Az Eurobarometer szerint a magyarok több mint fele egyetért az Ukrajnának nyújtott segítséggel, valamint az Oroszországgal szembeni szankciókkal.

Az EU-s szankciók és a háború hatására 2023-ra további 2,3 és 5,6 százalék közötti GDP-csökkenést jósolnak az elemzők.

Az energetikai szankciókról szóló nemzeti konzultáció nemcsak energiahordozókra, hanem beruházásokra, turizmusra és migrációs félelmekre is kitér.

Mutatjuk, hogy alakult az orosz olaj, gáz, szén, nukleáris fűtőelemek kereskedelme az elmúlt hónapokban.

Korábban a magyar titkosszolgálatok nemzetbiztonsági kockázatként vizsgálták őket, később azonban több hazai fegyveres testülettel is kapcsolatba kerültek a Systema orosz harcművészeti rendszer oktatói.

Az elmúlt hónapokban arra vállalkoztunk, hogy feltérképezzük, pontosan kik és milyen logika alapján gyártják Magyarországon a Kreml narratíváit erősítő, hírnek kinéző tartalmaikat.  

A magyar szolgálatokhoz bekötött emberek "üzleti hírszerző akadémiát" alapítottak, érzékeny nemzetbiztonsági know-how kerülhet ki illetékteleneknek az Átlátszónak nyilatkozó nemzetbiztonsági szakember szerint.

Ellátásbiztonsági, nemzetbiztonsági és egyéb okokra hivatkozva nem adták ki közadatigénylésünkre az állami földgázvásárlási szerződéseket, bíróságra megyünk.

Három év átlagon felüli töltöttség után idén augusztus közepén jelentősen átlag alatti a magyar tározók töltöttsége.

Az orosz energiaipari vállalatok képviselői eddig szabadon bejártak az Európai Parlamentbe, és nemcsak a szankciókról szóló vitába avatkoztak be.

Bár a kormány már 2012-ben meghirdette a „keleti nyitás” politikáját, a magyar céges szektor nem igazán volt vevő az orosz kapcsolatokra, ez meglátszik a romló kereskedelmi adatokon. Eközben azonban az állam hatalmas összegekért kötött üzleteket orosz partnerekkel.