt. Összeszedtük a férfi kézilabda Európa-bajnokság sportberuházásainak a kivitelezési árait: három új kézilabdacsarnokra és egy aréna felújítására összesen nettó 128 milliárd (bruttó 162 milliárd) forintot költöttek. A beruházásokkal ismét NER-es vállalkozók zsebét tömték ki. Az arénák az EB kezdetére épphogy meglettek, a magyar férfi kézilabda-válogatott azonban nem tudta a felkészülési mérkőzéseit a tatabányai sportcsarnokban játszani, ugyanis akkor az akkor még nem készült el.

A meccseket itthon Budapesten, Debrecenben, és Szegeden rendezik meg, tartalékhelyszínnek pedig Tatabányát jelölték ki. Azt senki sem mondhatja, hogy Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a Magyar Kézilabda Szövetség elnökeként nem lobbizott eléggé a közpénzért.

Négy magyarországi helyszínből három kapott egy-egy új, méregdrága stadiont.

Egyedül a veszprémi aréna bővítését vette ki a tervekből a kormány, mert túl sokba került volna a felújítás egy új aréna felhúzásához képest. A legdrágább beruházás Budapesten, a Népliget mellett valósult meg, ahol a döntőt is játszák majd. A 2022-es EB-re eredetileg a Papp László Sportarénával pályázott Magyarország, de a kormány 2019 áprilisában bejelentette, hogy inkább új sportcsarnokot építenek az eseményre.

A három új kézilabdacsarnokra és a debreceni aréna felújítására összesen nettó 128 milliárd (bruttó 162 milliárd) forintot költöttek, és ebbe az összegbe nem számoltuk bele a különböző járulékos költségeket (például telekvásárlás, földmunkák), csak a közbeszerzési értesítőben megjelent kivitelezési árakat. Az arénák a későbbiekben más sportrendezvényeknek is otthont adnak majd, de az még erősen kérdéses, hogy mennyire lesz gazdaságos a fenntartásuk.

Forrás: Átlátszó/Szabó Krisztián

A közel 100 milliárdos csarnokban játszhatják a döntőt

A népligeti kézilabdacsarnokot 2021 decemberében adták át. „Most itt állva elmondhatjuk, megérte a sok lobbi és küzdelem” – mondta a megnyitón Kocsis Máté. A politikus 2018-ban még azt nyilatkozta a Nemzeti Sportnak, hogy „2021. szeptember elsejéig mindennel el kell készülni, hogy két próbatornát le tudjunk bonyolítani az Európa-bajnokságig”. A bruttó áron 100 milliárdot súroló aréna csak idén januárban kapta az MVM Dome nevet, a Magyar Villamos Művek Zrt.-vel való együttműködés miatt. Az épület Európa egyik legnagyobb kézilabda-arénája: az 50 ezer négyzetméteres csarnok az EB éve előtt tisztelegve 20 022 néző befogadására alkalmas. Arról korábban írtunk, hogy ahhoz képest, hogy új zöldfelületeket ígértek, kivágtak több tucat fát, lebetonozták a stadion környékét, és építettek egy halom parkolót.

Kevesebb fa, több beton: így fest most a Népliget melletti százmilliárdos kézilabdacsarnok | atlatszo.hu

Legutóbb fél évvel ezelőtt látogattunk el a Ferencvárosban épülő százmilliárdos kézilabdacsarnokhoz. A csarnok a 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokságra (EB) készül, és úgy tűnik, hogy a koronavírus nem hátráltatta a gőzerővel folyó munkálatokat. Aki közlekedett mostanában a népligeti buszpályaudvar környékén, az láthatta, hogy a sportlétesítmény néhány hónap alatt látványos fejlődésen ment keresztül.

A közbeszerzést nettó 78,7 milliárd (bruttó 99,97 milliárd) forintért nyerte el a NER-es nagyágyú, a miniszterelnök barátjaként ismert Garancsi István érdekeltségébe tartozó Market Zrt. A közbeszerzésre első körben nettó 115,8 milliárd és nettó 159,9 milliárd forint közötti árajánlatok érkeztek, majd miután kiderült, hogy ennyi pénz nincs rá, a kivitelezők feleannyiért elvállalták a munkát.

A gigantikus méretű létesítmény kivitelezésnek a végső ára a közbeszerzési értesítő szerint nettó 78,17 (bruttó 99,28) milliárd forint.

