Bezárás
Környezetpusztítás

Letarolnák Tihanyban a Balaton-partot egy medencés luxusszálló miatt

Tihanyban már a mocsár sincs biztonságban a beruházóktól: a tihanyi önkormányzat egy lápos, fákkal borított területet is beáldozott a profit érdekében. A Balaton-parti ingatlant 746 millió forintért értékesítette. A medencés luxusszálló kedvéért a helyi építési szabályzatot (HÉSZ) is módosította a polgármester, de már egy újabb módosítás van napirenden: a szomszédos, önkormányzati tulajdonú lápot arra szeretnék használni, hogy a vendégek közvetlenül le tudjanak sétálni a Balaton-partra. A polgármester támogatja, hogy a „kaotikus állapotú” kisnádast rendbe hozzák, a helyiek szerint viszont a háborítatlan nádasban semmi „revitalizálandó” nincs. A fás telekre évekig hordták az aszfaltot, a hatásvizsgálat szerint a „köves talajt” a terep feltöltésére fogják használni, azonban a beruházó azt állítja, elszállíttatja az építési hulladékot.

Nélküled nincsenek fontos sztorik – adód 1 százalékát ajánld fel az Átlátszónak! Adószámunk 18516641-1-42, kattints ide a letölthető nyilatkozatért.

Márciusban számoltunk be arról, hogy a Csányi-Hernádi-Garancsi trió épít állami támogatással szállodát Tihanyban, ami jelentős természetpusztítással fog járni. Az egyik olvasónk ezután hívta fel a figyelmünket, hogy a félsziget déli részén egy másik hotel építése miatt, még nagyobb környezetpusztítás várható.

„A Tihany Révnél kezdődő mocsaras-lápos, Kenderföldek elnevezésű terület beépítéséről van szó, ahova 100120 szobás szállodát, valamint több mint 20 lakóépületben 388 lakásos apartman komplexumot, medencéket és wellness központot képzelnek el. Szeretném megakadályozni, hogy itt hotel épüljön, ugyanis meg akarom őrizni ezt a lápot a mostani állapotában” – mondta lapunknak a helyi lakos.

Állami támogatással épül luxusszálló Tihanyban, a szupergazdagok cége több tucat fát vághat ki

A polgármester a vészhelyzet ideje alatt kiemelt fejlesztési területté kívánja nyilvánítani a területet, ahol a Csányi-Hernádi-Garancsi trió épít szállodát. A beruházás során felújítják Habsburg József főherceg nyári rezidenciáját, de a telken új szállodaépületeket is terveznek. Az építkezés nagy valószínűséggel érinteni fogja a telek ősfás, ligetes részét.

Az önkormányzaté volt az értékes terület. A Balaton-parti ingatlan 2018-ig az önkormányzat tulajdona volt, hosszú éveken keresztül szerették volna értékesíteni az úgynevezett Kenderföldeket, de nem találtak rá megfelelő vevőt. A könnyebb eladhatóság érdekében kezdődött el a Kenderföldek felaprózása: a 10,5 hektáros ingatlant a képviselő-testület megosztotta és annak felét, 5,4 hektárt igyekezett értékesíteni. Az önkormányzat 2018-ban beapportálta az ingatlant a Félsziget Resort Ingatlanfejlesztő és Szálloda Hasznosító Kft.-be, a telekért cserébe az önkormányzat többségi tulajdonosként szállt be a cégbe. Megfelelő vevő híján ez volt az egyetlen esélyünk arra, hogy hasznosítani tudjuk a területet – nyilatkozta 2018-ban Tósoki Imre fideszes polgármester. Tósoki Imre vezette önkormányzat egyébként akkoriban még „csak” egy 150 szobás szállodát vizionált, az ingatlan másik felét meghagyták volna pihenőparknak.

Az önkormányzat néhány hónap után kiszállt projektből

Kezdetben az ingatlant tulajdonló Félsziget Resort Kft.-ben többségi tulajdonos volt az önkormányzat, a cég másik részét a Félsziget Villapark Zrt. birtokolta. Az utóbbi cég tulajdonosa a tihanyi és a füredi Malackrumpli bisztrók tulajdonosa, Járosi Tamás volt. (Ő az a balatoni üzletember, aki tavaly rögtön a járvány kitörése után az állami tulajdonú Tihany Yacht Club kikötőjének megújítására és bővítésére 195 millió forint állami támogatást kapott, nagyjából egy hónappal később pedig otthagyta a kikötőt üzemeltető céget.)

A cégadatbázis szerint az önkormányzat 2018 végén, néhány hónap után kiszállt a projektből, kicsivel később Járosi Tamás is távozott.

A Félsziget Resort Kft. többségi tulajdonosa jelenleg az Omega 99 Ingatlanforgalmazó Kft. (51 %), a másik fél a Félsziget Villapark Zrt. maradt (49 %), immáron új tulajdonosokkal. Az ingatlan volt és jelenlegi tulajdonosi köréről készítettünk egy céghálót, hogy az könnyebben átlátható legyen.

Az Omega 99 Kft.-nek fele-fele arányban két milliárdos a tulajdonosa, Nyíri Viktor és Futó Péter György személyében. Futó Péter a Forbes 2020-as listája szerint a 29. leggazdagabb magyar, aki ingatlanfejlesztőként tett szert a vagyonára, a legismertebb érdekeltsége a Futureal-cégcsoport. A CORDIA a Futureal-csoport lakóingatlanok fejlesztésével foglalkozó tagja. Dr. Nyíri Viktor szintén milliárdos üzletember, akit kockázati tőkebefektetőként tartanak nyilván.

Érdeklődtünk az önkormányzatnál, hogy mennyi pénzt kaptak a projekt elhagyásakor.

Tósoki Imre fideszes polgármester válaszából kiderült, hogy az ingatlant 746 millió forintért értékesítették.

A milliós összegből több felújítás valósult meg a városban, a vételár fele pedig a tartalékalapba került, ami jól jött a koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági helyzetben.

Az önkormányzat a jelenlegi, de már a korábbi is korábban is megpróbálta értékesíteni ezt a területet, de az alacsony árajánlatok miatt ez nem sikerült. Több nyilvános, de sikertelen pályázat után ezért döntöttünk úgy, hogy az 1841/23 hrsz-ú területet apportáljuk egy ingatlanfejlesztő cégbe. Szándékunk azonban már akkor is az volt, hogy üzletrészünket értékesítjük, hiszen ebből a forrásból tudtunk pályázatainkhoz önerőt biztosítani. Akkoriban 720 millió forintra értékelték hivatalosan az ingatlant, ezen az értéken apportáltuk a terület. Üzletrészünket később 746 milli forintért értékesítettük.

Ennek az összegnek a feléből fedeztük az új Sportcsarnok, a Civilek háza megépítésének önrészét, az általános iskola energetikai fejlesztését, több utcában az útépítést, aszfaltozást, a Major utcában és a Völgy utcában a járda megépítését és néhány kisebb beruházást.

A vételár másik 50% -a a tartalékalapba került.

Most ez volt a nagy szerencsénk, mert a koronavírus-járvány miatt komoly veszteségeket szenvedtünk el. Köztudott, hogy Tihany a turizmusra van utalva, csak a turizmusból származó bevételekre építhetünk, itt nincsenek ipari parkok, üzemek. 2020-ban a tartalék ezen a nagyon nehéz időszakon segített át minket. Sajnos, az idén is hasonló problémával szembesülünk; idegenforgalmi adót nem szedhetünk, és még a parkolás sem indult el írta a polgármester a levelében.

Tósoki Imre arra kért minket, hogy a válaszokat változtatás nélkül közöljük.

Már a helyi építési szabályzatot is módosította a polgármester

Tósoki Imre idén februárban módosította a helyi építési szabályzatot a beruházás kedvéért. A telek (1841/23 helyrajziszámú terület) keleti része, ahová a hotelt tervezik (a térképen K-szk4) különösen kedvező beépíthetőségi feltételeket kapott. A legalább 70 százalékban szálláshely-rendeltetést tartalmazó épület esetében

a maximális beépíthetőséget 20 százalékról 30 százalékra ugrott, a minimális zöldfelület aránya pedig 55 százalékról 40 százalékra csökkent.

A telek nyugati részére vonatkozó szabályok (a térképen K-szk1), ahová az apartmanokat, az utakat és egy parkos részt tervezik, kevésbé drasztikusan módosultak, de ez nem jelenti azt, hogy kevésbé lesz drasztikus a fakivágások mértéke. A módosítás után:

  • a minimális zöldfelület aránya 60 százalékról 55 százalékra csökkent,
  • a terepszint alatti maximális beépítettség a mélygarázs miatt 20 százalékról 30 százalékra ugrott,
  • a maximális beépíthetőség 20 százalék maradt.

Ha megnézzük a műholdfelvételeket, akkor látjuk, hogy a területet jelenleg zöld borítja. Arra a kérdésünkre nem kaptunk választ sem a beruházótól, sem az önkormányzattól, hogy nagyságrendileg mekkora fakivágás várható.

A területet jelenleg zöld borítja. Fotó: Google Earth

Sokszor elfeledkezünk arról, hogy nem csak az épületek miatt várható fakivágás, hanem a burkolt felületek miatt is, ami nem számít bele a beépíthetőségbe. Burkolt felületekből pedig bőven lesz a telken, a felszínre és a föld alá parkolókat is terveznek, ami szintén a zöldfelület csökkenésével jár.

A tervekben több mint félezer, 593 darab személygépkocsi parkoló szerepel, amelyből 339 darab mélygarázsban lesz elhelyezve. A négycsillagos wellness szállodához 1,5 darab (sic!) beltéri és két darab kültéri medencét is álmodtak.

Kékkel a tervezett apartmanokat ábrázolták, a jobbra lent a hotel épülete. Forrás: környezeti hatásvizsgálat

A beruházás természetvédelmi szempontból semleges lesz

A fejlesztés jelenleg tervezési szakaszban van, a benyújtott környezeti hatásvizsgálat alapján előzetes vizsgálati eljárás indult. A környezeti hatásvizsgálat szerint az építést öt ütemre osztották, a szálloda és egy lakóépület az első ütemben, a tervezett átadás 2023-ban valósulna meg. A további ütemezés még kérdéses, a teljes befejezést 2030-ra tervezik. Az eredeti tervek szerint az apartmanok nagyon magasak, összesen öt szintesek (földszint + 3 emelet + penthouse szint) lennének.

A terület része a Balaton-Felvidéki Nemzeti Parknak, vagyis az országos jelentőségű védett területnek.

A terület más védettséget nem élvez, nem része a Natura 2000 hálózatnak.

A környezetvédelmi hatásvizsgálat megjegyzi, hogy maga a telek komoly természeti értékekkel rendelkezik szinte közvetlen vízparti kapcsolattal , melyek megfelelő megtartása és kiaknázása alapvető felelősség. A dokumentum készítője azonban arra a megállapításra jut, hogy a beruházás környezetre gyakorolt hatása semleges.

Idősebb nyáras erdő. Forrás: környezeti hatásvizsgálat

A hatásvizsgálatban vannak furcsaságok. Például, egy oldalon keresztül sorolják a védett madárfajokat, amiket észleltek a területen (145. oldal), majd pár oldallal lejjebb leírják, hogy „a beépítésre szánt területen védett faj nem található, így a beépítés a területre természetvédelmi szempontból SEMLEGES hatással bír” (152. oldal).

Egy másik furcsaságra is bukkantunk, mégpedig, hogy a Balatonból tervezik locsolni a füvet. Megkérdeztük a beruházót, aki azonban cáfolta, hogy a Balaton vizét használnák fel.

A Balatonból kívánták locsolni a füvüket. Forrás: környezeti hatásvizsgálat

A telek területét az elmúlt évtizedek alatt elvadult, invazív fajokat is tartalmazó növényzet nőtte be. A beruházás tervezése során külön figyelmet fordítunk a szükség szerinti fatelepítésre, és arra is, hogy a nagyobb, nem invazív facsoportokat megóvva helyezkedjenek el a jövőbeni épületek. A projekt üzemeltetésében majd a megújuló energiaforrásoknak is kiemelt szerepük lesz. Az ingatlan természetesen a városi vízhálózatra csatlakozik majd: a zöldterületek öntözését ezzel, valamint az összegyűjtött csapadék felhasználásával biztosítjuk írta a beruházó.

A szállások miatt a Kenderföld út felől jelentős autós forgalom várható, ami a törvényben rögzített határértéket is jócskán átlépi.

„Az üzemelés fázisában a tervezett létesítmény maximális forgalma a Kenderföld út (meglévő zsákutca) forgalmának zajkibocsátásánál nappal 8,4 dB(A) növekményt okoz az alapállapothoz képest, amely a gyakorlatban is jól észlelhető különbséget jelent, és ez a határértéket is túllépi” olvasható a tanulmányban.

Veszélyes hulladék is lehet a telken

A környezeti hatásvizsgálat 2020-ban készült el, amihez a szakemberek kilátogattak a helyszínre. A beszámoló szerint a felmérés idején a terület egy része víz alatt állt (a vízmélység átlagosan 1030 cm között volt). A beépítésre szánt területen a vízzel elöntöttséget meg kell szüntetni, ezért a beépítésre szánt területet körülbelül 1 méteres átlagvastagságban feltöltik.

Vízben álló fiatal erdő. Forrás: környezeti hatásvizsgálat

A dokumentumból az is kiderül, hogyan tervezik feltölteni a területet. „Ez jelen esetben az ingatlan északnyugati részén lerakott, egyéb helyekről származó tereprendezésből lerakott köves talaj elsimítását, valamint a mélyebb térszíni helyzetben lévő területrészek feltöltését jelenti.”

A lapunkhoz eljutott fényképek alapján az északnyugati részen aszfalttörmelék került elhelyezésre,

a hatásvizsgálat szerint az északnyugati részen lévő „köves talajt” a terep feltöltésére fogják használni.

Mivel a környezeti hatásvizsgálat nem szól arról, hogy az aszfaltot el kell szállítani, és mivel az aszfalt az összetételétől függően lehet veszélyes hulladék, aggályok merültek fel.

A telekre jelentős mennyiségű aszfaltot hordtak. Fotó: Egy helyi lakos felvétele.

A szóban forgó telket nyílt tenderen elindulva vásároltuk meg. Tudunk arról, hogy a területen építési hulladék is található: ezt természetesen elszállíttatjuk, és csak a feltöltésre alkalmas földet fogjuk hasznosítani a jövőben – ígéri a beruházó.

Kaotikus állapotú kisnádasra építenének utat

Közben a HÉSZ újabb módosítása van napirenden a településen, ugyanis a szomszédos, önkormányzati tulajdonú lápot arra szeretnék használni a fejlesztők, hogy a vendégek közvetlenül le tudjanak sétálni a Balaton-partra, ez a terület egy kapuként szolgálna.

A módosítási kérelem miatt az önkormányzat társadalmi egyeztetést indított.

A fejlesztők a kisnádas területét (1841/9 ingatlan) szeretnék revitalizálni és egy feltáró út segítségével bemutatni. Ennek érdekében pedig szükséges a természetközeli közkert-övezetben műtárgyak és utak kialakíthatóságát lehetővé tenni. Ezzel szeretnének lehetőséget teremteni a gyalogos megközelítésére.

A kérdések között említett, Zkkt3 övezetbe sorolt szomszédos mocsaras terület nem a cégcsoportunké, hanem az önkormányzat tulajdona. Ezt a területet nem építjük be: a helyhatósággal egyetértésben itt rendezett, gondozott zöldterületet szeretnénk kialakítani – írta a beruházó.

Önkormányzati tulajdonú területről van szó. Az elképzelés összhangban áll a szabályozási terv módosításával, amelynek folyamata már elindult. Jelenleg a lakossági, civil egyeztetés zajlik, később a környezetvédelmi hatóságok döntik el, hogy támogatják-e a módosítási igényt. A kívánt módosítás célja, hogy lehetővé tegye a jelenleg kaotikus állapotú, közpark jellegű területeken a természetes élőhelyek visszaállításának elősegítését – közölte az Átlátszóval az önkományzat.

Forrás: Tihanyi Önkormányzat csatolta a stég tervét

A tervezett szabályozás szerint a jövőben sem emelhető ezeken a területeken épület; csak pihenőterületi, sétány funkciókat szolgálhatnak. A Tihany 2030 projekt, amelynek elemeit tavaly állítottuk össze és a félsziget hosszú távú, koncepcionális fejlesztéseit határozza meg, tartalmazza a zöldterületek rehabilitációját, a félsziget humanizálását.

A Balaton partján például egy sétányt és tanösvényt alakítanánk ki, de sok, ma kissé elhanyagolt zöldterületen is helyreállítanánk az egészséges ökoszisztémát, élőhelyeket. A szabályozási terv törekvései összhangban állnak ezekkel a célokkal. A kenderföldi részekre vonatkozó felújítási terveket neves tájépítész iroda készíti – ez a garancia a zöldterületek minőségi megújítására – írta lapunknak az önkormányzat.

Védett vagy nem védett?

A hotel tervei alapján a feltáró út a Balatonba vezetne, ehhez egy mólót is szeretnének építeni. A tervezett móló területén jelenleg a Vízpart rehabilitációs-tanulmányterv szerint másodosztályú, védett nádas van.

A telek előtti nádas besorolása Forrás: Vízpart rehabilitációs-tanulmányterv, Jelmagyarázat (Átlátszó szerkesztés)

A telek előtt elhelyezkedő nádas nem II. A, hanem IV. minősítésű, és bár nem védett, a stég kiépítése során csak minimális beavatkozásra kerül sor. Természetesen itt is mindenben a jogszabályoknak megfelelően járunk el – írta a beruházó, aki csatolta a nádastérképet, amin ugyanez a hely negyedosztályú nádasként szerepel.

Nádastérkép dokumentumai – Tihany by atlatszo on Scribd

Kerestük a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóságot, hogy a két dokumentumban miért szerepel más besorolás alatt a nádas, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.

A háborítatlan nádasban semmi „revitalizálandó” nincs

A Révbe Érünk Egyesület elnöke, Molnár György Sándor levelet küldött Bujdosó Judit tihanyi főépítész részére, amiben arra kérik, hogy ne módosuljon a kisnádas (1841/9 ingatlan) jelenlegi építési övezetbe való besorolása, és hogy a partnerségi egyeztetés lezárása előtt, veszélyhelyzet után tartsanak egy lakossági fórumot.

Az Egyesület 2021. márciusában azzal a céllal jött létre, hogy Tihany község Halásztelep, Kenderföld, Kopaszhegy és Cserhegy területének lakosai és nyaralói hatékonyabban léphessenek fel érdekeik érvényesítése érdekében az őket is érintő önkormányzati döntések kapcsán.

„Nagyon fontosnak látjuk, hogy a balatoni régióra nehezedő beruházói nyomás ellenére Tihany ne kövesse azon kevésbé szerencsés Balaton-parti települések szomorú példáját, amelyek különböző profithajhász beruházások következtében folyamatosan veszítik el természeti és építészeti értékeiket.

Tihany erre nem szorul rá” – olvasható a levélben.

Álláspontjuk szerint, ha az újonnan kialakítandó Zkkt4 helyrajzi számú építési övezet a jelenlegi kis nádas helyén megengedné az épületnek nem minősülő műtárgyak és utak kialakítását, akkor azok később, a szomszédos ingatlan 388 lakással tervezett beépítése miatt, előre most pontosan még nem látható célokra is felhasználhatóak lesznek.

Továbbá az egyesület szorgalmazza, hogy a szomszédos telek (1841/23 helyrajzi számú ingatlan) beépítése kapcsán egy új, független hatástanulmány készüljön, mert a jelenlegi dokumentummal kapcsolatban számos aggály merült fel.

Az üzemeltetés során várható hatásokat szerintük alábecsülték a környezeti hatásvizsgálatban, így például a környezeti hatásokat és forgalomnövekedés mértékét.

A polgármester azt ígéri, nincs több zöld áldozat

Tósoki Imre 15 éve igazgatja Tihany ügyeit. 2020 őszén egy gyűlésen a polgármester azt ígérte, hogy amíg ő vezeti a települést, addig a Kenderföldeken kívül más zöldterületeket nem áldoznak be a költségvetési egyensúly érdekében.

A polgármester saját kézzel ültetett áprilisban juharfát a bicikliút mellett, a bejegyzést a saját oldalán is megosztotta (Tósoki Imre szürke dzsekiben). Fotó: Facebook/Pálffy Zsolt

Bartus Sándor helyi képviselő ezen a gyűlésen felhívta a figyelmet arra, hogy a félsziget elérte kapacitásainak felső határát.

Az önkormányzatnak pedig nagy a felelőssége abban, hogy „Tihany Tihany maradhasson”.

A tihanyi önkormányzat 747 millió forintot kapott az ingatlanért, Bujdosó Judit főépítész ezen a találkozón azonban igyekezett hárítani a jelenlegi vezetés felelősségét: már legalább húsz éve beépíthető területként jelölték meg a Kenderföldeket, így ezt a szabályozást utólag visszafordítani nem lehet, mert az ingatlanfejlesztő óriási kártérítésre lenne jogosult.

Luxusvillák, medencék, óriásdaru a védett területen – így épül be a Tihanyi-félsziget

Itt hozták létre Magyarország első tájvédelmi körzetét 1952-ben. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park része, Natura 2000-es természetvédelmi terület, világörökségi várományos helyszín – mégis rohamtempóban beépül a Tihanyi-félsziget. Az építkezéseket papíron szigorú szabályok korlátozzák ezen a kivételes helyen, de úgy tűnik, hogy a korlátozások nem vonatkoznak mindenkire.

Rákérdeztünk a polgármesternél, hogy pontosan mit is jelent, hogy nem lesz több zöld áldozat.

Amikor ezt mondtam, a Kenderföldi rész már közel 40 éve építési területnek volt kijelölve, tehát az építkezés nem új területet vesz el. Ahogy ígértem, ahhoz tartom magam: újabb zöldterületeket, közparkokat és külterületi zöldövezeteket nem minősítünk át építési területté – nyilatkozta lapunknak.

Zsilák Szilvia

A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: A tervezett hotel és apartmanok helye. Forrás: Google Earth

Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom