Uniós viszonylatban viszont még ez az arány is kevésnek számít: a tagországok közül Magyarországon támogatják a legkevesebben az orosz energiafüggőség mielőbbi csökkentését.
Az Európai Bizottság áprilisban átfogó közvélemény-kutatást végzett az uniós állampolgárok körében az Ukrajna elleni orosz agresszióra adott uniós válaszok támogatottságával kapcsolatban. A kutatásból kiderül, hogy az állampolgárok 85%-a gondolja úgy, hogy az EU-nak minél előbb csökkentenie kéne energiafüggőségét Oroszországtól.
Leginkább a portugálok sürgetik az orosz gázról és olajról való leszakadást: a megkérdezettek közel 100%-a tartja sürgősnek az energiafüggőség megszüntetését, de Máltán, Finnországban, Hollandiában és Lengyelországban a lakosok szintén nagyon magas arányban (több mint 90%) támogatják a kezdeményezést.
Ezekhez a számokhoz képest a magyar közvélemény jóval kevésbé támogatja az ötletet. Ámbár figyelembe véve a kormánypárt kommunikációját (a miniszterelnök szerint például „az nem segítség, hogyha elzárjuk az orosz gáz- és olajcsapot, és a magyar gazdaság három nap múlva vagy négy nap múlva megáll”), a támogatottsági arány viszonylag magasnak számít.
Az orosz energiafüggőség csökkentésének magyar támogatottságát csak a szlovák és bolgár múlja alul. Az előbbiek 59, az utóbbiak 63 százaléka sürget erre irányuló uniós lépéseket.
Mindezzel együtt a felmérésből világosan látszik, hogy minden uniós tagállamban közel kétharmados támogatottsága van az orosz energiafüggőség csökkentésének.
Érdekes módon az Oroszországgal vagy Ukrajnával szomszédos tagállamokban az uniós átlaghoz képest elmarad a támogatottsági arány: ezekben az országokban az állampolgárok átlagosan 80%-a sürgeti a függőség csökkentését. A határmenti országok közvéleménye meglehetősen eltérő képet mutat. Finnországban és Lengyelországban 90%-nál is magasabb az elkötelezettség mértéke az orosz energiafüggőség mihamarabbi leépítése mellet, míg Litvániában, Magyarországon és Szlovákiában az állampolgárok csupán 71, 67 és 59%-a vélekedik hasonlóan.
Szémann Tamás—Rédl Boglárka
2022 első félévében a bruttó átlagkereset 500 ezer Ft körül, a medián pedig 381 ezer Ft körül alakult – ez több mint 100 ezres különbséget jelent.
Az árakat az uniós szinten legmagasabb magyar áfa és a jövedéki adók is magas szinten tartják.
Az Átlóra készült interaktív anyagunkban végignézheted a Formula 1 elmúlt 72 és fél évének történetét!
Ez több, mint a választás előtti SZJA-visszatérítés összege.
A(z) https://cdn.atlatszo.hu oldal sütiket és más kódokat használ a honlap megfelelő működésének biztosítása céljából, a weboldalon nyújtott felhasználói élmény fokozása érdekében, továbbá ennek segítségével készít elemzéseket az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállításához. Bővebb információt az adatkezelési tájékoztatónkban talál.
