klímakatasztrófa

Rekordalacsony volt augusztusban a Duna vízszintje, és további csökkenésre lehet számítani

Az idei nyáron súlyos aszály tette nehezebbé az infláció és az orosz-ukrán háború következményei miatt egyébként is súlyos problémákkal küszködő európai gazdaságok mindennapjait. A nyári hőhullámok és a csapadékeloszlás egyenletlensége a mezőgazdaság termelékenységének romlása mellett folyóinkra, tavainkra is rányomta bélyegét. A Duna vízállása idén nyáron új negatív rekordokat döntött, a Velencei tó tavalyi rekordalacsony vízszintje idén tovább csökkent. Az elérhető adatok alapján számos esetben rendkívüli vízszintcsökkenés történt a korábbi évekhez képest, és ez – ha a jövőben így marad – komoly problémákat okozhat a gazdaság, a kereskedelem és az ipar számára is.

Az idei nyáron tapasztalható szárazság miatt számos folyó és tó vízállása korábban nem látott szintig csökkent. Újra kilátszott a Duna partján Budapesten az “ínség szikla”, ami akkor válik láthatóvá, ha a vízszint 95 centiméter alá süllyed. Az alacsony vízállás miatt az emberek a folyó közepén már kiszáradt részeken napoztak, és korábban elsüllyedt hajóroncsot is újra látni lehetett.

A rendkívüli meleg és főként a kevés, szélsőséges eloszlású csapadék okozta szárazság egyik, ha nem a leglátványosabb jele a folyók és tavak vízszintjének jelentős csökkenése. A Bloomberg augusztusi cikkében elemezte a Rajna vízszintjének kritikus helyzetét, kitérve különböző természeti és gazdasági szempontokra.

Az ő módszertanuk alapján az elérhető magyar adatokból megnéztük a Magyarországon található legfontosabb vizeink állapotát a nyári aszály idején. Az Országos Vízjelző Szolgálat (Hydroinfo) adatbázisában egészen 2002-ig megtalálhatók a napi vízállás-adatok a Duna tizenegy és a Tisza nyolc darab hazai mérőállomására.

A centiméterben közölt vízállás-adatok nem a vizek tényleges mélységét mutatják. A vízállások nullpontja mérőállomásonként rögzítve van az adott folyó vagy tó kisvízszintjéhez, ami például a Duna esetében az 1834-es vízállás. Ezt emellett a Balti-tenger adott időpillanatban meghatározott szintjéhez is rögzítik és mBf-ben adják meg (méter Balti felett). Ezzel a módszerrel küszöbölik a folyószabályozások és a hordalék-felhalmozódás miatti mederváltozásokat. Az adatok között előfordulhat mínusz érték is, ha a rögzített nullpontnál is alacsonyabb vízszintet mértek. Az abszolút gázlómélységről viszont nincs elérhető hosszú idősoros adatbázis, ami a folyómeder abszolút mélységét adja meg, így mi is a „nyers” vízszinteket tüntetjük fel ábráinkon.

A Hydroinfo-n elérhető, hosszú idősoros mérőállomási adatok alapján néhány mérési pont adatait térképre tudtuk tenni. Idén eddig augusztus 19-én volt a legalacsonyabb a vízállás a Dunán. Dél felé haladva pedig egyre nagyobb az eltérés az adott nap húszéves átlagához képest: míg a Győr melletti Gönyűnél 169 centi az eltérés, addig Mohácsnál már 270.

Folyóink élővilágának megfelelő minősége mellett az „egészséges” vízszint gazdasági értelemben is több szempontból fontos. Budapest esetében például látható, hogy idén június közepétől augusztus végégig szinte végig az elmúlt 20 év legkisebb mért vízszintje közelében vannak az adatok, több nap pedig meg is dőlt a negatív rekord..

Ez az alacsony vízszint korlátozza a kereskedelmi és turisztikai célú hajóközlekedés megfelelő működését, ami az egyébként is nehéz gazdasági körülményeket tovább nehezíti. A teherhajók zavartalan közlekedéséhez a Duna Bizottság meghatározta a Legkisebb Hajózási Vízszintet (LKHV), ami két és fél méter. Ezt a mélységet még szeptember elején (amikor már az augusztusihoz képest enyhén megnőtt a vízszint) sem érte el a Duna az legtöbb szakaszon, a gázlómélység pedig 2 és 2,6 méter között alakult.

A korábbi évek trendje alapján pedig nem az augusztus a vízállás mélypontja, hanem az október, így akár még tovább apadhat a Duna vízszintje.

