Cikkek

A forrást nem fedtük fel – a BRFK SZBEO lefoglalt egy adathordozót

Megtörtént a tanúmeghallgatás, az információforrást nem fedtük fel.

A tanúmeghallgatás elején (tényleg) nagyon kedvesen biztosítottak a rendőrök arról, hogy nem a sajtó és az újságírók ellen akarnak fellépni, mindössze egy zsarolási ügyeket akarnak megoldani. A kedvesség hűvös távolságtartásba váltott át, amikor ennek ellenére fenntartottuk, hogy szerintünk a magyar törvények, az Európai Emberi Jogi Egyezmény és az Európai Emberi Jogi Bíróság gyakorlata szerint az újságírónak joga van titokban tartania az információforrásait. A nyomozó hatóság ekkor azzal kezdett dobálózni, hogy az informátor titokban tartása hamis tanúzás, de akár a zsarolásban való bűnrészesség is lehet. Csak remélni tudjuk, hogy az alább olvasható panaszban foglaltak meggyőzik a rendőrséget arról, hogy nem az újságírókkal szembeni büntetőeljárások kezdeményezésével vezet az út a hatékony felderítéshez.

Ha egy információforrás nem lehet biztos abban, hogy kilétére nem derül fény, akkor nem fogja informálni a sajtót olyan ügyekről, amelyek igenis a nyilvánosságra tartoznak. Ez pedig a sajtószabadság korlátozását jelenti, amellyel egy demokratikus társadalomban nagyon csínján kell bánni. A nyomozó hatóság egyébként kísérletet sem tett arra, hogy meghatározza, jelen esetben miért “különösen indokolt” az információforrás felfedésére köteleznie az újságírót, noha ez törvényi kötelezettsége lett volna.

Azt sem értjük, hogy ha a nyomozó hatóság rendelkezik a feltört brókernetes rendszerből lopott fájlokkal, tudnia kell, hogy azok az elkövetőkre utaló metaadatokat informatikai jellemzőjük okán nem tartalmazhatnak (text fájlok…), akkor miért foglalta le bizonyítási eszközként egy újságíró külső winchesterét.

A jogi szabályozástól függetlenül, morálisan is védhetőnek tartjuk az álláspontunkat. Mégiscsak az történt, hogy egy jelentős pénzügyi vállalkozás informatikai rendszeréből illetéktelenek személyes adatokat tulajdonítottak el – amiről a nyilvánosságot a cég nem tájékoztatta, holott a fogyasztók igen széles köre érintett, ezért közügyről van szó. Megkockáztatjuk, hogy a zsarolást éppen az tette lehetővé, hogy a társaság nem állt ki a nyilvánosság elé, onnantól ugyanis nemigazán lett volna értelme az informatikai betörőknek zsarolni. Az atlatszo.hu csak azt tette, ami a sajtó kötelessége: nyilvánosságra hozta azt, ami a nyilvánosságra tartozik.

Azért, hogy ezt a továbbiakban is megtehessük, tartani fogjuk magunkat ahhoz az alapelvhez, hogy az atlatszo.hu információforrásait nem adjuk ki.

És most következzenek a dokumentumok:

Jegyzőkönyv tanúkihallgatásról

Panasz az információforrás felfedésére kötelezés ellen

Második panasz az információforrás felfedésére kötelezés ellen

Határozat lefoglalás elrendeléséről

Jegyzőkönyv a lefoglalásról

Panasz a lefoglalás ellen

Megosztás