Bezárás
Adatigényléses perek

Kipereltük a jelentést: komoly problémákat talált az auditor a Várgondnokság átvilágítása során

Hosszas pereskedés után megkaptuk a Miniszterelnökségtől a Várgondnokság Kft.-ről és a Budavári Ingatlankezelő Kft.-ről 2017-ben készített átvilágítási jelentést. A vizsgálatot készítő PricewaterhouseCoopers (PwC) súlyos hiányosságokat talált az állami cégnél: a PwC megállapította például, hogy az ingatlanportfolió-nyilvántartás és a támogatások elszámolása hiányos, a Budavári Kft. megsértette a közbeszerzési szabályokat és a cég több uniós projektjével is komoly gondok vannak.

Nélküled nincsenek fontos sztorik – adód 1 százalékát ajánld fel az Átlátszónak!

2017 májusában az Index szellőztette meg azt a jelentést, amely a Miniszterelnökség alá tartozó Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft., valamint a Várgondnokság Közhasznú Nonprofit Kft. működési szabálytalanságait állapította meg. A két céget ugyanaz az ember, Zalaegerszeg korábbi fideszes polgármestere, Gyutai Csaba irányította az átvilágítás idején.

Az Index cikke után Pataki Márton, az (azóta megszűnt) Együtt politikusa feljelentést tett, és a rendőrség nyomozni kezdett. Ennek eredményéről azóta semmilyen hír nem látott napvilágot.

A Miniszterelnökséget a botrány idején az azóta vidékre száműzött Lázár János vezette, aki hónapokig hitegette a közvéleményt azzal, hogy nyilvánosságra hozzák a szabálytalanságokat feltáró átvilágítási jelentést. Nem tették. Sőt, a dokumentumot kérő adatigénylésünket is elutasították arra hivatkozva, hogy döntéselőkészítő anyagról van szó. Mi pedig több mint három éve a bírósághoz fodultunk, és hosszas huzavona után nemrég megnyertük a pert.

Bepereljük a Miniszterelnökséget a Várgondnokságról készült átvilágítási jelentésért

A bíróságtól kérjük, kötelezze a Miniszterelnökséget a Várgondnokságról készült átvilágítási jelentés kiadására, mert jószántából nem tette. Az eddig kiszivárgott részletek alapján a vizsgálat azt állapította meg, hogy a közhivatal kreatívan bánt a közvagyonnal, vezetőjének, Zalaegerszeg korábbi fideszes polgármesterének és rokonainak is jutott a jóból.

A bírósági ítéletnek megfelelően megkaptuk a PwC által készített 2017-es átvilágítási jelentést, amely valóban nagyon komoly szabálytalanságokat tartalmaz.

A PwC a Budavári Ingatlanfejlesztő Kft.-nél 6 témakörben összesen 34 működési anomáliát azonosított, melyekből 11-et kiemelt problémának tartottak. 

Ezeket szó szerint idézzük a jelentésből:

1. Stratégia és üzleti terv hiánya

A Budavári nem rendelkezik elfogadott és kommunikált vállalati stratégiával, illetve 2017-re vonatkozó elfogadott üzleti tervvel. A Budavári keresztfinanszírozza a Várgondnokságot, mely állami támogatásra csak meglévő üzleti terv alapján jogosult, viszont a 2017-es üzleti terve még nem került elfogadásra.

2. Az ingatlanportfólió nyilvántartása hiányos

A Budavári könyveibe bekerült, korábban Forsteres, vagyonkezelt ingatlanportfólió rendezése még nem történt meg, jelenleg is folyamatban van a Nemzeti Kastély- és Várprogramba bekerülő ingatlanok meghatározása és egyeztetése a Minisztériummal. A Forstertől örökölt épületek kapcsán tisztázandó kérdések vannak 71 esetben.

3. A bizalom és a kommunikáció hiánya a Tulajdonosi joggyakorló és az ügyvezető között

Hiányzik a rendszeres kommunikáció a Budavári ügyvezetője és a tulajdonosi joggyakorló között. A bizalom hiányát mutatja, hogy az ügyvezető szerződéseket, kötelezettségvállalásokat és kifizetéseket legfeljebb nettó 500 ezer forintig írhatja alá. Nettó 500 ezer forintot meghaladó szerződéskötést, kötelezettségvállalást és kifizetést csak a tulajdonosi joggyakorló előzetes írásbeli jóváhagyásával eszközölhet.

4. A szervezeti struktúra nem megfelelő

A Budavári szervezetén belül, valamint a Budavári és a Várgondnokság között számos területen átfedő tevékenységek és kompetenciák vannak, egyes feladatok elhatárolása nem egyértelmű, az átadás-átvételi pontok rosszul definiáltak. A beszerzés decentralizált, valamint hiányzik a belső ellenőri funkció. A cégszerű működést hátráltatja, hogy a szervezet egyes egységei profilidegen/háttérintézményi tevékenységet végeznek.

5. Hiányzó, elavult, illetve nem jóváhagyott szabályzatok

Számos, a működés kereteit meghatározó szabályzat nem készült el, elavult, illetve nem került jóváhagyásra (pl. SzMSz, iratkezelési szabályzat, projekt elszámolási és utalványozási szabályzat, számviteli politika, önköltség-számítási szabályzat, közbeszerzési és beszerzési szabályzat, vagyongazdálkodási jellegű szabályzat, adatkezelési szabályzat, FB ügyrend).

A PwC által azonosított problémák a Budavári Kft. működésében

6. Vagyongazdálkodási jellegű szabályzatok hiánya

A Budavári vagyonkezelésében lévő ingatlanok bérbeadásának rendje (ide értve a bérleti díj meghatározásának módját) nem szabályozott egységesen, a Budavári esetén a regionális főosztályok teljes döntési szabadságába tartozik.

7. A könyvelés inkonzisztens, nehezen átlátható

  • A könyvelés nem teljeskörű (főként a támogatások elszámolása/alátámasztása miatt), az átvétellel járó adminisztráció folyamatosan zajlik.
  • A projektekre vonatkozó költségek felosztásának dokumentáltsága nem teljeskörű, szóbeli tájékoztatás alapján a költségek egyes projektekhez rendelését Gyutai Csaba ügyvezető végzi.
  • Nincs a munkabérekre vonatkozó időnyilvántartás, emiatt a költségek projektekhez rendelése nem biztosított.
  • A kapott támogatások nyilvántartása nem teljeskörű, két projekt kivételével (Hauszmann-terv és az NGM budai Várnegyedbe való áthelyezése) a tanácsadók nem kaptak alátámasztó analitikát a felmerült költségekre vonatkozóan, amelyet a Társaság könyveiben lévő számokkal egyeztetni lehetett volna.
  • Az alátámasztásul szolgáló analitikákban a költséganalitika a főkönyvhöz nem egyeztethető.

8. A GINOP-szerződésekben vállalt indikátorok nem teljesülnek

A GINOP-szerződésekben vállalt egyik indikátor, a minimum nullszaldós üzemeltetési feltétel nem teljesül. Az üzemeltetésnek átadott Nemzeti Kastély-és Várprogram helyszínek nem működnek önfenntartó módon, valamint az üzemeltetésnek átadott Nemzeti Kastély-és Várprogram helyszínek egy része nem teljesíti a pályázatban vállalt látogatottsági és árbevételi számokat. Ezek teljes támogatási összege 8,2 milliárd Ft.

Fennáll a veszélye, hogy az Európai Unió a támogatási összegek egy részét vagy szélsőséges esetben – teljes egészét visszafizettetheti a Társasággal.

9. A Társaság informatikai támogatottsága nem elégséges

  • A Budavári nem rendelkezik vállalatirányítási rendszerrel, ami nehezíti a megalapozott döntéshozatalt, csökkenti az áttekinthetőséget és a hatékonyságot, így a vezetés számára szükséges információk összegyűjtése jelentős erőforrásokat igényel.
  • Hiányzik a folyamatokat támogató workflow-rendszer, ezért számos automatizálható tevékenységet manuálisan végeznek, nem egységes folyamatok mentén, illetve a folyamat során elkövetett hibák visszakereshetősége, számon kérhetősége nehézkes.
  • A szerverinfrastruktúra elavult, valamint a Daróczi utcai ingatlanban alacsony a sávszélesség, illetve a hálózati elérés is sok helyen rossz.

10. Nem teljesítményarányos szerződések

Egyes, a Budaváriban Plézer Gábor ügyvezetése idején közbeszerzési tanácsadásra kötött, illetve közbeszerzési lebonyolítói feladatok ellátására vonatkozó szerződések esetén a megbízási díj kifizetését nem a megbízott által nyújtott szolgáltatásokhoz mérten, teljesítményarányosan, hanem a projekt tervezett időtartamához mérten, időarányosan állapítják meg.

11. „Párhuzamos foglalkoztatás” a Budavárinál és a Várgondnokságnál

Egyes, általában vezető beosztású munkatársaknak párhuzamosan áll fenn munkavégzésre irányuló jogviszonya a Budavárival és a Várgondnoksággal is, jellemzően oly módon, hogy a Budavárinál meglévő munkaszerződésük mellett a Várgondnoksággal részmunkaidős munkaviszonyt létesítettek, vagy megbízási szerződést kötöttek. Nem megállapítható a „második jogviszonyok pontos tartalma, a tevékenység és a kapott javadalmazás arányossága, valamint az, hogy a „párhuzamos foglalkoztatásban érintett személyek a tevékenységükről megfelelő munkaidő-nyilvántartással rendelkeznek-e.

A jelentést teljes terjedelmében elolvashatja itt:

Vargondnoksag – PWC audit by atlatszo on Scribd

A Kúria szerint közérdekű adat a Várgondnokság Kft. és a Budavári Kft. átvilágítási jelentése

A Miniszterelnökség döntéselőkészítésre hivatkozott, de nem mondta meg, hogy  pontosan milyen döntéshez van szükség a jelentésekhez, ezért a másodfok után a Kúria előtt is megnyertük a dokumentumokért indított pert.

A Magyar Állam kizárólagos tulajdonában álló Várgondnokság Kft. és a Budavári Kft. működésük jogszerűségének és gazdaságosságának vizsgálatát kérték egy külső tanácsadó cégtől, majd a KEHI-t bízták meg további tanácsadó tevékenység folytatására. Az Átlátszó a vizsgálat eredményét képező jelentés kiadását kérte, a Miniszterelnökség azonban ezt megtagadta arra hivatkozva, hogy a KEHI-vizsgálat még folyamatban van, és döntést majd annak megismerése után fognak hozni, döntéselőkészítő adatot pedig nem lehet kérni.

Az ügyben bírósághoz fordultunk, ahol elsőfokon a keresetet elutasították, a másodfokú ítélet viszont kötelezte az alperest a kért adatok megküldésére. A Miniszterelnökség a döntés ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, a Kúria azonban a jogerős ítélettel értett egyet és elvi jelentőségű döntést hozott.

A közügyek vitatásának és a hatalom ellenőrzésének előfeltétele, hogy az állampolgárok rendelkezzenek megfelelő ismeretekkel a közügyekről, valamint megismerhessék az állam működését. Éppen ezért kiemelt közérdek fűződik ahhoz, hogy a közpénzzel gazdálkodó társaságok – mint a Várgondnokság Kft. és a Budavári Kft. – működése átlátható legyen. Mivel a közérdekű adatok megismerhetőségét az információszabadság teszi lehetővé, így az adatok kiadását csak törvényben meghatározott esetekben lehet megtagadni.

A Miniszterelnökség arra hivatkozott, hogy a kért adatok döntés megalapozását szolgálják, hiszen az átvilágítás befejezésekor mindenképpen döntést kell majd hozni. Azt is mondták, hogy a döntés-előkészítés körében keletkezett iratok nyilvánosságra hozatala jelentősen hátráltatná a köztisztviselőket feladataik teljesítésében, azokat ezért sem szabad kiadni.

Az Átlátszó ugyanakkor rámutatott, hogy a Miniszterelnökség nem igazolta, a KEHI-jelentés pontosan milyen eljárás keretében, mikor keletkezik és milyen döntés megalapozását szolgálja, a külső tanácsadó cég tagjai pedig nem köztisztviselők, így az ő álláspontjuk megismerése köztisztviselők feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. A másodfokú bíróság, valamint a Kúria is a mi érvelésünk mellett foglalt állást és megállapította, hogy mivel az információszabadság kiemelt alapjog, így csupán általános összefüggésekre hivatkozva nem lehet korlátozni.

A Miniszterelnökségnek a megtagadás jogszerűségéhez bizonyítania kellett volna, hogy:

  • a jelentés mely konkrét, meghatározható döntésre irányuló eljárás részét képezi, és
  • e döntésre milyen kihatással lehetnek azok a kért adatok, amelyeket a jelentés tartalmaz, továbbá
  • a nyilvánosságra hozatala miért érintené a közfeladatot ellátó szerv tevékenységét kedvezőtlenül.

A Miniszterelnökség bizonyítási kötelezettségnek ugyanakkor nem tett eleget, mivel csak általánosságokra hivatkozott annak alátámasztásaként, hogy a jelentés milyen döntés megalapozását célozza, hiszen nem tárta fel, hogy a jelentés beszerzését ki, mikor és milyen konkrét okból rendelte el, nem tisztázta, hogy az milyen konkrét döntést igénylő probléma vagy helyzet megoldásához kapcsolódik.

A bíróság rávilágított, hogy az érvelés inkább azt támasztotta alá, hogy a Miniszterelnökség maga sem tudja, hogy kell-e bármilyen döntést hoznia a társaságok működésével kapcsolatban, valamint hogy a jelentést külső tanácsadó készítette, így az abban foglalt álláspont semmilyen értelemben nem köti a KEHI és a Miniszterelnökség köztisztviselőit, ezért annak nyilvánosságra kerülése nem veszélyeztetné feladataik külső befolyástól mentes ellátását és szakmai álláspontjuk szabad kifejtését.

A döntés elvi jelentősége a bíróság megállapítása szerint:

Ha az adatkezelő a közérdekű adatok megismerése iránti perben nem tud olyan döntéshozatallal végződő eljárást bizonyítani, amelyben a megismerni kívánt adatokat felhasználják, eredménnyel nem hivatkozhat az adatok döntést megalapozó jellegére, illetve arra, hogy ezek megismerése a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen, külső befolyástól mentes ellátását veszélyeztetné.

A nyilvánosságkorlátozásra nem lehet alap egy jövőben, bizonytalan időpontban elkészülő vélemény lehetősége.

A Kúria végezetül kimondta, hogy az információszabadság korlátozásának és az adatigénylés megtagadásának jogszabályi feltételei nem állnak fenn, a közpénzzel gazdálkodó társaságok működésének átláthatóságához közérdek fűződik, így a jelentést a Miniszterelnökségnek ki kell adnia.

Az Átlátszó által kiperelt átvilágítási jelentést innen lehet teljes terjedelmében letölteni (PDF, Google Drive).

Erdélyi Katalin — Huszár Daniella 

Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom