koronavírus

Az eddiginél részletesebb halálozási adatokat kaptunk, amelyek viszont megkérdőjelezik a hivatalos adatközlést

Eddig soha nem látott részletességű adatokat kaptunk a Nemzeti Népegészségügyi Központtól a koronavírus-fertőzésben elhunytakról. A táblázatból kiderül, hogy 2022 január végéig mennyien vesztették életüket koronavírusban egy adott településen egy-egy napon. Azonban a hivatalos koronavírus-tájékoztató oldal, a koronavirus.gov.hu napi halálozási számaival összevetve azt tapasztaltuk, hogy valami nem stimmel az adatokkal: több mint 1600 elhunyt hiányzik ugyanis a most kapott adatbázisból. A kapott dokumentumban emellett találtunk egy adatbázis-kimutatáshoz használt kódrészletet, amiből további adatkörök meglétére lehet következtetni.

„Én a halálozások számát nézem elsősorban. Tehát a védekezés sikerét Magyarország emberéletekben méri. És én azt látom, hogy ott az első csatát megnyertük” – mondta el Orbán Viktor 2020. szeptember 4-én a Kossuth Rádió reggeli műsorában. Azóta több negatív rekord dőlt meg: május 18-i adatok szerint 46 446 fő vesztette életét a koronavírusban.

Hosszú ideje próbálunk már részletes adatokhoz jutni a járvány alakulásáról. Ezúttal az elhunytakról szerettünk volna többet megtudni, ezért február végén közérdekű adatigénylést adtunk be a Müller Cecília vezette Nemzeti Népegészségügyi Központhoz (NNK). Azt kértük, hogy küldjék el a koronavírushoz köthető napi halálozások és a naponta felgyógyultak (nem kumulatív), idősoros, településszintű adatait az elmúlt 12 hónapból.

90 nap várakozás után végül megkaptuk a halálozás időpontjában koronavírus-fertőzöttként nyilvántartottak településszintű adatait 2021. február 1. és 2022. január 31. között. Mint írják, a halál okára vonatkozó statisztikával (ami a halottvizsgálati bizonyítványok feldolgozásából készül) viszont nem ők, hanem a KSH rendelkezik. Arról is tájékoztattak, hogy az adatok az NNK rendelkezésére álló adatbázison alapulnak. A közérdekű adatigénylésre érkezett válaszból ugyanakkor az is kiderül, hogy gyógyultakra vonatkozó napi adatokkal nem rendelkeznek.

Forrás: közérdekű adatigénylés, KiMitTud

Tavaly májusi cikkünkben részletesen foglalkoztunk a halálozási adatokkal: megvizsgáltuk, hogy az első negyedéves többlethalálozás – ami azt mutatja meg, hogy a korábbi évekhez képest mennyien haltak meg egy országban – hogyan alakult hazánkban, illetve más uniós tagállamokban, és kifejezetten a koronavírus-járvány áldozatainak számát is bemutattuk:

Hány tényleges áldozata volt a koronavírusnak Magyarországon? Infografikák | atlatszo.hu

Magyarországon eddig több mint 28 ezer áldozatot követelt a koronavírus-járvány. A hivatalos járványügyi tájékoztató oldal szerint a legtöbbüknek volt valamilyen alapbetegsége. Elemeztük az elhunytakról közzétett adatokat a járvány megjelenésétől kezdve, ebből pedig egyértelműen látszik, hogy melyek azok az egészségi problémák, amelyek rizikófaktort jelenthetnek. Ugyanakkor az adatszolgáltatás problémás pontjaira is rávilágít az elhunytakat összegyűjtő táblázat.

Abban a cikkben kifejtettük, hogy a koronavírushoz köthető halálesetek számának alakulását az adott országban alkalmazott protokoll is befolyásolja, amely meghatározza, kik számítanak pontosan COVID-elhunytnak. Nincs ugyanis egységes módszer a halálozás nyilvántartására: a legtöbb ország a WHO ajánlása szerint jár el, a klinikailag megerősített esetek mellett a valószínűsíthetően COVID19 okozta haláleseteket is az elhunytakhoz sorolják. Ebben az esetben például az otthon elhunytak is megjelenhetnek a nyilvántartásban, akiknél nem minden esetben került sor tesztelésre. Sok ország azonban a pozitív tesztet tartja mérvadónak.

Emellett az sem mindegy, hogy valaki koronavírusban vagy koronavírus fertőzéssel veszti életét. Vannak országok, ahol minden fertőzöttként regisztrált elhunytat beleszámítanak a halálozási statisztikába. Máshol ennél szigorúbb a nyilvántartás, és csak olyan halálozásokat sorolnak az elhunytak közé, ahol a fertőzés ténye igazolhatóan magyarázza a halálesetet.

Nálunk az előbbi helyzet áll fenn: a hazai protokoll minden olyan elhunytat beszámít a koronavírusban elhunytak közé, akinek a betegsége időtartama alatt vagy előtte pozitív koronavírus tesztje volt. Így olyanok is COVID-elhunytként kerülnek az adatbázisba, akik valamilyen egyéb, meglévő betegség következtében vesztették életüket, azonban valamikor fertőzöttek voltak.

Valami nem stimmel az adatokkal

Az NNK által küldött táblázat napi bontásban tartalmazza, hogy az egyes településeken (illetve budapesti kerületekben) mennyi volt az elhunytak száma. Ez már önmagában is nagy szó, hiszen hasonló adatokat eddig nem láthattunk a koronavírus-fertőzésben elhunytakról.

A kapott adatokat térképre tettük. Ebből látható, hogy egy adott napon hol regisztráltak koronavírus-fertőzésben elhunytakat, de egy településre kattintva az egy éves időszakra vonatkozó összes elhunytról is találunk részletes információt, napi bontásban. Az animáció indításához a lejátszás-gombra kell kattintani.

A napi adatokat összesítettük, és térképen ábrázoltuk azt is, hogy ezen egy évnyi időszakban mennyi áldozata volt a járványnak összesen. Ez alapján az látszik, hogy messze a legtöbb elhunyt Miskolcon volt (475), ezt követi Debrecen (414) és Szeged (399) elhunyttal. A fővárosi kerületek közül a III., XI., XIII., és a XVIII. emelkedik ki, mindhárom kerületben meghaladta a háromszázat a koronavírusban elhunytak száma.

Budapesten a lista végén az V. kerület helyezkedik el, ahol mindössze 35-en veszették életüket a járvány ezen egy éve alatt. Országos viszonylatban azonban több száz olyan, jellemzően kistelepülést találni, ahol mindössze egy ember hunyt el az NNK adatai szerint.

Made with Flourish

Ugyanakkor a koronavirus.gov.hu rendszeres adatközléseivel (ami az új regisztrált fertőzöttek, gyógyultak, elhunytak, illetve oltottak számát tartalmazza) összevetve azt látjuk, hogy az NNK által küldött táblázat halálozási adataiban jelentős eltéréseket tapasztalhatunk.

A járványügyi tájékoztató oldal eleinte naponta közzétette a járvánnyal kapcsolatos adatokat, 2021. 06. 01-től azonban a hétvégi számokat már csak összesítve, hétfőnként hozták nyilvánosságra. A „kedvező járványhelyzetre” tekintettel idén május elejétől pedig a heti adatközlésre állt át a koronavirus.gov.hu.

Az NNK által küldött településszintű adatok szerint 2021. februártól 2022. január végéig 27 251-en haltak meg koronavírusban, ugyanakkor a hivatalos járványügyi tájékoztató oldal adatközlései 28 881 elhunytról számoltak be ugyanebben az időszakban.

Vagyis azt látjuk, hogy 1630 elhunyt nem szerepel a most kapott településszintű nyilvántartásban. 

Válaszlevélben kértük az NNK-t, hogy indokolják meg, mi magyarázza az eltérést, illetve melyik szám tekinthető a valós adatnak. Ameddig várjuk a választ, csak találgatni tudjuk az okokat: természetesen előfordulhat, hogy a táblázat nem teljes, azaz valami miatt nem tartalmazza az összes elhunyt adatait.

Ez azonban elég valószínűtlennek tűnik, hiszen nem csak az összesített adatokban voltak eltérések, a napi adatok sem egyeznek meg. Az egy éves időszakban mindössze 18 olyan napot találtunk, amikor az NNK által küldött adat megegyezett a járványügyi tájékoztató oldal napi számaival.

Az adatigénylésre adott válasz alapján feltételezhetnénk az is, hogy a kapott adattáblában csak azokat az elhunytakat tartják számon, akik a halálozás pillanatában fertőzöttek voltak, viszont a hivatalos adatgyűjtés – a protokoll alapján – azokat is tartalmazza, akiknek korábban volt pozitív tesztjük. Ez azt feltételezné, hogy az elhunytak számának minden nap esetében kevesebbnek kellene lennie a most kapott táblázatban, azonban láthatóan vannak olyan napok, amikor a szám több a hivatalosan közölt adatoknál.

Az igazság a kódban rejlik

A kapott táblázat amellett, hogy tartalmazza a több mint 20 ezer soros táblázatot, egy külön “SQL” nevű fülön tartalmaz egy SQL kimutatásoknál használt kódot is. A kimutatás – ahogy a legelső és a legutolsó sor is utal rá – célja, hogy az általunk kikért adatsort előállítsa – feltételezésünk szerint egy mindenféle adatkategóriát tartalmazó mesterfájlból. Az egyes sorokban használt kategória-elnevezések (elhalalozas_datum, szuletesi_datum, lakcim_telepules stb.) mind utalhatnak olyan kategóriákra, amiket a kimutatás alapját képző adatbázis tartalmazhat.

Részlet az adatbázisban felejtett SQL kimutatásból

A kimutatás nagy része viszont nem az általunk kért adatsor előállítására szolgál: a kód közel háromnegyede azt határozza meg, hogy az elhunyt volt-e oltva, hányszor és milyen oltóanyaggal. Erre utalnak a hazánkban használt vakcinák elnevezései (Sputnik, Janssen stb.), és kategórianevek (egyszer_oltott_elh, ketszer_oltott_elh stb.).

Más szóval: az NNK rendelkezik egy olyan részletes, az elhunytak adatait tartalmazó adatbázissal, amiben nemcsak az elhunyt kora, neme, betegsége, lakcíme stb. szerepel, hanem a koronavírus elleni oltásra vonatkozó kórtörténete is. 

Amíg az NNK-nak küldött kérdésünkre nem érkezik válasz, addig csak spekulálni tudunk arról, hogy melyik adat valós: a koronavirus.gov.hu-n korábban naponta, most már csak hetente közzétett adatok vagy a mostani, adatigényléssel kapott számok. Mindkettő hitelessége mellett szólhatnak érvek: a koronavirus.gov.hu-n közzétett napi halálozási adatok mellett közzéteszik az egyes elhunytak nemét, korát és alapbetegségét is, sorszámmal ellátva. A legmagasabb sorszám minden nap az összes elhunyt számával egyezik meg, tehát a napi összesített számok hitelességét a részletesebb lista tartalma igazolja.

Az adatigényléssel kapott adattábla hitelességét a kért adatok részletessége igazolja: mivel településre pontosan megkaptuk a számokat, feltételezhető, hogy egy megbízható adatsorral állunk szemben. Emellett az SQL kimutatás is felhozható érvként: nem gondoljuk, hogy az elküldött, több mint 20 ezer soros táblázatot manuálisan állították elő – ahol magasabb lenne a hibalehetőség esélye –, hanem egy programkód generálta le a mesterfájlból. Ez nem engedhet hibalehetőséget, legfeljebb akkor, hogyha nem megfelelően definiált a lekérdezés. Ez viszont nem magyarázná azt, hogy egyes napok elhunytjainak száma hol több, hol kevesebb a koronavirus.gov.hu-n közzétett számoknál, nem pedig konzisztensen kevesebb minden napnál.

További érdekesség, hogy a kimutatásban szerepel egy lakcim_megye nevű kategórianév is, ami feltehetőleg az adott elhunythoz hozzárendeli, hogy melyik megyében lakott. A jelenlegi, településszintű, idősoros halálozási számokat tartalmazó adatigénylésünk előtt már megpróbáltuk kikérni ezeket az adatokat, mindössze annyi különbséggel, hogy az igénylésben nem településszintű, hanem megyei bontást határoztunk meg. Azt az adatigénylésünket 90 nap után elutasították, mondván „az adatkezelő nem köteles adatgyűjtésre, illetve az általa kezelt adatok összevetése útján új, minőségileg más adat, adatsor előállítására”. Ez utólag – mint a kódból kiolvasható – nem volt igaz, hiszen rendelkeznek megyei kategóriával is, így a feladatuk nem lett volna minőségileg más adat előállítása.

A járvány eleje óta tart a titkolózás

Az NNK-tól kapott, koronavírus-fertőzéshez köthető halálozásokat tartalmazó táblázatból az mindenesetre világosan kiderül, hogy az eddig közölteknél jóval részletesebb adatok állnak az NNK rendelkezésére a járvánnyal kapcsolatban. A hivatalos járványügyi tájékoztató oldalon mégsem közölnek részletes, településszintű adatokat – sem a fertőzöttekről, sem pedig az elhunytakról vagy a gyógyultakról.

A járvány kezdete óta visszatérő probléma, hogy a hivatalos szervek (mint a Müller Cecília vezette Nemzeti Népegészségügyi Központ, vagy az Országos Kórházi Főigazgatóság) féltve őrzik a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos részletes és naprakész információkat annyira, hogy az még a régióban is példátlan. Pedig a szakértők is egyetértenek abban, hogy az adatok nyilvánosságra hozása az egészségügyi dolgozókat is segítené.

A koronavírus fertőzöttekre vonatkozó adatokat a járvány megjelenése után egy évvel, több hónapon át tartó levelezést és adatigénylést követően sikerült megszereznie a K-Monitornak, amiről tavaly februárban az Átlátszó is beszámolt:

Egy évvel a járvány megjelenése után előkerültek a fertőzöttek településszintű adatai végre | atlatszo.hu

A K-Monitor november óta próbálta megigényelni a településszintű, idősoros adatokat, ami több körös levelezés után február 25-én sikerrel zárult. A megszerzett adatbázisból továbbra sem derül ki idősoros változás, csupán a 2020. március 4. és 2021. február 14. közötti összesített fertőzöttek száma településekre lebontva. Viszont már ez is több adattal szolgál, mint a kormányzati portálon novemberben publikált térkép.

A szociális otthonok fertőzöttségi és halálozási adatait Szél Bernadettnek sikerült megszereznie tavaly márciusban, szintén több hónapnyi várakozás után.

A halálozásokról szintén a K-Monitor adatigénylését követően lehetett többet megtudni: adatigénylésük nyomán kiderült, hogy a járvány első egy évében hányan hunytak el koronavírusban az egyes településeken.

Idén áprilisban Facebook-posztban számoltak be arról, hogy újra megpróbáltak adatokhoz jutni arról, hogy településszinten hányan fertőződtek és haltak meg COVID-ban. 90 nap után végül egy, a hivatalos járványügyi tájékoztató oldalra vezető linket kaptak, ami ráadásul nem is a legfrissebb adat volt, hanem a januári összesített napi számokat tartalmazta.

„Lehet persze szórakozni velünk, de baromi káros, hogy miközben ez az adatkör nagyjából minden európai országban nyilvános, itthon nem lehet tárgyilagosan, hivatalos adatok alapján elemezni, hogyan hatott a COVID-járvány a különböző társadalmi-gazdasági helyzetű településeken. Hogy ez miért van, abba jobb bele sem gondolni” – kommentálta a K-Monitor a posztban a történteket. A Facebook bejegyzésükre az NNK Facebook-oldala egy lájkkal reagált.

A településszintű oltási adatokról mi is csak több sikertelen adatigénylést követően tudhattunk meg többet. Amikor ugyanis kiderült, hogy településszintű nyilvántartás nem létezik a beadott oltásokról, a kiszállítás helye szerint kértünk adatokat vakcinatípusonként. Ezt először közel fél évvel az első ilyen témájú adatigénylésünk után kaptuk meg, legutóbb pedig múlt héten írtunk a friss számokról.

A kórházakban uralkodó állapotokról is megpróbáltunk már adatot szerezni az Országos Kórházi Főigazgatóságtól, később pedig az NNK-tól. Érdemi választ ugyanakkor nem kaptunk annak ellenére, hogy kormányközeli politikusok, illetve egészségügyi szakemberek rendre közöltek már hasonló adatokat.

Legutóbb az oltott koronavírus-fertőzöttekről szóló adatigénylésünkre 90 nap várakozás után átláthatatlan diagramot és Word-dokumentumba ömlesztett számokat kaptunk (igaz, végül kérésünk után pár nap múlva elküldték értelmezhető verzióban is a diagramot).

A titkolózás már csak azért is furcsa, mert az adatok egyébként rendelkezésre állnak: az egészségügyi intézményeknek napi szinten több mint 80 adatfajtára vonatkozó jelentési kötelezettségük van.

Titkolja a kormány az alapvető járványügyi számokat, pedig a kórházak 85-féle COVID-adatot jelentenek naponta | atlatszo.hu

A 444 cikkéből az is kiderül, hogy a hivatal főigazgató helyettese, Takács Péter elmondta, hogy a lap által kért adatok e-mailben érkeznek be a kórházaktól, „voltak ilyen adataink, az más kérdés, hogy tároltuk-e azokat”. Hozzátette azt is, hogy az üzenetek archiválásának rendjéről a titkárnőjét kellene megkérdezni, de szerinte az áprilisi-májusi adatok már nincsenek meg, egyszerűen törölhették őket.

Szabó Krisztián—Szopkó Zita

Megosztás