Bezárás
Környezetpusztítás

A NER-elit áll a tóparti természetromboló beruházások többsége mögött

Közel 13 hektár füves, nádas területet fognak betonnal és térkővel befedni, ha megvalósul a Fertő tó partján tervezett hotel, apartmanház és sportkomplexum. A Balaton környékén is sorra jelennek meg a vízpartot és a nádast károsító építkezések, Tatán hatalmas szállodát építene egy beruházó a tavon, ami évente vadludak ezreinek a találkozóhelyéül is szolgál. A Velencei-tónál a helyi önkormányzatok sorra minősítik át a vízparti telkeket a nagyobb beépíthetőség kedvéért. Mivel jogi úton szinte lehetetlen korlátokat állítani a tömött pénztárcával és jó kapcsolatokkal bíró befektetők építkezési kedvének, ezért környezetvédők és helyi lakosok több szervezete Nagy Tavak Koalíció néven összefogott a magyarországi nagy tavak környékén zajló pusztítás ellen. 

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

Az elmúlt két évben annyi, a környezetet veszélyeztető beruházás indult el a Balaton, a Velencei-tó, a Tatai Öreg-tó és a Fertő tó környékén, hogy tavaly ősszel több civilszervezet összefogott és elindította a Nagy Tavak kampányt Az Alaptörvény alapján védelem jár a tavaknak címmel kiadott nyilatkozattal. Ebben az aláíró szervezetek azt kérik a kormánytól, hogy számon kérhető garanciákkal biztosítsa, hogy nagy tavaink nem esnek áldozatul állami és magán beruházásoknak, amik a környezetvédők szerint

kizárólag szűk gazdasági érdekkörök rövid távú gazdasági érdekeit helyezik előtérbe és nem felelnek meg a fenntarthatóság alapelveinek, illetve a jövő generációi felé tanúsítandó felelős gazdálkodásnak.

Ezt a kampányt a Civil Kollégium Alapítvány kezdeményezésére létrejött Rendszerszint Országos Közösségszervező Műhely és több civilszervezet indította el. Az októberi közös nyilatkozatot támogatóként 75 szervezet írta alá, de mivel arra semmilyen válasz nem érkezett a döntéshozók részéről, a szervezet kezdeményezte a Nagy Tavak Koalíció megalakítását a lakossági és a természetvédelmi érdekeket sértő tóparti fejlesztések ellen.

A kezdeményezés 2021. március 22-én, a víz világnapján lépett a nyilvánosság elé, majd néhány napon belül országgyűlési határozati javaslatot adtak ki, amit az ellenzéki pártok támogatásával a Párbeszéd Magyarországért nyújtott be. A dokumentum az Alaptörvényre és nemzetközi egyezményekre hivatkozva szólítja fel a kormányt többek között arra, hogy

„számonkérhető garanciákkal biztosítsa, hogy a természetvédelmi szempontból rendkívül értékes nagy tavaink, a Balaton, a Fertő tó, a Tatai Öreg-tó és a Velencei-tó ne essenek áldozatul állami és magán idegenforgalmi beruházásoknak”.

A NER-elit áll a tóparti természetromboló beruházások többsége mögött from atlatszo.hu on Vimeo.

Nincs információ a szankciókról

Több, a Balatont károsító beruházásról az Átlátszó is beszámolt a (itt, itt, itt és itt is). Azóta szerettük volna megtudni az illetékes környezeti hatóságoktól (Somogy Megyei Kormányhivatal, Zala Megyei Kormányhivatal, Veszprém Megyei Kormányhivatal), hogy hány és milyen ügyben történt elmarasztalás, bírságolás, esetleg feljelentés a Balatont és környékét érintő természetkárosító tevékenység miatt, s hogy mekkorák voltak az egyes esetekben kiszabott bírságok. A három hatóság közül csak a Veszprém megyei hivatal válaszolt, de tőlük is csak az információ egy részét kaptuk meg:

„2019. január 1-je óta összesen 95 esetben szabott ki természetvédelmi bírságot természetkárosító tevékenység miatt a Veszprém Megyei Kormányhivatal. A bírságok kiszabásának legfőbb oka az engedély nélküli nádirtás, fakivágás, cserjeirtás, a Balaton tómedrének feltöltése és védett természeti terület engedély nélküli átalakítása volt”.

Hivatalos adatok híján a sajtó és a civilszervezetek beszámolóira hagyatkozhattunk, amikor térképen jelöltük azokat a helyeket a Balatonnál, ahol problémás tervezett vagy megvalósult építési beruházások jelentek meg.

Made with Flourish

Rombolási helyszínek a Balaton körül

Közben úgy tűnik, a kormány is megelégelte a Balatonparti építési beruházások körül kialakuló egyre több botrányt: idén májustól váratlanul a Balaton élővilágának megóvásával kapcsolatos feladatok ellátására miniszteri biztost neveztek ki. Kérdéses persze, hogy mennyire fog tudni vagy akarni fellépni a jogszabály- és alkotmányellenes tervekkel szemben Szári Zsolt Balázs, aki az állami tulajdonú Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt vezérigazgatója. (Ez a cég a Balatontipp híroldal tavalyi cikke szerint tízezer köbméter követ rakott a Balatonba a Tihanyi-félszigetnél, haltelepítés miatt.)

Népszavazási kezdeményezés Tatán

A természeti környezetet veszélyeztető építkezések nem csak a Balatonnál és a Velencei-tónál terjednek, nincs biztonságban a Tatai Öreg-tó sem. Korábban az Átlátszó is beszámolt az oda tervezett szálloda építése miatti tiltakozásról, és az ügyben indított népszavazási kezdeményezésről. A jelenlegi szabályozás, a terület besorolása alapján nem építheti meg a tópartra tervezett szállodát  a beruházó cég (Avalon). Viszont a polgármester 2021 novemberében le akarja zárni Tata településrendezési tervének módosítását, megkerülve ezzel az egyik népszavazási kérdésünket, ami miatt hatalmas a felháborodás a város lakosságának körében – tájékoztatta az Átlátszót a Tatai tavat védő civilek egyik csoportja, a Stop Avalon! Tata civil mozgalom vezetője.

Szalay Ildikó szerint, ha a településrendezési tervet a városvezetés módosítja, és ezzel újraírja a Helyi Építési Szabályzatot, akkor elhárítja az akadályt a beruházók elől. A helyiek az ügyben népszavazást is kezdeményeztek, de erre leghamarabb 2022 tavaszán kerülhet sor, bár a szükséges 4200 aláírás helyett már 6500 megvan. Azonban ha a településrendezési terv módosításával a polgármester megkerüli a népszavazási kérdéseinket, akkor a népszavazási kezdeményezésünk értelmét veszítheti” – ismertette Szalay a tatai helyzetet.

Perelnek a Fertő tó beépítése miatt

Több mint egy éve igyekszik felhívni a figyelmet a Fertő tó Barátai Egyesület egy az Átlátszó által is bemutatott, és a közelmúltban a sajtóban részletesen ismertetett sokmilliárdos állami beruházás káros következményeire. A szervezet egyik alapítója Kun Zoltán természetvédelmi szakértő az Átlátszónak úgy fogalmazott:

„Számtalan jogszabállyal és rendelettel ütközik a Fertő tavi nagyberuházás is, ami – ha megvalósul – közel 13 hektár természetes zöldfelület (nádas és füves, fás rész) lebetonozását, térkövezést jelentené. Ott jelenleg a projekt vízjogi engedély által jóváhagyott munkálatai folynak (iszapkotrás, stb.), de a beruházásnak már megvannak a környezetvédelmi és építési engedélyei is.”

Az utóbbiakhoz Sopron megyei jogú város Helyi Építési Szabályzatát kétszer is (2017-ben és 2018-ban) módosítani kellett e beruházás érdekében úgy, hogy közvetlenül a tó partján is lehessen építkezni. Annak ellenére, hogy a vízpartok beépítését korlátozó kormányrendelet alapján a Fertő tónál 6 méteres sávban (a Balaton esetében ez 30 méter a szerk.) csak vízgazdálkodással és rendészettel összefüggő építményeket lehet építeni.

A civilszervezet két hónappal ezelőtt a zöld ombudsmanhoz fordult, hogy kezdeményezze a természetromboló nagyberuházás alapját jelentő helyi építési szabályzat alkotmányossági vizsgálatát. Erre egy május 25-én közzétett figyelemfelhívásban reagált is országgyűlési biztoshelyettes, kifogásolva többek között, hogy az építésügyi kiemelt beruházások esetén egyre tágabb körű felmentések érvényesülnek és emlékeztetett arra is, hogy

„a beruházásokhoz fűződő magánérdekek tehát az Alaptörvény értékrendje és szabályai szerint nem írhatják felül a jelen és a jövő közérdekét érintő természetvédelmi érdekeket”.

Kun Zoltán tavaly januárban bejelentést tett az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóságánál, mert szerinte jogszabályokba ütköző módon készült a környezeti hatástanulmány, amire a Fertő tavi építkezés engedélyei alapoztak. Szerinte

„a beruházó maga ismerte el, hogy kiemelt közérdek nem határozható meg a beruházással kapcsolatban, márpedig Natura 2000-es területen csak ilyen esetben lehetett volna a projektet engedélyezni környezetvédelmi szempontból. Kiemelten közérdekű projektnél lehet beavatkozni ilyen védettséggel bíró helyen, és jogszabály által meghatározott módon kell pótolni az elpusztításra kerülő természeti értéket (növényzet, stb)”.

Kun azt is kifogásolta a bejelentésében, hogy szerinte azért sem lehetett volna engedélyezni ezt az UNESCO világörökségi helyszínként és a Ramsari egyezmény alapján is védett területen tervezett beruházást, mert kiemelten védett növény- és állatfajokra is hatással van, és mert nem konzultáltak az osztrák féllel, ami pedig kötelező lett volna a vonatkozó európai környezetvédelmi direktíva szerint. Kun Zoltán úgy tudja, hogy a brüsszeli Főigazgatóság tavasszal megkereste a magyar kormányt az ügyben, s a magyar fél szeptemberben küldött erre választ. E levelezés megismerése érdekében megkerestük a brüsszeli Főigazgatóságot, a Miniszterelnökséget és az Agrárminisztériumot, de mostanáig nem kaptunk választ ezekre az e-mailekre.

A Fertő tavi beruházás miatt a Greenpeace Magyarország Egyesület nemrég beperelte a 5906-34/2018. sz. környezetvédelmi engedélyt kiadó Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatalt. A zöldszervezet a keresetben hosszan sorolja, hogy mely állatfajok élőhelyében tesz (és tett már) kárt a beruházás, ami szerintük szembemegy többek között

  • Magyarország Alaptörvényével,
  • a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv.-nyel
  • a 275/2004. (X.8.) kormányrendelettel
  • a vizes élőhelyek védelméről szóló 83/2014. (III14.) kormányrendelettel
  • az 1993. évi XLII. törvénnyel a nemzetközi jelentőségű vadvizekről.

A Greenpeace azt kérte a bíróságtól, hogy helyezze hatályon kívül a Fertő tavi beruházás környezetvédelmi engedély-módosítását, ami olyan megdöbbentő indoklásokat is tartalmaz, hogy

azért nem kell foglalkozni a védett természeti értékek pusztulásával, mert az engedélyes a tevékenységével már úgyis eltávolította onnan ezeket”.

Azt pusztítják el, amiért odaköltöztek

Bár egy-egy beruházás leállítására még ritkábban, utólagos elbontására: lásd pl. a budapesti II. kerületi Csipak-villa ügyében született döntést időnként sor kerül, a környezetkárosító ügyekben ma Magyarországon a jogi megoldás nem jelent biztos és elég gyors védelmet, mondta az Átlátszónak a Környezeti Management és Jog Egyesület (EMLA, Environmental Management and Law Association) igazgatója,  dr. Kiss Csaba. Szerinte a nagy tavak látványos terhelés-növekedése részben természetes” folyamat, az élővizek partjai mindig is vonzóak voltak az építési beruházások számára. Ráadásul a koronavírus-járvány alatt az emberek elviselhetőbb karantén-környezetre vágytak, felerősödött a „természetbe való visszatérés” igénye, az üzleti oldal pedig lecsapott erre a lehetőségre.

Az új épületek pedig sokszor brutálisan belerondítanak a partvonalba és az addig fölépült házakkal kialakult településképbe (pl. az alsóörsi Pelso Lakópark is egy ilyen beruházás, de a tihanyi nádas helyén tervezett ingatlanfejlesztés is ilyen lesz). Így elmondható, hogy jóllehet természetközeli helyekre vágynak az emberek, gyakran épp e területek természet-közelisége veszik el azáltal, hogy odaköltöznek.

Míg néhány éve havi 1-2 bejelentés érkezett az egyesületünkhöz természetkárosító ügyekről, ma már szinte naponta kapunk egy-egy ilyen megkeresést, valószínűleg, mert több az ilyen beruházás és mostanra jobban észreveszik ezeket az emberek, elegük van az ilyen ügyekből. Sok a botrány a tavak körül, a legtöbb beruházót nem érdeklik az olyan »apróságok« , mint a partvonal megtartása például. Ha úgy látják jónak, minden skrupulus nélkül lebetonozzák a vízparti részeket is. Ráadásul tudni lehet, hogy nagyrészt a NER-elit van ezek mögött a beruházások mögött, s ők jó kapcsolatok révén felül tudják íratni a védett területekre vonatkozó szabályokat. Nincs ugyanis olyan egységes jogi védettsége például nagy tavainknak sem, ami kimondaná, hogy egyszerűen bizonyos szinten túl nem építhető be a partjuk. Annál is inkább rejtély, hogyan jöhetnek létre az új beépítések, mert pl. a Balaton-törvényt felváltó jogszabály kimondja: a Balaton vízparti területein új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.

Ha pedig egy-egy önkormányzat próbál ellenállni a károsító beruházással szemben, akkor a rendszerbe épült befektetőnek van módja arra, hogy megkerülje, felülírassa a helyi vezetés döntését és a helyi szabályokat, mert erre vannak jogi lehetőségek. Tudomásom szerint ez történt volna Balatonvilágoson a nagy port felvert és végül a civil kampány és az óriási sajtóvisszhang miatt meghiúsult társasház építés esetében is. Ott ugyanis a képviselőtestület ellenállt a minden korábbinál nagyobb volumenű vízparti beépítést magába foglaló terveknek, de a tény, hogy a beruházás nemzetgazdasági szempontból kiemelt volt, lehetővé tette a sajátos beépítési szabályok kormány általi meghatározását és végül egy építési engedély kiadását.

Nincs egységes jogi védelem, így az olyan brutálisan nagy projektek, mint a Fertő tavi szállodaépítés is »észrevétlen« tudott maradni hosszabb ideig, s csak évekkel az engedély kiadása után derült ki. Nincs valódi társadalmi részvétel az ilyen ügyek engedélyezése kapcsán, pedig a természetbe ennyire nagy mértékben beavatkozó nagyprojektekről országos egyeztetést kellene tartani. A jog többnyire képtelen kezelni ezeket a helyzeteket. Azok, akik rosszat akarnak, pusztítanának, mindig egy lépéssel előttünk járnak, ezért a hozzánk forduló ügyfeleknek sajnos azt kell mondanunk rendszeresen, hogy mivel a bírósági eljárás nagyon lassú, a legtöbb esetben a jogi megoldás nem jelenti az adott ügy megoldását, hanem ennél hatékonyabb lehet a kampányok, akciók szervezése és az adott ügy megvitatása a sajtóban mondta az Átlátszónak dr. Kiss Csaba.

A “Nagy Tavak Koalíció” kezdeményezésére benyújtott, „Magyarország nagy tavai természeti és kulturális értékeinek védelméről szóló határozati javaslat”-ot május 27-én ellenzéki javaslatra tárgyalta, de kormánypárti többséggel leszavazta a Parlament Fenntartható Fejlődés Bizottsága, így az nem kerülhet a plenáris ülés elé megvitatásra. Egyetlen kormánypárti képviselő, Bencsik János, Tata országgyűlési képviselője szavazott az ellenzékiekkel az ügyben.

Horn Gabriella

Videó: Németh Dániel. Infografika: Szabó Krisztián.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom