
Közpénzmilliárdok folytak az új borászati kormánybiztos cégeihez az elmúlt években
Rókusfalvy Pál cége, a Roxer Kft. 4 év alatt 4,6 milliárd forint értékben kapott állami megbízásokat, borászata pedig az MTÜ-től kapott támogatást.
Pár napos hír, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) hat jegybanki alapítvány kapcsán valamiféle jogsértést állapított meg, és megbüntette kétszázezer forintra őket. És nagy a felháborodás, hogy tényleg ennyivel megússzák? Megpróbáljuk röviden elmagyarázni, miről is szólt a KDB döntése, és hogy mi várható még az ügyben. Annyit kijelenthetünk, hogy a sztorinak biztosan nincs vége. Ebben a pillanatban közel negyven eljárás folyamatban van a KDB előtt jegybanki alapítványi jogsértések gyanúja miatt, az eljárások vége pedig lehet több szerződés semmisége is.
Előzmények
Az MNB alapítványai kivonják magukat a közbeszerzés és a nyilvánosság alól – de sikerült?
Az Átlátszónak ajánlotta fel fizetése egy részét a vs.hu-tól távozó újságíró
Százmilliók egy semmiből jött cégnek az MNB-alapítványoktól
Tiltott jegybanki finanszírozás is felsejlik az MNB alapítványok szerződéseiből
Az igazságügyminiszter irodája ügyvédkedik a Matolcsy-alapítványoknak
103 millió forintot kapott az egyik MNB-alapítványtól az Eiffel Palace-t felújító cég
Hűtlen kezeléssel vádolt zugbankár az MNB festményüzlete mögött
Amicus Curiae az Alkotmánybírósághoz az MNB-törvény módosítása ügyében
Most az MNB alapítványainak adatait titkosítanák törvénnyel
Böngésszen MNB igazgatósági határozatokat, hogy lássa, hogyan veszti el közvagyon jellegét a pénze
A KDB-hez hat jogorvoslati kérelem érkezett, az eljárások kezdeményezői minden esetben maguk a jegybanki alapítványok voltak. A vizsgálatok azért indultak meg, mert az alapítványok egyike sem gondolta azt korábban, hogy ők közpénzt kezelnének, ezért nem jelentkeztek be a Közbeszerzési Hatóságnál arra a listára, ahol a közbeszerzésre kötelezett ún. klasszikus ajánlatkérők listáját vezetik, tehát azokét, akiknek a törvény alapján főszabály szerint kötelező közbeszerzni.
Vagyis ebben a hat, most lezárult ügyben azt kellett eldöntenie a Döntőbizottságnak, hogy az MNB alapítványok a közbeszerzési törvény alapján kötelesek-e közbeszerzési eljárásokat lefolytatni, ha a pénzü(n)ket költik, és egyébként nincs törvényes indokuk a konkrét ügylet kapcsán a közbeszerzés eljárás nélküli vásárlásra. Konkrét beszerzések vizsgálatáról tehát nem szólt ez a 46 oldalas döntés.
Kissé fájdalmas elolvasni az alapítványok álláspontját arról, hogy miért is gondolták azt, hogy nem tartoznak a közbeszerzési törvény hatálya alá. Ehhez ugyanis összesen három feltételnek kell megfelelni:
a) közérdekű célra kell létrejönni, ami nem ipari vagy kereskedelmi jellegű;
b) jogi személyiséggel kell rendelkezni;
c) többségében állami intézmény kell, hogy finanszírozza a jogi személyt, vagy döntéshozó testületét közintézménynek kell kineveznie.
Amint azt mi is megírtuk már az Alkotmánybíróságnak címzett márciusi beadványunkban, a Jegybank alapítványt a rá vonatkozó törvény alapján csak közérdekű célra hozhatott eleve létre; jogi személyisége az alapítványoknak nyilván van; az érintett alapítványok pedig a pénzüket a Jegybanktól kapták, ami mégsem egy privát társaság, ráadásul a döntéshozó testületüket (kuratórium) a Jegybank választja meg és hívja, ahogy a kuratóriumok elnökét is. Így minden feltétele fennáll annak, hogy a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozzanak.