Ehhez azonban még hozzáadódnak az első kapavágás előtti 16 milliárdos költségek: a sportcsarnokhoz a telket 13,6 milliárd forintért vette meg az állam, az arénát közel nettó 1 milliárd forintért tervezték meg, a mérnöki előkészítési munkálatokat nettó 1,7 milliárd forintért végezték.

2020 nyarán derült ki, hogy a multifunkcionális csarnokot a Ferencvárosi Torna Club tulajdonába adta a kormány, a klub elnöke Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója.

Az MVM DOME nevet kapta a Budapest-Népliget autóbusz-pályaudvar szomszédságában felépült Budapesti Multifunkcionális Sport- és Rendezvénycsarnok. A létesítmény lesz a helyszíne a 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokságnak. Az aréna a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. (BMSK Zrt.) beruházásában és a fõvállalkozó Market Építõ Zrt. tervezésében és kivitelezésében épült fel. (forrás: MTVA/Bizományosi: Róka László)

A szegedi kézilabdacsarnok drágult, a tatabányai nem készült el időben

A szegedi Pick Aréna kézilabdacsarnok 8 300 férőhelyes lett, és közel 28 ezer négyzetméteren terül el. Az arénát 2021 december 9-én adták át. A kivitelezést nettó 27,4 milliárd forintért végezte a West Hungária Bau Kft. (WHB).

A szegedi Pick Aréna (forrás: Szabó Sándor/Facebook)

A szegedi aréna végösszege az árvízvédelem kialakítása miatt ennél drágább, nettó 29,3 milliárd forint lett.

A WHB a közbeszerzések egyik nagy sztárja, többségi tulajdonosa Paár Attila, aki korábban az Eliosban megvásárolta Tiborcz István miniszterelnöki vő tulajdonrészét.

Tízszeresére drágult a kézilabda-Eb a tervekhez képest, kormányközeli építőcégek profitálnak | atlatszo.hu

Az Átlátszó számításai szerint eddig nettó 131 milliárd forintba került a 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokság az adófizetőknek. Ehhez képest Kocsis Máté, a Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) elnöke 2018-ban még arról beszélt, hogy a kontinenstorna összesen 10-15 milliárd forintos beruházást igényelhet Magyarországon.

Arról, hogy késve készül el a közel húszezer négyzetméteres, 6 ezer férőhelyes tatabányai aréna, egy MTI-hírből lehetett értesülni. A magyar férfi kézilabda-válogatott ugyanis Tatabánya helyett Szigetszentmiklóson játszotta a felkészülési mérkőzéseit január elején, a magyar-szlovák közös rendezésű Európa-bajnokság előtt. A helyszínváltoztatásra azért volt szükség, mert január elejére nem készül el százszázalékosan az új tatabányai multifunkciós csarnok.

2017-ben még úgy volt, hogy 15 milliárd forintba fog kerülni a tatabányai sportcsarnok. A beruházás ára végül nettó 18,5 milliárd forint lett,

plusz ehhez jöttek még a nettó 2,7 milliárdos földmunkák. A csarnokot a Mészáros Lőrinc gyerekeinek tulajdonában lévő Fejér B.Á.L. Zrt. vezette konzorcium építette. A kormány további 1,8 milliárd forintot biztosított a létesítmény berendezésére, és állami forrásból valósul meg az intézmény fenntartása is.

A tatabányai sportcsarnok (forrás: Épkar Zrt./Facebook)

A debreceni Főnix Csarnok épületének felújítására 1,9 milliárd forintot költöttek, a nyertes kivitelező a Hunép Építőipari Zrt. volt.

A szlovákok két helyszínen rendeznek meccseket, a 10 ezer fős pozsonyi Ondrej Nepela Jégcsarnokot 1939-ben építették, legutóbb 2011-ben újították fel. A másik helyszínt, a kassai Steel Arénát 2006-ban adták át, a jégcsarnok több mint 8 ezer embert tud befogadni.

Az EB hazai és szlovákiai helyszínei (forrás: EHF)

Zsilák Szilvia

A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: A kollázson fent a budapesti MVM Dome (fotó: Wikipédia) és a tatabányai sportcsarnok (fotó: Épkar Zrt./Facebook) látható; lent pedig a szegedi Pick Aréna (fotó: Szabó Sándor/Facebook) és Kocsis Máté, a Magyar Kézilabda Szövetség elnöke (fotó: Kocsis Máté/Facebook)

Megosztás