Vízállás tekintetében még rosszabb a helyzet Paksnál: július 20-tól egy teljesen hónapon keresztül az elmúlt 20 év legalacsonyabb vízállását mérték. Ez vészjósló üzenet a nagy mennyiségű vizet igénylő paksi atomerőmű jövőbeli működésének szempontjából. Az atomerőmű hűtését a Duna vizével biztosítják, melyet egy mesterséges csatornán juttatnak az erőműhöz. Ha a folyó vízszintje lecsökken, nem jut víz a csatornába, és a reaktorokat nem tudják megfelelően hűteni. A folyó vízszintje 2018-ban volt utoljára ilyen alacsony, akkor 90 centin múlt, hogy nem jut a hűtőcsatornába víz a Dunából, és le kellett volna állítani az erőművet.

A folyó vízállása mellett pedig a folyó hőmérséklete is korlátozza az erőmű működését. Ez idén júliusban meglátszott a termelésen is, több tíz megawattal kisebb teljesítmény volt tapasztalható. A Paksi Atomerőmű meg is erősítette, hogy a termelés csökkenését részben a vízhőmérséklet emelkedése okozta.

Alacsony vízállás esetén úszó szivattyútelepekkel hűtik majd a Paksi Atomerőművet | atlatszo.hu

Emellett a minimum szivattyúzási kapacitást is folyamatosan fenn kell tartaniuk, függetlenül az esetlegesen meghibásodott dízelhajtású szivattyúk számától. A pénzért továbbá többek között évi 12 vízügyi szaktanácsadást kell tartania, valamint ugyanennyi jelentést leadnia a tendert megnyerő két vízügyi hatóságnak.

Az alábbi interaktív ábrán a legfontosabb, Magyarországon található dunai mérőállomások 2022-es (piros) vízszintjeit hasonlítjuk össze a tavalyi évvel (kék vonal), a húsz éves átlaggal (fekete vonal) és az elmúlt 20 évben tapasztalt legkisebb és legnagyobb napi vízállás értékekkel.

Nagyobb tavaink is megsínylik az aszályos időszakot. Mind a Fertő-tó, mind pedig Velencei-tó vízszintje a nyári meleg miatt jelentősen lecsökkent, évek óta újabb negatív rekordok dőlnek meg. A nyári fürdőhely elvesztése mellett ez óriási természeti károkat okoz, teljes ökoszisztémák pusztulnak el egy-egy kiszáradási esemény során.

A két tó esetében az elmúlt három nyáron jóval a húsz éves átlag alatti vízállások voltak tapasztalhatók az egész évben, kiváltképp a nyári hónapokban. Ilyen kiugró eltérés az átlagtól még nem volt, a legalacsonyabb átlagos vízállások legutóbb a 2000-es évek elején fordultak elő.

A Balaton némileg jobb helyzetben van ebből a szempontból: a 2000-es évek elején és a 2012-2013-ban tapasztalt rendkívül alacsony vízállás az elmúlt években nem volt jellemző, bár az idei nyár a magyar tenger számára is az átlagnál alacsonyabb vízállásokat hozott.

Az idén tapasztalt, több mint 100 éves rekordszárazság tehát erősen érintette folyóink és tavaink minőségét is. A sok esetben visszafordíthatatlan környezeti károk mellett az alacsony vízállás lassítja a vízi kereskedelmet, veszélybe sodorja a turisztikai vállalkozásokat, és csökkenti a víztől erősen függő erőművek termelékenységét.

A jelenlegi energiaválságos időszakban és a jövőbeli klímacélok teljesítése érdekében az édesvizek minőségének fenntartása egyre fontosabb és költségesebb szerepet fog betölteni Magyarországon is. Főleg úgy, hogy a legfrissebb tudományos előrejelzések szerint a Kárpát-medence az eddigi számításoknál nagyobb mértékben ki lesz téve a klímaváltozás negatív következményeinek.

Az aszály miatt súlyos tűzveszély fenyegeti Kelet-Magyarországot és Európa jelentős részét | atlatszo.hu

Andrea Toreti vezető kutató szerint a következő három hónapot tekintve még mindig nagyon magas a szárazság kockázata Nyugat- és Közép-Európa, valamint az Egyesült Királyság térségén. Azt nyilatkozta, hogy az aszály és a vízhiány által érintett területek száma növekedni fog, és ha nem születnek hatékony enyhítő intézkedések, akkor az aszályok intenzitása és gyakorisága is drámaian növekedhet.

Szabó Krisztián – Szász Gergő

Címlapkép: A második világháborúban elsüllyedt hajó roncsa a Duna árterében a folyó alacsony vízállásakor Vámosszabadi határában 2022. augusztus 17-én. (fotó: MTI/Krizsán Csaba)

Megosztás