Nos, a 46 oldalas döntőbizottsági határozatban ezt olvashatja el részletesen mindenki, akinek van kedve hozzá.
Fontos tehát megérteni, hogy az ismertetett döntésében a KDB kizárólag egy adminisztratív mulasztás miatt bírságolt, azért, mert az alapítványok nem jelentkeztek be egy listára. Ezért a kétszázezer forintos bírság egyáltalán nem kirívóan alacsony.
Ugyanakkor az alapítványok nem csak egy nyilvántartásba felejtettek el bejelentkezni, hanem elmulasztottak közbeszerzéseket is lefolytatni a pénzköltéseik során. Ez már sokkal nagyobb baj, várhatóan komolyabb következményekkel. Különösen azért, mert van még egy csavar a történetben.
A határozat 45. oldalán szereplő kitétel szerint az alapítványok szerepelnek egy olyan nyilvántartásban, amelyben azok vannak, akik önként vállalják a beszerzéseik során a közbeszerzési törvény alkalmazását. Vagyis az alapítványok annak ellenére nem folytattak le közbeszerzéseket, hogy maguk azt önként vállalták – akkor még azon az alapon, hogy ez nekik nem kötelező.
A határozat 29 szerződést sorol fel, amelyek kapcsán a Döntőbizottság meg is indította a vizsgálatot a közbeszerzés mellőzésének gyanúja miatt, de azóta újabb eljárások is indultak. A KDB honlapja szerint (a kérelmező sorba kell beírni a Pallas Athéné szavakat) a mai napon 37 eljárás van folyamatban az alapítványok közbeszerzéseinek mellőzése miatt. Mi lehet a következménye annak, ha azt állapítja meg a Döntőbizottság, hogy a szerződéseket nem lehetett volna megkötni közbeszerzés nélkül?
1. Ha a jogsértés a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósult meg, a Döntőbizottság köteles bírságot kiszabni. A bírság összege a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése esetén a szerződés értékének legfeljebb 15%-a. Jelenleg több százmillió forint összértékű szerződéseket vizsgálnak, így a potenciális bírság több tízmilliós lehet.
2. Ennél sokkal súlyosabb következmény, hogy a közbeszerzési törvény 137. § (1) a) pontja alapján semmis a szerződés, ha azt a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg.
Sőt, ha a Döntőbizottság a közbeszerzés mellőzésének jogsértését állapít meg, akkor köteles pert indítani a szerződés érvénytelenségének kimondása és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt.
A szerződés semmiségének következményeit a Polgári Törvénykönyv XIX. fejezete rendezi, fő szabály szerint érvénytelen szerződésre jogosultságot alapítani és a szerződés teljesítését követelni nem lehet.
Jelenleg itt tartunk. Olyannak tűnik ez a sztori, mint a Soho party elmúlt hetekben sokat énekelt számában az éjjel: soha nem érhet véget.
M. Tóth Balázs
Ha tetszett a cikk
Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!
Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.
Rókusfalvy Pál cége, a Roxer Kft. 4 év alatt 4,6 milliárd forint értékben kapott állami megbízásokat, borászata pedig az MTÜ-től kapott támogatást.
Tavaly médiaépítésre, idén a kampány alatti mozgósító és hangulatjavító rendezvényekre kaptak sok közpénzt a fideszes civilek.
A Békemenetet szervező kormánypárti szervezet a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.től kapott pénzt, amit terembérletre, repülőjegyre és előadói díjakra költöttek. A támogatási okiratot 2021 utolsó napján írták alá.
Újabb, fideszes politikusokhoz köthető egyesületek gazdagodtak a kormány civil támogatási programjából. A Városi Civil Alap keretében másodszor osztanak támogatásokat, a...
A(z) https://cdn.atlatszo.hu oldal sütiket és más kódokat használ a honlap megfelelő működésének biztosítása céljából, a weboldalon nyújtott felhasználói élmény fokozása érdekében, továbbá ennek segítségével készít elemzéseket az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállításához. Bővebb információt az adatkezelési tájékoztatónkban talál.