Amióta 1915-ben elkezdett térképeket készíteni, azóta a National Geographic négy óceánt ismert el: az Atlanti-óceánt, a Jeges-tengert, a Csendes-óceánt és az Indiai-óceánt. Azonban június 8-ától, az óceánok világnapjától kezdve elismernek egy ötödik óceánt: a Déli-óceánt. Több tudós már régóta óceánként tartotta számon, viszont nem volt nemzetközi egyezmény ezzel kapcsolatban.
A Déli-óceán az egyetlen, ami másik hármat érint és teljesen átölel egy kontinenst, Antarktiszt. Emiatt míg más óceánok területét a partszakaszok jelölik, addig a Déli-óceánt az áramlatai alapján határozzák meg. A Nyugati-Szél-áramlás nyugatról keletre mozog az Antarktisz körül 60 fokra és ez a vonal jelenti a Déli-óceán körvonalát.
Ez a második legkisebb óceán, a Föld vízfelületének 6,1%-át teszi ki, csak a Jeges-tenger kisebb nála, ami csak 4,3%-ot jelent az óceánok összterületéből. Fölöttük van az Indiai-óceán 19,5%-kal, az Atlanti-óceán 23,5%-kal, a legnagyobb óceán pedig egyértelműen a Csendes-óceán, ami az óceánok területének 46,6%-át jelenti.
Adatok a Déli óceánról
Az óceánok mélységét tekintve is hasonló a sorrend: a legsekélyebb vizű a Jeges tenger 1,205 méter mélységgel, ezt követi a Déli-óceán 3,270-nel, az Atlanti-óceán 3,646-tal, amit éppen csak megelőz az Indiai-óceán 3,741 méterrel, a legmélyebb pedig a 3,970 méter mélységű Csendes-óceán.
Tekintve, hogy a Déli-óceán határvonalai nagyrészt más vizektől választják el, így csak 17, 968 kilométer partszakasszal büszkélkedhet. A Jeges-tenger 45,389, az Indiai-óceán 66,526, az Atlanti-óceán több, mint 111 ezer, a Csendes-óceán pedig 135,663 kilométer partszakasszal rendelkezik.
Szémann Tamás-Szabó Hédi
