Bezárás
Jóhiszemű befektetők

Ócsai és inárcsi gazdák lehetnek a vesztesei Magyarország legnagyobb napelemparkjának

Hosszú ideje vívja elkeseredett harcát mintegy hetven földtulajdonos egy magasfeszültségű, magántulajdonú termelői távvezeték ellen, amely az inárcsi naperőművek és az ócsai alállomás között húzódna. A gazdák szerint nemcsak a földmunkákat, de testi épségüket is veszélyeztetné a távvezeték. Az engedélyeket kiadó hatóságok és hozzájárulásokat kiadó önkormányzatok viszont csak az erős kormányzati támogatást élvező beruházó érdekeit tartják szem előtt – állítják a földtulajdonosok. A beruházások mögött álló cégháló végén felbukkan Orbán Viktor és Erdoğan török elnök barátja, a milliárdos üzletember Adnan Polat is.

Nélküled nincsenek fontos sztorik – adód 1 százalékát ajánld fel az Átlátszónak!

Többségében évtizedek óta családi gazdálkodást folytatnak azok a termelők, akik tiltakoznak a földjeik felett áthaladó, az inárcsi naperőművek miatt tervezett távvezeték megépítése ellen. A 9,2 kilométer hosszú, 132 kV-os magasfeszültségű vezeték egy olyan 650 hektárnyi mezőgazdasági területen haladna át, melynek jelentős részén helyi földtulajdonosok gazdálkodnak. Ők azt állítják, hogy a földjeik felett épp merőlegesen áthaladó vezetékek miatt lehetetlenné válik az a termelési mód, ami a megélhetésüket biztosítja. A beruházó szerint viszont sem a vezeték, sem a földekre telepítendő oszlopok nem fogják jelentős mértékben korlátozni a gazdálkodást.

Az ügy előzményei hosszú évekre nyúlnak vissza. Ugyanis nemcsak a magasfeszültségű vezeték, de naperőművek telepítése miatt is konfliktus alakult ki az inárcsi tanyatulajdonosok és a beruházó cég között. A környező szántókon, lakóövezethez közel a mai napig rohamos ütemben létesülnek napelemparkok.

Orbán Viktor török barátja a céghálóban

Inárcson 2018-ban adták át az InterWatt Kft. 100 hektáros napelemparkját. Egy év múlva összesen 156 hektáros bővítésről, s a napelempark mellett 2 db. naperőmű építéséről döntött a cég. Emiatt viszont 89 hektár akácerdőt kellett kivágni, ami sok helyi lakost is felháborított.

Az erdőirtás ügye az országos sajtóba is bekerült. A Gál Imre inárcsi polgármester (független) vezette önkormányzat és a térség fideszes országgyűlési képviselője, Pánczél Károly viszont elkötelezettek a beruházás mellett. Utóbbi a napelempark megnyitásán Magyarország energiafüggetlenségét hangoztatva vont párhuzamot az inárcsi beruházás támogatása és a paksi erőmű megújítása között.

Napelem park átadása Inárcson

(null)

Az InterWatt Kft. képviselője, Zsiros Róbert a naperőművekről tartott közmeghallgatáson a 89 hektáros akácerdőről pedig úgy nyilatkozott, hogy az néhány éven belül egyébként is letermelésre került volna. Emellett a csererdősítés során – ígérik a cég honlapján – őshonos fafajokat fognak elültetni; igaz, ebből csak 40 hektár kerül Inárcsra, a kivágott erdő többi részét a környező településeken pótolják.

A beruházás ellenzői szerint viszont azt sem lehet tudni, hogy az inárcsi naperőművek működtetése pontosan mekkora haszonnal fog járni, ugyanis nyilvános hatástanulmány erről nem elérhető.

Pár évvel ezelőtt az Átlátszó már írt Zsiros Róbert Csongrád megyei napelemparkjainak nem túl nyereséges történetéről.

Uniós pénzből építették, gyorsan túladtak a meg sem térülő napelemparkokon

Három helyen épített Csongrád megyében napelemparkot egy korábban német tulajdonú vállalkozás, mindezt uniós támogatásból. A cégek alig termeltek hasznot, a beruházások sosem térülnek meg. 2016-ban adták el őket a vállalkozó fiának, akitől a cégeket három évvel korábban megvették.

Eszerint a több mint 600 millió forintos uniós támogatásból megépült napelemparkok 4 év alatt összesen mindössze 2,46 millió forint nyereséget hoztak a tulajdonosnak.

A Csongrád megyei napelembiznisznek azonban lehettek nyertesei. A napelemparkot építtető három céget (Napfény Magyarország Kft., New Solar Kft., Ép-Car-Net Kft.) Zsiros József vállalkozó alapította, majd eladta azokat a német Sybac-Solarnak. Ez a német cég vette fel az európai uniós támogatást, de csak három évig üzemeltette a napelemeket.

A cég ezután visszakerült Zsirosékhoz, de ekkor már Zsiros József fia, Róbert lett a tulajdonos; a korábban Sybac-Solarnak nevezett vállalkozásokat pedig átnevezték Zsiros Groupnak és Zsiros Invest Kft.-nek. Az inárcsi napelempark felavatásakor egyébként jelen volt Zsiros József is, aki fia felkérésére az átadást jelképező szalagátvágásban is segédkezett.

A szaggatott vonal már nem élő kapcsolatot jelöl. Forrás: Opten Kft.

Zsiros Róbert nevével korábban a Hunland Pork Kft. ügyvezetőjeként is lehetett a sajtóban találkozni. A Hunland Pork sertéshizlaldát épített volna Újlengyel határában, de az évi 50 ezer sertés kibocsátását és hígtrágyás technológiát tervező telep megépítése ellen nemcsak a helyi lakosság, de a Magyar Természetvédők Szövetsége és Újlengyel önkormányzata is tiltakozott. Így ez a projekt nem valósult meg.

A szarvasmarha- és sertéshús-kereskedelemmel foglalkozó Hunland Trade Kft. azonban, amelynek egy másik Zsiros fiú, Zsiros Zsolt a kereskedelmi igazgatója, sikeresen működik: az Opten adatbázisa szerint 2019-ben 1,2 milliárd forint adózott eredményt produkált. A Hunland cégbirodalomról, a tulajdonos, Joseph Janssen holland milliárdos földárveréseken szerzett 400 hektárjáról és a cég Szijjártó Péter futsalcsapatának nyújtott támogatásáról néhány évvel ezelőtt írt az Átlátszó.

Több száz hektár földet vásárolt Szíjjártó futsalcsapatának holland szponzora

Hiába állította évekig Orbán Viktor, hogy a magyar föld nem kerülhet külföldiek kezébe, a földárveréseken 2015-ben 222 külföldi állampolgár juthatott állami földhöz. Közülük is kiemelkedik egy holland milliárdos, akit a politikai hátszél régebben balról, mostanában jobbról segít az előrejutásban. A cége Szíjjártó Péter külügyminiszter futsalcsapatának egyik fő szponzora.

A két inárcsi naperőmű építése céljából Zsirosék létrehozták az InterWatt Kft. két leányvállalatát, a VIRGIN Solar és az EZRT-Solar Finance Kft-t. A két, azonos inárcsi címre bejegyzett cég pedig két 49,9 MW-ot termelő kiserőművet kíván építeni. Nem véletlenül kettőt: 50 MW teljesítmény felett ugyanis szigorúbb környezetvédelmi feltételekkel lehet csak erőművet engedélyeztetni.

A cégadatok szerint az EZRT-Solar Finance Kft.-nek egyesült arab emírségekbeli tulajdonosa van, az R.D.R. Solar FZC, a VIRGIN Solar Kft. tulajdonosi hátterében pedig egy még befolyásosabb szereplő tűnik fel. Bár a cég tulajdonosai az S.A. Investor és a Zsiros Group Kft., a vállalkozásra a KP Solar Kft. zálogjoga van bejegyezve. Ennek tulajdonosa pedig az amszterdami HSWE Investments B.V., amely a Válasz Online szerint Adnan Polat érdekeltségébe tartozik.

A magyarországi naperőmű-biznisz egyik központi alakja Orbán Viktor és Erdoğan török elnök barátja, Adnan Polat milliárdos üzletember, aki már magyar állampolgárságot is kapott.

A török üzletember és fia, Kerim Polat vállalkozásainak  gyarapodásáról az Átlátszó is beszámolt. Polat Magyarországon 1000 MW-os teljesítményű, fél-paksnyi” napelempark-hálózatot  szeretne kiépíteni, írta meg elsőként a Magyar Narancs 2017-ben. A valaszonline.hu pedig egy tavaly novemberi cikkében gyűjtötte össze, hol sikerült e terv alapján a Polat-családnak eddig napelemparkot létrehoznia Magyarországon. Eszerint az inárcsi projekt is Polat-üzlet lesz, amit a Zsirosék cégére bejegyzett zálogjog is előrejelezhet.

Adnan után Kerim: már a Polat-fiú is feltűnt Magyarországon a naperőmű-bizniszben

Meglepetést tartogattak a múlt héten a londoni Chelsea-Videoton meccset néző Orbán Viktorról készült felvételek. A miniszterelnök balján ülő török üzletember, Adnan Polat 2005 óta Orbán jó barátja, és az azóta eltelt több mint egy évtizedben a török-magyar kapcsolatok kulcsfigurája lett.

Mindezek ellenére kötött az Inárcsi önkormányzat 2019 decemberében szerződéseket a projektcégekkel, amelyekben a cégek képviselői arról nyilatkoznak, hogy a hatályos törvény értelmében átlátható szervezetnek minősülnek.

Adnan Polat a tulajdonosa egyébként annak a 2020-ban létrejött SolServices Kft.-nek is, amely 50 megawatt kapacitást megközelítő napelemes kiserőműveket fejleszt Magyarországon; Inárcson is épp ilyen erőműveket készülnek építeni Zsirosék, illetve a mögöttük álló tulajdonosi kör.

A SolServices (és a KP Solar) ügyvezetője az a Farkas Gábor, aki a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energetikai államtitkárságának kulcsembere volt korábban.

Az ő portfolio.hu-nak adott nyilatkozata szerint cégük a napelemparkok és naperőműberuházások során az ökológiai és termőföldvédelmi szempontokat maximálisan figyelembe veszi, a lakossággal és a földtulajdonosokkal folyamatosan egyeztet. Az inárcsi beruházás esetében viszont az érintett termelők épp ezeknek a szempontoknak a hiányát panaszolják.

Termőföldek beáldozva

Az inárcsi és ócsai földtulajdonosok közül sokan azt állítják: a napelemparkról, az erdőirtásról és a földjeik felett tervezett vezetékről senki sem egyeztetett velük érdemben, mindenről csak a döntések meghozatala után értesültek. Az említett közmeghallgatáson például az érdekelt lakosok mindegyike meg sem tudott jelenni, hiszen az eseményről szóló hirdetményben tévedésből rossz időpontot tettek közzé.

A településszerkezeti terv és a HÉSZ módosítására is úgy került sor, hogy nem egyeztettek az erőművek termelői vezetékének nyomvonalába eső földterületek tulajdonosaival.

A HÉSZ-módosítást eleve a beruházás kedvéért hajtotta végre az inárcsi önkormányzat: ennek során kiemelt fejlesztési területté minősítették át az erdő- és  mezőgazdasági területeket. 

S bár az inarcs.hu-n olvasható összefoglaló szerint „kompromisszummal” zárult az egyeztetés a beruházó és az ingatlantulajdonosok között, a gazdák szerint ez nem igaz. „Egyes tulajdonosok kaptak valamit, mások nem” – állítják, ami konkrétan azt jelenti, hogy volt, aki kapott zajvédő falat vagy zöldvédősávot, mások nem. Emellett szerintük több földtulajdonost presszionáltak a földeladásra: voltak, akik belátták”, hogy a gazdálkodást jóval hátrányosabb körülmények között folytathatnák, s ezért adták el a földjüket.

Sérelmezik azt is, hogy a beruházás hatásterületét csupán 50 méterben állapította meg a környezetvédelmi hatóság. Emiatt több érintett földtulajdonos nem is vehetett részt a HÉSZ-módosítás partneri egyeztetésén, amelynek jegyzőkönyve cikkünk megjelenéséig fel sem került az önkormányzat honlapjára.

A tervezett távvezeték nyomvonala (pirossal).

Mivel a naperőművek érintkeznek az Ócsai Tájvédelmi Körzettel, a határon egy 40 méteres védőerdősáv került kijelölésre. Az erőművekkel szomszédos lakóingatlanok esetében ugyanakkor csupán 10 méteres fű-bokor-fa kombóból álló zöldsávot sikerült kiharcolni a naperőműpark és a házak közé. Így az egyik tanya- és lovardatulajdonos például nemcsak a naperőmű látványát, de annak folyamatos és rendkívül zavaró zaját is „élvezheti”– hivatalosan ugyanis az ő földje kívül esik a hatásterületen.

Magasfeszültség az öntözőrendszer fölé

A történetbe itt lép be Ócsa város önkormányzata és az ócsai gazdák. A 9,2 kilométeres távvezeték ugyanis Inárcs és Ócsa között haladna át, ehhez pedig az ócsai önkormányzattól is engedélyt kellett szereznie a beruházó cégnek. A földtulajdonosok 2019 őszén szembesültek azzal, hogy a földjeik felett épp merőlegesen haladna át a magasfeszültségű vezeték, ám a tervről semmilyen tájékoztatást nem kaptak. A megoldás ellen erőteljes tiltakozás indult, a gazdák az önkormányzat segítségét kérték, hogy a mezőgazdasági területeken ilyen jellegű beruházásra ne kerülhessen sor.

A beruházó cég álláspontja szerint viszont a vezeték kevéssé értékes termőföld fölött haladna át, melyen jórészt nagyüzemi, monokultúrás termelés folyik.

Ezzel szemben az érintett közel hetven földtulajdonos azt állítja, hogy többségében magas aranykorona értékű földekről van szó, melyen élőmunka-igényes konyhakerti növénytermesztést folytatnak.

A homokos földek ráadásul rendkívül öntözés-igényesek, a magasfeszültségű vezeték megépítése után viszont sem az öntözőberendezéseiket, sem a munkagépeiket nem tudnák használni. A távvezeték alatt ugyanis négy méternél magasabb munkagép nem közlekedhet. Attól is tartanak, hogy az öntözés során pl. egy esetleges meghibásodás esetén még nagyobb lenne a balesetveszély kockázata a magasfeszültségű vezeték közelében.

A környezetvédelmi hatóság határozata szerint viszont, amelyet az ócsai önkormányzat honlapja is ismertet, a lakóövezettől nagy biztonsági távolságban létesített magasfeszültségű vezetéknek sem jelentős környezeti hatása, sem egészségkárosító hatása nincs. „Mi azonban közvetlenül a vezeték alatt végeznénk nap mint nap a munkánkat, ennek kockázatát azonban nem vizsgálták a hatóságok” – panaszolják a gazdák.

Facebook

(null)

Ócsa város 2020. decemberi testületi ülésen még reménykeltő kijelentések is elhangoztak a gazdák számára. Eszerint az önkormányzat tudomása szerint nincsenek végleges tervek, s a naperőműparkot építő cég áttekinti a földkábelen való áramvezetés lehetőségét.

Erről az utóbb meghiúsult lehetőségről Bukodi Károly ócsai polgármester egy videós tájékoztatóban is beszél. Szerinte az önkormányzat minden erőfeszítést megtett, hogy optimális megoldás szülessen. Az InterWatt Kft. azonban földkábel helyett alternatív „megoldásként” egy közvetlenül a lakóövezet melletti nyomvonalat ajánlott fel, amiről végül hajlandó volt lemondani; így az eredeti, szántóföldek felett áthaladó nyomvonal-variációt egyfajta eredményként könyveli el a polgármester. Ő ugyanakkor további egyeztetést ígér a beruházó céggel, nem mellesleg kijelenti: mivel a Helyi Építési Szabályzat nem tiltja a légkábel építését, az önkormányzat ezt nem tilthatta meg a beruházó számára.

Az ócsai és inárcsi gazdák szerint viszont más nyomvonalon, az M5-ös autópálya közelében is megépíthető lenne a távvezeték, bár ez vélhetően plusz költséget jelentene a beruházó cégnek. Véleményük szerint az ócsai önkormányzat megakadályozhatná földjeik tönkretételét, hiszen a vezeték építése 12 helyrajzi számon nyilvántartott  erdő kiirtásával járna, amit a HÉSZ nem engedélyez.

Facebook

(null)

A gazdák annyiban kérték a polgármester segítségét – kérelmüket egy közösségi-oldalon is megosztották –, hogy az önkormányzat támogassa a település hagyományos, mezőgazdálkodási arculatát és a településrendezési eszközök (HÉSZ) módosításával kötelezze el magát a település ezen részén hosszú távon megőrzendő mezőgazdasági termelés és állattenyésztés mellett”.

A földtulajdonosok ügyét azonban sem a települési önkormányzatok, sem a hatóságok nem karolták fel; a gazdák egy része ezért jogorvoslatért a bírósághoz fordult.

Bodnár Zsuzsanna

Nyitókép: Az egyik tulajdonos káposztaföldje, ami felett a távvezetéket építenék a naperőműhöz. Forrás: Facebook. A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. 

Frissítés (2021. április 28.): Cikkünkre reagálva Zsíros Róbert, az EZRT Kft. és a Virgin Solar Kft. ügyvezetője egyebek mellett azt közölte az Átlátszóval, hogy „Az érintett földtulajdonosok részletes, írásos tájékoztatást kaptak a tervezett távvezetékről, amely kapcsán a tájékoztatás megtörténtének igazolására rendelkezésre állnak a visszaérkezett tértivevényes feladószelvények, kézbesítési igazolások és visszaérkezett válasz e-mailek egyaránt.” Helyi forrásainkból azonban úgy tudjuk, hogy ez a cikkünkben emlegetett szembesülésnél jóval később, 2020 tavaszán történt.

Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom